Nem bírta sokáig Brüsszel, máris osztja a feladatokat a szerbeknek + videó

Ismét az Oroszország elleni szankciók bevezetését követeli az Európai Unió Belgrádtól.

Belgrád, 2023. december 17. Aleksandar Vucic szerb elnök, a Szerb Haladó Párt elnöke szavaz az elõrehozott szerbiai választásokon Belgrádban 2023. december 17-én. MTI/AP/Darko Vojinovic Fotó: Darko Vojinovic

A vasárnapi választásokat követően már a még meg sem alakult szerb kormánynak diktál Brüsszel. A Blic szerb napilap beszámolója szerint Vladimir Blicik, az EP szerbiai jelentéstevője azt mondta: az új kabinetnek három kulcsfontosságú kérdéssel kell szembenéznie, ezek pedig a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása, a reformok végrehajtása, és a szerb külpolitika összehangolása az EU-val, azaz az Oroszország elleni szankciók bevezetése – húzta alá Vladimir Bilcik.

Mint arról lapunk is beszámolt, a december 17-i előre hozott voksoláson abszolút többséget szerzett az eddig is kormányzó Szerb Haladó Párt által indított lista. 

Habár hivatalos végeredményt még nem hirdetett a szerbiai Köztársasági Választási Bizottság, az biztos, hogy Vucsics haladói akár egyedül is kormányt tudnak alakítani, de szövetségeseket is kereshetnek ehhez, így például partner lehet a választásokon szintén sikeresen szereplő Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). 

Az Európai Unió azonban, úgy tűnik, türelmetlen. Brüsszel nem várja meg a kormányalakítási folyamatot, már most ki akarja osztani a feladatokat az új kabinetnek. Arra a kérdésre, hogy mit vár a választások után megalakuló új szerb kormánytól, Vladimir Bilcik azt mondta, három dolgot emelnek ki, ahogyan eddig.

Az első az őszinte elkötelezettség a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása mellett. Tudom, hogy a feszültségek ellenére eddig sok konstruktív munka folyt

– mondta Bilcik.

Remélem, hogy a leendő kormány valóban előrelépést fog tenni a kapcsolatok normalizálása terén, ami magában foglalja a nyitott kérdések megoldását is. Ez a szeptemberi banjszkai támadásra is vonatkozik. Ez a kérdés nem fog eltűnni

 – jelentette ki Bilcik.

Az európai politikus második pontként a reformok végrehajtásának szükségességét említette.

Reformok, reformok, reformok. Remélem, hogy az új kormány, az új kormányzó többség teljesíti négyéves mandátumát, stabil lesz, és képes lesz mindenre koncentrálni, amit a térségben meg kell tenni a jogállamiság, a demokrácia, de a gazdaság és az energetikai kérdések strukturális reformjáért is. Mindez együtt közelebb hozhatja Szerbiát az EU-tagsághoz

 – mondta.

Bilcik a harmadik teendőként Belgrád külpolitikáját emelte ki. Hangsúlyozta, azt össze kell hangolni az Európai Unióéval.

Megértem, hogy vannak bizonyos kérdések, megértem, hogy nehéz, de ahogy Szerbia halad a Pristinával fenntartott kapcsolatok normalizálása felé, remélem, hogy megtörténik a harmonizáció az unió külpolitikájával kapcsolatban is, beleértve az Oroszország elleni szankciókat.

– szögezte le az EP jelentéstevője.

Szerbia lassan másfél évtizede várakozik az EU előszobájában. A balkáni ország 2009-ben nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, s 2012 márciusában kapta meg az uniós tagjelölti státust. A csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Szerbia között 2014 januárjában kezdődtek meg. Eddig a harmincöt tárgyalási fejezetből huszonkettőt nyitottak meg – olvasható az Európai Tanács hivatalos honlapján.

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb elnök szavaz az előre hozott szerbiai választásokon, Belgrádban 2023. december 17-én (Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovics)