Nyári offenzíva – így kezdték el emlegetni Ukrajna tavaszi ellentámadását júniusban. Noha áprilisban és májusban még látni lehetett jeleit, hogy a művelet hamarosan kezdetét veszi – például biztosították az ukrán csapatok a Bahmut környéki utánpótlási útvonalat –, ám a több hónapnyi készülődés ellenére végül nem került sor a műveletre tavasszal. A nemzetközi hírportálok először június elején számoltak be arról, hogy az ellenoffenzíva megkezdődött, ám koránt sem hozta a várt eredményeket, az ukrán csapatok temérdek veszteséget szenvedtek fegyverek és katonák létszáma terén is.
Demkó Attila: Az ukrán ellenoffenzíva nem érte el céljait
Szinte az egész világ várta, milyen fordulatot fog venni Ukrajna tavaszi ellenoffenzívájával az ukrajnai háború, ám a beígért nagy csapásra nem került sor. Június elején még mindig arról cikkeztek a hírportálok, hogy nem látni jelét a nagy erejű támadásnak, akkor ukrán tisztviselők arról beszéltek, a műveletet csupán elhalasztották, mondván a frontvonalak gyakorlatilag sártengeré változtak a nagy esőzések miatt. A Magyar Nemzetnek Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője számolt be az ellentámadás előrehaladásáról.
A június 4-én indult indult ukrán ellenoffenzíva nem érte el az október végéig kijelölt céljait, tehát nem sikerült elérni az Azovi-tengert, kettévágni az orosz csoportosítást Herszon és Zaporizzsja megyékben, továbbá a Krím határát sem érték el, és Bahmutot sem sikerült bevenni, de az oroszokat valamilyen mértékben sikerült visszaszorítani. Csupán kisebb részeredményeket tudtak elérni, mint például beékelődtek az orosz védelembe
– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) geopolitikai műhelyének vezetője. Hozzátette: azok az eredmények, amiket az ukrán erők fel tudtak mutatni, rendkívül távol vannak a céloktól. A szakértő szerint nem is várható, hogy az év hátralevő részében az esős időjárás beálltával nagymértékben változni fognak.
Egy amerikai tisztviselő korábban arról számolt be, a hadszíntéren jelentősek az ukrán veszteségek, a Bahmut környéki csatában például amerikai MRAP típusú páncélozott csapatszállítók is semmisültek meg. Hasonló eredményekről beszélt akkor az orosz védelmi minisztérium is. – Az ukrán fegyveres erők, miután nem érték el a támadó célpontokat, és jelentős veszteséget szenvedtek Dél-Donyeck irányában, kísérletet tettek arra, hogy megtörjék az orosz csapatok védelmét Bahmut közelében – fogalmazott a tárca szóvivője.
Korábban még maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, hogy a hadszíntéren nagy veszteségeket szenvednek erői, és nem lesz könnyű az ellentámadást végrehajtani.
Az államfő arról is beszélt, azért késett a támadás, mert Ukrajna nem rendelkezett az ahhoz szükséges fegyverekkel – idézte a Politico brüsszeli hírportál Zelenszkij közleményét. Hozzátette: Oroszországnak sok ideje volt arra, hogy aknákból védelmi vonalakat alakítson ki – szakértők szerint ezek hatékonynak is bizonyultak.
Mennyi pénzt kapott eddig Ukrajna?
A nyári offenzívának politikai hatásai is voltak: júniusban arról írtak a híroldalak: ha Ukrajna sikerrel jár, az megerősíti a Nyugat bizalmát abban, hogy érdemes tovább támogatni Ukrajnát, ha viszont nem, az Vlagyimir Putyin malmára hajthatja a vizet.
Demkó Attila ismertette, az Egyesült Államok ez idáig már jóval százmilliárd dollár fölött támogatta Ukrajnát, és további támogatásokat is kilátásba helyezett.
Joe Biden amerikai elnök a jövő évre egy hatvanmilliárdos csomagot próbál előterjeszteni. Hangsúlyozta, Ukrajna a nyár folyamán több tízmilliárd dollár értékben kapott fegyvereket, lőszereket, valamint katonai kiképzéseket, ám mindebben az európai támogatások is benne vannak.
További Külföld híreink
Borítókép: Ukrán tengerészgyalogosok átkelnek a Dnyeper folyón a kelet-ukrajnai Herszon közelében húzódó frontvonalnál 2023. október 14-én (Fotó: MTI/AP/Alex Babenko)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezDömötör Csaba: Nagyüzem lesz az EP-ben!
Az EP-képviselő ismertette a biztosjelöltek meghallgatásának folyamatát.
Barcelonát is elmosta az ár + videó
Nem kíméli a szélsőséges időjárás Spanyolországot.
Harris vagy Trump: ki lenne jobb barátja Romániának?
Románia Donald Trump korábbi elnöksége alatt éppúgy eleget tett Washington – elsősorban biztonságpolitikai – elvárásainak, mint Joe Biden idején.
Beleszólhatnak-e a lengyelek az amerikai elnökválasztásba?
Pennsylvania nélkül Harris nem nyerhet, Trump viszont igen.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Egy erőszakos bűnöző bosszúból ölte meg az RTL Klub volt vezetőjét
Csúnyán melléfogtak a zöldek, egyre több kárt okoznak a visszahozott rágcsálók
Ezek a témák érdekelték legjobban olvasóinkat
Több migránst kap egy német kisfalu, mint a teljes lakossága
Kétségbeesetten kapaszkodtak meg a lakosok: hétfő reggelre megremegett a föld
A Puskás Arénában tartják majd az Európai Politikai Közösség találkozóját és az informális EU-csúcsot
A lángoló levéltár elhamvasztotta a magyarok reményeit is
Keddi sportműsor: Marco Rossi keretet hirdet
Távoznia kellett a Diósgyőr sportigazgatójának a Paks elleni győzelem után
Már nem lehet kapni klasszikus Sport szeletet, de nem kell lemondani róla + videó
Arne Slot megsemmisítette az újságírót, aki Szalah Instagram-posztjáról kérdezte
A Mi Hazánk is megszólalt a Lakatos Márk-botrányban + videó
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezDömötör Csaba: Nagyüzem lesz az EP-ben!
Az EP-képviselő ismertette a biztosjelöltek meghallgatásának folyamatát.
Barcelonát is elmosta az ár + videó
Nem kíméli a szélsőséges időjárás Spanyolországot.
Harris vagy Trump: ki lenne jobb barátja Romániának?
Románia Donald Trump korábbi elnöksége alatt éppúgy eleget tett Washington – elsősorban biztonságpolitikai – elvárásainak, mint Joe Biden idején.
Beleszólhatnak-e a lengyelek az amerikai elnökválasztásba?
Pennsylvania nélkül Harris nem nyerhet, Trump viszont igen.