Európa számára több forog kockán Gázában, mint gondolnánk

Szeptemberben a G20-csoport vezetői egy India–Közel-Kelet–Európa kereskedelmi folyosó létrehozásáról döntöttek. Azóta azonban az Izrael–Hamász háború kirobbanása mellett több tényező is bizonytalanná tette a projekt megvalósításának lehetőségét.

2023. 12. 28. 8:05
Iszmáilija, 2023. december 22. Az MSC Vittoria konténerszállító teherhajó halad a Szuezi-csatornában az egyiptomi Iszmáilijánál 2023. december 22-én. Az amerikai védelmi minisztérium négy napja jelentette be, hogy a Vörös-tenger hajózási szabadságát célzó Prosperity Guardian (Jólét Õrzõje) fedõnevû mûvelet részeként Nagy-Britannia, Bahrein, Kanada, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, a Seychelle-szigetek, Spanyolország és Dánia az Egyesült Államokkal együtt közös járõrözés bevezetését tervezi a Vörös-tenger déli részén és a szomszédos Ádeni-öbölben. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy véget vessen a jemeni húszi lázadók támadásainak a térségen áthaladó hajók ellen. MTI/EPA/Mohamed Hoszam Fotó: Mohamed Hoszam
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Izrael–Hamász háború alááshatja a szeptemberi G20-csúcstalálkozón elfogadott India–Közel-Kelet–Európa (IMEC) kereskedelmi folyosó létrehozását – írta elemzésében a Politico. A brüsszeli hírportál emlékeztet: a kínai Övezet és út kezdeményezés (BRI) alternatívájaként szolgáló projekt jelentőségéről a megegyezést követően Joe Biden, Ursula von der Leyen és Narendra Modi is hosszasan beszélt, azonban hónapokkal a csúcs után egyelőre úgy tűnik, nagy fába vágták fejszéjüket. 

Amennyiben megvalósulna, úgy az IMEC szerepe a nemzetközi kereskedelemben valóban megkerülhetetlen lenne. Nemcsak árukat, hanem csővezetékek és adatkábelek segítségével energiahordozókat és adatokat is szállítana, összekötve Dél-Ázsiát az európai piacokkal. Indiából indulva az Egyesült Arab Emírségeken, Szaúd-Arábián, Jordánián és Izraelen át egészen a görög kikötőkig, majd onnan az európai országokba érkeznének az áruk. 

Igen ám, csakhogy a projekt már megszületése pillanatában számtalan logisztikai és pénzügyi problémával találta szembe magát, október 7-e óta pedig az egyik szükséges alapfeltétele is megszűnt: az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálása.

A Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni támadását és az azt követő izraeli offenzívát követően Rijád kijelentette, felfüggeszti az elmúlt hónapokban tapasztalható diplomáciai „felmelegedést” Tel-Avivval. A folyamat addig biztosan nem indul újra, amíg a háború tart, és kérdéses, hogy a konfliktus lezárulta után milyen kapcsolat vár a két félre. „Megítélésem szerint néhány hónap múlva, amikor a háború véget ér, mindenki jobb helyzetben lesz ahhoz, hogy az enyhülésről és a normalizáció folytatásáról tárgyaljon” – fogalmazott ezzel kapcsolatban a Politicónak egy emírségekbeli politikai elemző. 

A fagyos izraeli–szaúdi kapcsolatok mellett finanszírozásbeli akadályok is felmerülnek. 

Továbbra sem tiszta például, hogy pontosan ki fogja kifizetni a meglévő infrastruktúra javításához és a hiányosságok pótlásához szükséges több tízmilliárd dollárt. 

Mint azt a Politico megjegyzi, a folyosó létrehozásához több mint kétezer kilométer vasútvonalra lenne szükség, ennek nagy részét a feszültségekkel teli közel-keleti térségben kellene megépíteni. Emellett mindmáig nem készült megvalósíthatósági tanulmány a tiszta hidrogén szállításához szükséges vezetékrendszerről, illetve a digitális vállalkozások optimalizálának előmozdítására megálmodott nagy sebességű kábelekről sem. Mindezek tetejében ráadásul Görögország legnagyobb kikötőjében – amely az IMEC fő belépési pontja Európába – többségi tulajdonos egy állami tulajdonú kínai vállalat. Ez alapjaiban nehezíti meg a BRI-alternatívaként felvázolt folyosó felhúzását. Az Izraelt Görögországgal összekötő hajóútvonal egyébként Törökország által vitatott vizeken halad keresztül. Törökország nem részese az IMEC-nek, Recep Tayyip Erdogan elnök pedig már korábban figyelmeztetett: országa bevonása nélkül kizárt egy új kereskedelmi folyosó kialakítása a térségben. 

Ahogy az lenni szokott a legtöbb infrastrukturális projekt esetében, a részes felek közül az EU a legvonakodóbb, ami a finanszírozást illeti. A Politico szerint az IMEC-hez való csatlakozás valójában csak Joe Biden „megnyugtatását” szolgálta, Európának nem célja szembe szállni Kínával. Emellett az Izrael–Hamász háború kirobbanása is az EU lelkesedésének csökkenéséhez vezetett, ilyen biztonsági környezetbe nem akarnak befektetni az európai országok, ami érthető. 

Mindez azt jelenti, hogy a kereskedelmi folyosó jövője jelenleg a Szaúd-Arábia és Izrael közötti normalizációs tárgyalások újraindításától függ. 

 

Borítókép: Az MSC Vittoria konténerszállító teherhajó halad a Szuezi-csatornában az egyiptomi Iszmáilijánál 2023. december 22-én (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Hoszam)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.