EU-csúcs ukrán szemszögből: Zelenszkij kezd egyedül maradni

A mostani EU-csúcs volt az első az ukrajnai háború kirobbanása óta, amelyen nem Kijev és Volodimir Zelenszkij állt a középpontban. Ukrajna számára aggasztók a nemzetközi geopolitikai fejlemények, Izrael Hamász elleni háborúja szinte teljesen oldalvonalra szorította Kijevet. Emellett a harctérről sem érkeznek olyan hírek, melyek bizakodásra adhatnak okot.

2023. 10. 28. 8:04
VON DER LEYEN, Ursula; ZELENSZKIJ, Volodimir
Aachen, 2023. május 14. Az idei Károly-díjjal kitüntetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek (b) gratulál Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az elismerés átadási ünnepségén az aacheni városházán 2023. május 14-én. Az 1950-ben alapított díjat az európai egység érdekében kifejtett kiemelkedõ tevékenységért ítéli oda évente Aachen városa. MTI/EPA pool/Friedemann Vogel Fotó: Friedemann Vogel Forrás: MTI/EPA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ukrajnai háború kirobbanását követően Volodimir Zelenszkij és Ukrajna dominálta a uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóit, hasonlóan a NATO-csúcsokhoz, ez azonban megváltozott – írja az Associated Press amerikai hírügynökség a kétnapos EU-csúcs margóján. Most volt az első alkalom 2022. február 24-e óta, hogy Kijev kikerült a rivaldafényből, noha az ukrán elnök még videóüzenetben is szólt a tagállami vezetőkhöz.

A beszéd után az uniós vezetők rögtön áttértek a napirendre – az izraeli–palesztin háborúra

− áll a cikkben.

Való igaz, az október 26–27-i brüsszeli csúcstalálkozó kevés eredménnyel zárult ukrán szempontból, ez pedig aggodalomra ad okot Zelenszkijék számára. Noha a zárónyilatkozatban a tagállamok egyöntetűen biztosították Kijevet támogatásukról,  arról nem döntöttek, hogy az Ukrajnának szánt extra ötvenmilliárd eurós keretre honnan kerítenének pénzt. Mint arról lapunk beszámolt, három fő megoldási javaslatról lehetett hallani, melyek a következők voltak:

  • Úgynevezett „fresh money”, ami annyit tesz, hogy a tagállamok egyszerűen több pénzt fizetnek be az Európai Unió kasszájába;
  • A meglévő uniós pénzek átcsoportosítása, ami gyakorlatban azt jelentené, hogy például az Erasmus-programra vagy a közös agrárpolitikára kevesebb forrás jut; 
  • Létező uniós projektek teljes felfüggesztése.

Ezek a megoldások egyik tagállam számára sem túl kecsegtetők, így még várat magára a pontos terv, hogy honnan is teremti elő az unió az Ukrajnának szánt pénzeket. 

Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy a jelenlegi formájában elutasítja az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásra vonatkozó terveket.

A frissen megválasztott Robert Fico is választási ígéreteihez hűen alakítja politikáját. – Készek vagyunk segíteni, de nem katonailag, mivel nem hiszek a konfliktus katonai megoldásában – húzta alá a csúcstalálkozót követően.

Ugyanakkor nem csak Európa figyelme terelődött keletről délre. Hosszas huzavona után a héten végre megválasztották az amerikai kongresszus alsóházának elnökét. Mike Johnson republikánus képviselő azonban egyike azoknak, akik nem kívánják feltétel nélkül tovább finanszírozni Ukrajnát. 

Eljött a pillanat, amikor ki kell állnunk fontos szövetségesünk mellett, és ez Izrael

fogalmazott Johnson.

Mindezek mellett a frontról sem érkeznek örömre okot adó hírek. A hónapokon keresztül az egyre szenzációhajhászabb szalagcímekkel beharangozott ukrán ellentámadás nem érte el a kijelölt célokat, a tél közeledtével pedig hamarosan lehetetlenné válik bármilyen szárazföldi művelet végrehajtása. Mi több, az orosz erők offenzívába lendültek a keleti fronton, Avgyijivka és Kupjanszk települések folyamatos össztűz alatt állnak. 

Amennyiben Oroszország elfoglalja Avgyijivkát, stratégiai fekvése miatt a Toretszktől Marinkáig húzódó, mintegy 48 kilométeres front nagy része összeomolhat

– fogalmazott a The Washington Postnak egy ukrán katonai tisztviselő korábban. 

A nemzetközi folyamatoknak és a harctéri sikertelenségnek természetesen otthon is megvannak a maga hatásai. Zelenszkij népszerűsége az elmúlt időszakban rohamosan csökken, egyes vélemények szerint amennyiben 2024-ben elnökválasztást tartanának az országban, azt semmiképp sem nyerhetné meg az államfő. 

Borítókép: Az idei Károly-díjjal kitüntetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek (balra) gratulál Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az elismerés átadási ünnepségén az aacheni városházán 2023. május 14-én (Fotó: MTI/EPA pool/Friedemann Vogel)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.