Szijjártó Péter: Értékelni kell, hogy milyen eredményeket értek el az eddigi uniós intézkedések

Stratégiai szembenézésre van szükség a külügyminiszter szerint.

Fotó: MARTON_KIRALY

Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben, az uniós külügyminiszteri tanácsülést követően. Elmondása szerint az ülés hangsúlya egyértelműen a közel-keleti konfliktusra helyeződött, Ukrajna csak másodlagos témaként szerepelt.

Közel-Kelet; magyarok Gázában

A tárcavezető a közel-keleti konfliktusról úgy fogalmazott, hogy Európa álláspontja nagy szórást mutat, így egy egységes álláspont kialakítása egyelőre nagyon nehézkesnek bizonyul. Ezt alátámasztva utalt az ENSZ- és UNESCO-szavazásokra, ahol a tagállamok háromfelé szavaztak a kérdésben.

Aláhúzta, hogy a képviselt magyar álláspontot két körülmény határozza meg. Az, hogy hét magyar állampolgár – akikkel a minisztérium folyamatos kapcsolatban van – még mindig a Gázai övezetben rekedt, akiknek biztonságos kijutása az egyik legfontosabb prioritás. A másik meghatározó faktor az az, hogy 

öt magyar túsz még továbbra is a Hamász fogságában van, így sehol és semmilyen olyan jelentést nem tud támogatni a magyar kormány, aminek nem képezi részét a túszok azonnali elengedése.

 

Európai Unió, szankciók és szólásszabadság

A sajtótájékoztatón Szijjártó kiemelte, hogy stratégiai szembenézést vár az unió részéről. 

Fel kell mérni, hogy milyen eredményeket értek el az eddigi intézkedések.

Mi azt gondoljuk, hogy ha megvizsgálnánk a szankciók hatásait, és hogy mire ment el a több mint 80 milliárd eurós támogatás Ukrajna irányába, és hogy mivel járt az az elképzelés, hogy Ukrajnának katonai sikereket kell elérni Oroszország fölött, akkor ezeknek nagyon kicsi hányadára tudnánk azt mondani, hogy sikeresek voltak.

Mindezek fényében a közeljövőben bemutatásra kerülő 12. szankciós csomag kapcsán felmerül a kérdés, hogy hogyan érdemes előrehaladni, mert 

„Az orosz gazdaságot nem sikerült térdre kényszeríteni és a békéhez sem sikerült közelebb lépni.”

Mint ismert az Európai Parlament megvonta négy lengyel képviselő mentelmi jogát. A lengyel képviselők bűne az volt, hogy teret adtak egy, a migráció veszélyeit kiemelő anyagnak. Lapunk erre vonatkozó kérdésére az a válasz érkezett, hogy teljes földindulást váltana ki az, ha az eset Magyarországon történt volna. „Akkor lenne ott mindenféle NGO-jelenlét és boszorkányüldözés” – fogalmazott a külgazdasági- és külügyminiszter, hozzátéve, hogy:

Azt meg már megszokhattuk, hogy a nemzetközi megtorló akciók mindig a nemzeti oldalt sújtják. (...) Elképzelhetetlen lenne, hogy a magyar parlament ezt megtegye az ott ülő ellenzéki képviselőkkel.

Ukrajna uniós tagsága, további támogatások, fegyverszállítás

A sajtótájékoztatón a miniszter elmondta, hogy az Ukrajnának nyújtandó garanciák kérdésében az uniós kormányfők az illetékesek. Ők dönthetnek arról, hogy milyen mandátumot kap a külügyi főképviselő. 

Az, hogy négy évre költségvetésbe építenék Ukrajna fegyveres és egyéb támogatását, azt jelentené, hogy négy évre háborúra rendezkedne be Európa, aminek pedig végzetes következményei lennének, hisz a magyar kormány a béke elhozását várja.

Ukrajna uniós tagságának ügyében Szijjártó Péter szerint az előrelépés messze van, ami többek között a kiemelten fontos kisebbségi kérdések miatt sem haladhat előre.

A helyzet az, hogy Ukrajnában a magyarság helyzete folyamatosan romlik. 

A külügyminiszter úgy látja, hogy nem az történik, hogy szabályozások mentén javítanak a helyzeten, hanem egyre rontanak rajta. A külügyminiszter szerint 

ezt jól példázza az is, hogy az ukrán oktatási minisztérium olyan körlevelet küldött az iskoláknak, amiben arra szólított fel, hogy az államnyelvet nem csak tanórán, de a szünetekben is tartani kell.

A támogatásokról a korábbiakat leszámítva, tehát azon túl, hogy hatásaikat nem ismerjük, és egységes kormányfői álláspont még nem alakult ki, azt is kiemelte a külügyminiszter a sajtótájékoztatón, hogy nem tudnak támogatni további forrásokat, amíg az ukrán korrupciós ügynökségtől nem kap a kormány garanciát arra, hogy egyetlen egy magyar vállalatot sem helyeznek a jövőben a háborút támogató vállalatok feketelistájára, mint azt tették az OTP-vel. 

A békevágy és a felsorolt érvek arra késztetik a kormányt, hogy továbbra se járuljon hozzá az ukrajnai fegyverszállítások európai uniós finanszírozásához.

Szijjártó Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajnának szánt 500 millió eurós támogatás célja arról szól, hogy tagállamok szeretnék visszakapni az Ukrajnának eddig saját döntésük alapján meghozott támogatásának költségeit.

Borítókép: Szijjártó Péter az EU-s külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán (Forrás: Facebook / Szijjártó Péter)