Nem csitulnak a kedélyek Donald Tusk ámokfutása után

Bírósági bohózat a lengyel parlament döntéshozatalában.

Varsó, 2023. december 20. Az ellenzéki Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) képviselői tiltakozó akciót tartanak a lengyel közszolgálati televízió, a TVP varsói székházában 2023. december 20-án. Előzőleg az októberi parlamenti választások alapján kormányra kerülő koalíciós pártok határozatot hoztak a közmédiáról, ez pedig felszólítja az állami kincstárt képviselő illetékes szerveket a koalíció szerint elfoglalt közmédiával szemben "javító intézkedések" meghozatalára. MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak Fotó: Pawel Supernak

Kétségbe vonta a lengyel parlamenti alsóház (szejm) az éjjel megszavazott határozatában azt a módot, amellyel az előző választási ciklusban az igazságszolgáltatási tanács (KRS) bíró tagjait megválasztották, és lemondásra szólította fel az érintetteket.

A határozat mellett a 460 fős szejmben 239 képviselő szavazott, 169-en elutasították azt, senki sem tartózkodott. Ötvenketten, köztük az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) 40 tagja, távol maradtak a voksolástól. A bíróságok függetlensége felett őrködő 25-tagú KRS-nek 15 bíró tagja van. A testület egyik feladata, hogy véleményezze a bírák jelölését, mielőtt az államfő kinevezné őket.

A határozat felszólítja az előző, a PiS által vezetett kormány idején a szejm által megválasztott KRS-tagokat, hogy távozzanak a testületből. 

A dokumentum szerint ugyanis a KRS bíró tagjait 2018-ban, 2021-ben és 2022-ben alkotmánysértő módon választották meg. A dokumentum ezzel kapcsolatban a 2017-ben elfogadott törvénymódosításra utal, amely szerint megváltoztak a KRS-ről szóló előírások. A KRS bíró tagjait azóta a szejm képviselői választották meg, nem pedig a bírói szervezetek, mint korábban. A 2017-es törvénymódosítás része volt a PiS igazságügyi reformjának, amelyet több ponton bíráltak az Európai Unió szervei.

A határozat tervezetét már kedden kifogásolta Andrzej Duda elnök a Szymon Holownia alsóházi elnökhöz intézett levelében. Az államfő szerint nem igaz, hogy a KRS bíró tagjait alkotmánysértő módon választották meg. Duda elismerte, hogy a parlamenti többség jogosult a jogrendszer megváltoztatására. A változásokat azonban alkotmányos kereteken belül kell végrehajtani – figyelmeztetett. Hangsúlyozta:

Soha nem egyezek bele a lengyel köztársasági elnök által kinevezett bírák státuszának kétségbe vonásába

A PiS képviselői, valamint a bírák egy részét tömörítő Lengyelország Bírái nevű szervezet szerint a határozat jogi káoszt eredményezhet. Sebastian Kaleta volt igazságügyi miniszterhelyettes, a PiS képviselője a parlamenti vita során kijelentette: a határozat nem von jogi következményeket maga után, mindazonáltal

anarchiát vált ki a bíróságokon, és merényletet követ el a lengyel demokrácia és szuverenitás ellen.

Kamila Gasiuk-Pihowicz, a többségi koalíciót vezető Polgári Koalíció képviselője szerint a határozat nélkülözhetetlen lépést jelent a független bíráskodás visszaállításában.

Borítókép: Az ellenzéki Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) képviselői tiltakozó akciót tartanak a lengyel közszolgálati televízió, a TVP varsói székházában (Fotó: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak)