A NATO új főtitkárának kiválasztása erősen átpolitizált folyamat, hiszen végső soron kulcsszerepet játszik a biztonsági és védelmi érdekek, kihívások és fenyegetések közötti közvetítésben, abban is, hogy miképp alakítsa ki a katonai szövetség védelmi és elrettentő politikáját.
A poszthoz szükséges tulajdonságok fontosak – a tapasztalattól, a védelmi kiadások iránti elkötelezettségtől, a nemzetiségtől és a nemtől a tényleges elérhetőségig.
Rutte az egyetlen jelölt?
Noha a főtitkári poszt elnyeréséhez mind a harmincegy tagállam szavazata szükséges, rengeteget nyom a latban, hogy mit gondol egy-egy jelöltről Washington. NATO-források szerint jelenleg az egyetlen jelölt Rutte. Ugyanakkor például Krisjanis Karins amerikai–lett politikus neve – aki a balti állam miniszterelnöki és külügyminiszteri pozícióját is betöltötte már – egyre többször merül fel mint lehetséges Stoltenberg-utód. A térségből még Kaja Kallas észt miniszterelnök is dédelget NATO-főtitkári ambíciókat, bár hivatalosan ezt még egyikük sem jelezte.
NATO-körökben állítólag egyértelműen Rutténak áll a zászló, tizenhárom évnyi kormányzás alatt rengeteg tapasztalatot szerzett.
Emellett ő volt az egyik kezdeményezője az F–16-os vadászgép-koalíció felállításának, melynek célja a modern rendszerek biztosítása Ukrajnának, valamint a pilóták kiképzése az F–16-osok kezelésére.
Biztos a győzelme?
Rutte győzelme egyáltalán nem biztos. Számos érv szól ellene, például az, hogy Hollandia GDP-arányos védelmi kiadási célja nem éri el a 2 százalékot, ami annak a bizonyítéka, hogy mennyire veszi egy ország komolyan a védelmi szövetségen belüli tehermegosztást. Washingtonból nézve ez buktató körülmény lehet. Rutte ellen szólhat az is, hogy a történelem során már három holland is betöltötte a pozíciót. Előbb Dirk Stikker (1961–1964), majd Joseph Luns (1961–1974) és Jaap de Hoop Scheffer (2011–2014). Mindeközben a kelet- és dél-európaiak jelenleg alulreprezentáltak a vezető állásokban.
Az is Rutte ellene szólhat, hogy a nyugati katonai szövetség 75 éves történetében még egyetlen nő sem töltötte be ezt a posztot.
Nagy esély van arra, hogy a politikai támogatottság miatt ezt a munkát egy európai nő kapja, ami szintén nagyon jó lenne
– nyilatkozta épp Rutte októberben.
Óvatosan azért az észt miniszterelnök is elkezdte a kampányt, hiszen októberben arról beszélt, hogy hallott egy folyosói „viccet”, amelyben a következő NATO-főtitkár egy nő volt, aki teljesíti a kétszázalékosos célt – ez pedig egy meglehetősen pontos leírása önmagának.
Döntés június előtt
A NATO-diplomaták arra számítanak, hogy a döntést 2024 első negyedévében, de legkésőbb a júniusra kitűzött európai parlamenti választások előtt meghozzák. Azért szeretnék ezt elérni, mert így a NATO posztja kimarad az EU legjobb álláselosztásának körhintájából.
Ami biztos, hogy Stoltenberg mandátumának októberi lejártáig marad a főtitkár, és az ő vezetésével valósul meg majd a NATO fényes 75. évfordulóján Washingtonban tartandó ülés júliusban.
Borítókép: Mark Rutte holland miniszterelnök sajtóértekezletet tart Hágában 2023. július 7-én, miután összeomlott a kormánykoalíció amiatt, hogy nem sikerült megegyezniük a Hollandiába érkezõ menedékkérők kezeléséről. Rutte benyújtotta lemondását. (Fotó: MTI/EPA-ANP/Phil Nijhuis)
