Amióta lelőtték a 65 ukrán foglyot szállító orosz, Il–76 típusú gépet, a propagandaháború maximumsebességre kapcsolt, de jelentős különbség van a két fél között.
Ha megnézzük a két ország kommunikációját, akkor azt láthatjuk, hogy az oroszok azok, akik tartalmilag 80 százalékában konzekvensen ugyanazt mondják. Az ukránoknál pedig gyakorlatilag öt-hat-féle varriációt is hallottunk már azzal kapcsolatban, hogy mi történt
– elemezte a kialakult helyzetet lapunknak Horváth József biztonságpolitikai szakértő.
Az ukrán narratíva onnantól kezdve, hogy nem ők lőtték le, aztán mégis ők lőtték le, de azt gondolták, hogy iráni eredetű rakétákat szállít, majd azt, hogy úgy értesültek, hogy magas rangú [orosz] tisztek ülnek rajta, odáig is elért, hogy igaz, hogy hadifoglyok ültek rajta, de ezt nem közölték velük az oroszok.
Lehet bizonyíték Putyin kezében
Mindezekkel szemben Horváth szerint több okból is érdemes komolyan venni az orosz elnök nyilatkozatát.
Nem ez az első fogolycsere, amit a két hadsereg végrehajtott volna egymás között
– emlékeztetett, aláhúzva, hogy a kiélezett politikai feszültségek ellenére van kommunikáció a két fél között a hadifoglyok és elesett katonák kapcsán. Eszerint lehet az orosz kezében bizonyíték, amellyel alá tudják támasztani, hogy a korábbi sikeres fogolycserékben megszokottak szerint jártak el, és értesítették az ukrán felet a gép utasainak összetételéről.
Miért nem állnak elő a bizonyítékokkal?
Ha az oroszoknak valóban vannak hitelt érdemlő bizonyítékaik, akkor azért nem állhatnak elő velük – annak ellenére, hogy bizonyos orosz csatornákon jelennek meg bizonytalan hátterű anyagok –, mert egyszerűen nem érdekük.
A cél az lehet, hogy legyen a kezükben egy ütőlap, ami segítségével a nemzetközi színtéren is el tudják hitelteleníteni Ukrajnát.
Nem gondolnám, hogy Putyin elnök felelőtlenül nyilatkozna és az elnökválasztás előtt két hónappal magára húzná azt, hogy hazudik
– mondta a biztonságpolitikai szakértő.
Ukrajna belső ellentétei éleződhetnek ki
Ami az ukrán felet illeti, Horváth József még egy belső konfliktus leképeződésének lehetőségét sem vetette el. Az ukrán politikai és katonai vezetés érezhetően növekvő összefeszülése szülhetett egy olyan forgatókönyvet, amiben Valerii Zaluzhnyit, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokát el kell távolítani a küzdőtérről.
Ha ukrán hibaként nyugtázódnak az események, akkor Zaluzhnyit, mint főparancsnokot terhelhetné a felelősség.
