A NATO-nak készen kell állnia egy Oroszország elleni háborúra

Egy esetleges NATO–Oroszország háborúról beszélgettünk Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel.

Belloberde, 2023. december 24. A NATO parancsnoksága alatt mûködõ koszovói békefenntartó haderõ, a KFOR amerikai katonái járõröznek a koszovói szerb határon, az észak-koszovói Belloberde falu közelében 2023. december 22-én. MTI/AP/Visar Kryeziu Fotó: Visar Kryeziu

Egy magas rangú NATO-tisztviselő kijelentette, hogy Európában az embereknek fel kell készülniük egy teljes háborúra Oroszországgal a következő két évtizedben. Rob Bauer admirális, a NATO Katonai Bizottságának elnöke a NATO védelmi vezetőinek brüsszeli találkozóját követően újságíróknak azt mondta, hogy a kormányoknak meg kell kezdeniük az előkészületeket, és nagy léptékben kell mozgósítani a civileket.

Tudnunk kell, nem magától értetődő, hogy béke van. És ez az, amiért mi, a NATO konfliktusra készülünk Oroszországgal

– jelentette ki Bauer.

They are trying to get everyone scared Russia is going to invade Europe? Overblown fear mongering?

NATO admiral Rob Bauer tells civilians "prepare for conflict"

"You need to have water"

"You need to have a radio on batteries and flashlight to make sure you can survive the… pic.twitter.com/DZRmWFDyx9

— Wall Street Silver (@WallStreetSilv) January 20, 2024

A jelenlegi orosz–ukrán helyzetben teljes a bizonytalanság, egyelőre nem tudni sok mindent, azt sem, hogy lesz-e esetleg békemegállapodás, ha igen, akkor azt betartják-e felek vagy sem. Ha lesz béke, akkor lesz határ, amiről nem tudni, hogy elfogadják-e az oroszok és az ukránok, vagy sem − magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Kis-Benedek József , a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője.

Nincsenek békülékeny hangok

Nemrég Christopher Cavoli, a NATO európai közös erők parancsnoka jelentette be, hogy hamarosan kezdetét veszi a szövetség Steadfast Defender 2024 nevű hadgyakorlata. A gyakorlaton mintegy 90 ezer katona vesz majd részt, ami több hónapig is eltarthat. Erre reagálva Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy a NATO-gyakorlatok nagyságrendje a szövetség végleges és visszavonhatatlan visszatérését jelenti a hidegháborús sémákhoz, amelyek célja az Oroszországgal való konfrontáció.

A NATO-nak állandó készenlétben kell lennie és a meglévő készenlétet pedig fokoznia kell

− fogalmazott Kis-Benedek József.

A szakértő szerint azzal, hogy NATO-csapatokat telepítettek a balti országokba, Romániába és Lengyelországba, emelték az eddigi készültséget. Emellett pedig a polgári lakosságot is fel kell készíteni arra, hogy egy esetleges háború törhet ki a NATO és Oroszország között. „Szerintem, ez nem valós veszély, de ha a NATO vezetője lennék, akkor én is azt mondanám, hogy fel kell készülni, mert ha nem mondanék ilyeneket, akkor megkérdőjeleződne a létük is. Eközben viszont Putyin egy alkalommal sem állította, hogy megtámadná a NATO-t, neki elég világos elképzelései vannak azzal kapcsolatban, hogy mit akar Ukrajnában” – fogalmazott. Kiemelte, Moszkva célja az, hogy Ukrajna ne legyen se a NATO, se az EU tagja, továbbá ellenzi Moldova és Georgia NATO-tagságát is.

A balti országok lehetnek az első orosz célpontok

Az oroszoknak azonban nincs ínyükre, hogy a NATO megerősíti keleti szárnyának védelmét. Kis-Benedek József kiemelte, a szövetségnek összefüggő védelme van Portugáliától Törökországig, ami azt jelenti, hogy az oroszoknak is ki kellett dolgoznia valami újat: lehet szó átcsoportosításokról vagy új katonai körzetek létrehozásáról. A szakértő arról is beszélt, Moszkva még a háború előtt egyezett meg Minszkkel – szövetségük értelmében ha Oroszországot támadás éri, Belarusz mellette áll.

Ha bármi is történne, akkor valószínűleg méretükből adódóan is a balti országok lennének, amelyeket, ha akarnának, el tudnának foglalni az oroszok. Ám nem szabad elfelejteni, hogy ekkor életbe lépne az ötödik cikkely, ami azt jelenti, hogy egy mindenkiért, mindenki egyért, azaz, ha egy NATO-tagot támadás ér, akkor az egész NATO-t éri a támadás. Hogy ez a gyakorlatban hogyan történne meg, nem tudni pontosan

− emelte ki a szakértő.

Kiszivárgott német katonai dokumentumok alapján úgy készülnek, hogy amennyiben Oroszország nyer Ukrajnában, utána háborúba lép a NATO-val. Ez azonban nem tűnik valószínűnek. Németország az USA után Ukrajna legnagyobb támogatójának számít, ám az Olaf Scholz vezette koalíciós kormány nem a legfényesebb napjait éli, rengeteg belső konfliktussal kell megküzdenie.

A jelenlegi német vezetés nem úgy működik, ahogy kéne és ahogy tervezték. Németország a jelenlegi felállásban támogatja Ukrajnát, a NATO-t és az Egyesült Államokat is, ezt többször hangoztatták is, ám egy végtelenül kényelmetlen helyzetbe kerültek, mert nem akarnak összeveszni Oroszországgal sem. Az »energiafordulattal« kapcsolatban rengeteg hibát elkövettek, ami politikailag vitatható, gazdaságilag káros, megpróbálnak valahogy kijönni belőle, de egyre mélyebbre sodródnak

− húzta alá a szakértő.

Hogyan történne a katonák háborúba hívása?

Kis-Benedek Józsefet arról is kérdeztük, hogyan nézne ki egy esetleges NATO–Oroszország háború esetén a katonák hadba hívása. Ukrajnában az új mozgósítási törvények értelmében már a nőket is nyilvántartásba veszik, ami még nem jelent sorozást, ám a hadseregnek fontos tudni, hány emberrel tudnak számolni.

Németországban egyre többször merül fel, hogy vissza kellene állítani a sorkatonaságot, ami a mostani katonai technológia mellett nem biztos, hogy bármit számítana, mert a hat hónapos kiképzést kapott emberek nem valószínű, hogy tudnák kezelni ezeket a technológiákat

– magyarázta lapunknak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője.

Borítókép: A NATO parancsnoksága alatt működõ koszovói békefenntartó haderő, a KFOR amerikai katonái járőröznek a koszovói szerb határon, az észak-koszovói Belloberde falu közelében 2023. december 22-én (Fotó: MTI/AP/Visar Kryeziu)