A június 4-én indult indult ukrán ellenoffenzíva nem érte el az október végéig kijelölt céljait, tehát nem sikerült elérni az Azovi-tengert, kettévágni az orosz csoportosítást Herszon és Zaporizzsja megyékben, továbbá a Krím határát sem érték el, és Bahmutot sem sikerült bevenni, de az oroszokat valamilyen mértékben sikerült visszaszorítani. Csupán kisebb részeredményeket tudtak elérni, mint például beékelődtek az orosz védelembe
– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) geopolitikai műhelyének vezetője. Hozzátette: azok az eredmények, amiket az ukrán erők fel tudtak mutatni, rendkívül távol vannak a céloktól. A szakértő szerint nem is várható, hogy az év hátralevő részében az esős időjárás beálltával nagymértékben változni fognak.
Egy amerikai tisztviselő korábban arról számolt be, a hadszíntéren jelentősek az ukrán veszteségek, a Bahmut környéki csatában például amerikai MRAP típusú páncélozott csapatszállítók is semmisültek meg. Hasonló eredményekről beszélt akkor az orosz védelmi minisztérium is. – Az ukrán fegyveres erők, miután nem érték el a támadó célpontokat, és jelentős veszteséget szenvedtek Dél-Donyeck irányában, kísérletet tettek arra, hogy megtörjék az orosz csapatok védelmét Bahmut közelében – fogalmazott a tárca szóvivője.
Korábban még maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, hogy a hadszíntéren nagy veszteségeket szenvednek erői, és nem lesz könnyű az ellentámadást végrehajtani.
Az államfő arról is beszélt, azért késett a támadás, mert Ukrajna nem rendelkezett az ahhoz szükséges fegyverekkel – idézte a Politico brüsszeli hírportál Zelenszkij közleményét. Hozzátette: Oroszországnak sok ideje volt arra, hogy aknákból védelmi vonalakat alakítson ki – szakértők szerint ezek hatékonynak is bizonyultak.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!