Az ukrajnai háború kirobbanását követően Volodimir Zelenszkij és Ukrajna dominálta a uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóit, hasonlóan a NATO-csúcsokhoz, ez azonban megváltozott – írja az Associated Press amerikai hírügynökség a kétnapos EU-csúcs margóján. Most volt az első alkalom 2022. február 24-e óta, hogy Kijev kikerült a rivaldafényből, noha az ukrán elnök még videóüzenetben is szólt a tagállami vezetőkhöz.
A beszéd után az uniós vezetők rögtön áttértek a napirendre – az izraeli–palesztin háborúra
− áll a cikkben.
Való igaz, az október 26–27-i brüsszeli csúcstalálkozó kevés eredménnyel zárult ukrán szempontból, ez pedig aggodalomra ad okot Zelenszkijék számára. Noha a zárónyilatkozatban a tagállamok egyöntetűen biztosították Kijevet támogatásukról, arról nem döntöttek, hogy az Ukrajnának szánt extra ötvenmilliárd eurós keretre honnan kerítenének pénzt. Mint arról lapunk beszámolt, három fő megoldási javaslatról lehetett hallani, melyek a következők voltak:
- Úgynevezett „fresh money”, ami annyit tesz, hogy a tagállamok egyszerűen több pénzt fizetnek be az Európai Unió kasszájába;
- A meglévő uniós pénzek átcsoportosítása, ami gyakorlatban azt jelentené, hogy például az Erasmus-programra vagy a közös agrárpolitikára kevesebb forrás jut;
- Létező uniós projektek teljes felfüggesztése.
Ezek a megoldások egyik tagállam számára sem túl kecsegtetők, így még várat magára a pontos terv, hogy honnan is teremti elő az unió az Ukrajnának szánt pénzeket.
Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy a jelenlegi formájában elutasítja az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásra vonatkozó terveket.
A frissen megválasztott Robert Fico is választási ígéreteihez hűen alakítja politikáját. – Készek vagyunk segíteni, de nem katonailag, mivel nem hiszek a konfliktus katonai megoldásában – húzta alá a csúcstalálkozót követően.
Ugyanakkor nem csak Európa figyelme terelődött keletről délre. Hosszas huzavona után a héten végre megválasztották az amerikai kongresszus alsóházának elnökét. Mike Johnson republikánus képviselő azonban egyike azoknak, akik nem kívánják feltétel nélkül tovább finanszírozni Ukrajnát.
Eljött a pillanat, amikor ki kell állnunk fontos szövetségesünk mellett, és ez Izrael
− fogalmazott Johnson.
Mindezek mellett a frontról sem érkeznek örömre okot adó hírek. A hónapokon keresztül az egyre szenzációhajhászabb szalagcímekkel beharangozott ukrán ellentámadás nem érte el a kijelölt célokat, a tél közeledtével pedig hamarosan lehetetlenné válik bármilyen szárazföldi művelet végrehajtása. Mi több, az orosz erők offenzívába lendültek a keleti fronton, Avgyijivka és Kupjanszk települések folyamatos össztűz alatt állnak.
Amennyiben Oroszország elfoglalja Avgyijivkát, stratégiai fekvése miatt a Toretszktől Marinkáig húzódó, mintegy 48 kilométeres front nagy része összeomolhat
– fogalmazott a The Washington Postnak egy ukrán katonai tisztviselő korábban.
A nemzetközi folyamatoknak és a harctéri sikertelenségnek természetesen otthon is megvannak a maga hatásai. Zelenszkij népszerűsége az elmúlt időszakban rohamosan csökken, egyes vélemények szerint amennyiben 2024-ben elnökválasztást tartanának az országban, azt semmiképp sem nyerhetné meg az államfő.
Borítókép: Az idei Károly-díjjal kitüntetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek (balra) gratulál Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az elismerés átadási ünnepségén az aacheni városházán 2023. május 14-én (Fotó: MTI/EPA pool/Friedemann Vogel)
Orosz–ukrán háború
