Ukrajnáról és a kárpátaljai magyarságról is beszélt Orbán Viktor + videó

A miniszterelnök szerint a következő EU-csúcs központi kérdése lesz, hogy adjunk-e pénzt Ukrajnának, és ha igen, mennyit?

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Kormányinfó keretében a Karmelita kolostorban 2023. december 21-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor tartotta az év utolsó Kormányinfóját csütörtök délelőtt, a miniszterelnök beszédében több külpolitikai témát is érintett, kitért többek között Ukrajnára is. Álláspontja szerint a következő uniós csúcstalálkozón két kérdéskör fog előkerülni: adjunk-e pénzt Ukrajnának, és ha igen, mennyit?

Brüsszel ugyanis négy évre adna ötvenmilliárd eurót Kijevnek, noha ez az összeg nem áll rendelkezésre – a bizottság hitelfelvételt javasolt.

Orbán Viktor azonban arra hívta fel a figyelmet, nem tudjuk, mi lesz évek múlva a kelet-európai országban. – Ha pedig egyáltalán adunk pénzt, akkor semmiképp ne a költségvetésen keresztül juttassuk ezt a pénzt az ukránoknak, hanem attól külön, mert az uniós büdzsét megroppanthatja egy ekkora tétel – figyelmeztetett a kormányfő. Hozzátette: Magyarország egyébként nem akar senkivel közösen felvenni hitelt, mert a koronavírus-válság idején ezzel egyszer már pórul jártunk, akkor is közös hitelt vettünk fel, hogy gyors segítséget kapjunk, azonban még egy fillért sem láttunk ebből, ahogyan több más ország sem.

Az Ukrajnának szánt pénzekkel kapcsolatban a miniszterelnök ismertette, egyes tagállamok költségvetési módosításokkal álltak elő.

– Ha már változtatunk, akkor még legyen benne ez is meg ez is – jellemezte a helyzetet Orbán Viktor. Hangsúlyozta, ebből Magyarország eddig kimaradt, de ha nem változik a helyzet, akkor mi is előállunk a javaslatainkkal.

Hamarosan találkozhat Orbán és Zelenszkij

A Kormányinfó során Orbán Viktor megerősítette: elfogadta Volodomir Zelenszkij ukrán elnök meghívását egy kétoldalú tárgyalásra, amit a két ország külügyminisztereinek kell előkészíteniük. Korábban hasonló gondolatokat osztott meg Zelenszkij is, aki kedden megtartott évértékelő beszédében rámutatott: ahhoz, hogy a magyar miniszterelnökkel megoldást találjanak bizonyos kérdésekben, találkozót kell szervezni.

Gyakorlat nélkül semmit sem érnek a kisebbségvédelmi szabályok

A kárpátaljai magyarok helyzete folyamatosan napirenden van a nemzetközi politikában, Orbán Viktor beszédéből sem maradhatott el. A miniszterelnök rámutatott: semmit nem érnek a szabályok, ha nem szilárdul meg az ahhoz tartozó gyakorlat. Kiemelte, a magyar kormány is tanulmányozza az ukrajnai kisebbségvédelmi törvényt.

A kormány egyébként azt javasolja, hogy a 2015-ben elvett törvényt, ami jó volt a magyaroknak is, újra helyezzék hatályba, „és újra kisüt a nap Kárpátalján, ha Donyeckben nem is”.

A felvidéki magyar politikáról a miniszterelnök elmondta, hogy a szlovákiai magyarság rendkívül erős közösség, amelynek számos nagyméretű és jól működő intézménye van. Orbán Viktor szerint eddig egy dolgot nem tud a közösség megoldani hosszú idők óta, hogy ezt az erejét a politikai képviseletben is megmutassa, ám ezt nekik kell megoldaniuk. Ezért a magyar kormány semmilyen lépést nem fog tenni, ami nem a felvidéki magyarságtól indul ki. A miniszterelnök röviden kitért a székelyudvarhelyi tragédiára is. Ismertette, Semjén Zsoltot bízta meg a kormány, hogy adjon meg minden segítséget. A miniszterelnök-helyettes remélhetőleg hamarosan a részletekről is be fog tudni számolni.

A parlamenti képviselőkön múlik Svédország NATO-tagságának támogatása

A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról érdeklődött, hogy miért nem támogatja Magyarország Svédország csatlakozását, valamint hogy mit ért Orbán Viktor az alatt, hogy Ukrajna olyan messze van az uniós csatlakozástól, mint Makó Jeruzsálemtől. A magyar kormányfő elmagyarázta, hogy Makó egy magyar város, de egy keresztes lovagot is így hívtak, aki nem jutott el annak idején Jeruzsálembe. A miniszterelnök azt mondta, erre utalt, de szerinte azon kellene gondolkodni, hogyan tudjuk „szegény Makó lovagot” közelebb hozni Jeruzsálemhez. Nem tartja reálisnak az ukrán uniós tagságot, de szerinte szükség lenne reális javaslatra.

Kérdésként felvetette: miért nem lehet stratégiai partnerséget kötni, és így támogatni az ukránokat? Az uniós tagság szép politikai gesztus, de az nem segít az ukránoknak – jelezte a kormányfő.

– Nincs török–magyar megállapodás a svéd NATO-csatlakozásról – rögzítette Orbán Viktor a másik kérdésre válaszolva. Szerinte a parlamenti képviselőknek nincs nagy gusztusuk meghozni ezt a döntést, és rajtuk múlik, hogy mikor ratifikálható a csatlakozás. A kormányfő felidézte, hogy a finnek csatlakozását korábban elfogadta a parlament, majd másnap a finn kormány beperelte Magyarországot egy másik ügyben. A kormányfő szerint ilyen előzmények után meg kell érteni a képviselőket is.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Kormányinfón a karmelita kolostorban 2023. december 21-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)