Ráadásul az elektromos hálózatok jelentős fejlesztése nélkül az energiaátmenet nem is lehet sikeres. Az Ernst & Young tanácsadó cég 126 milliárd euróra (mai árfolyamon megközelítőleg ötvenezermilliárd forintra) becsülte a régiók közötti átviteli hálózatok kiépítésének költségét. Schell szerint az átviteli hálózat üzemeltetői forráshiányban szenvednek, ami előbb-utóbb a fogyasztói ár emelkedéséhez vezet.
A Der Spiegel cikke leszögezte: Németország továbbra is függ a széntől. Az EnBW vezetője szerint a szenet az úgynevezett menetrendtartás miatt gázzal tudják helyettesíteni, ehhez pedig legalább ötven új gázerőművet kellene építeni (hozzávetőleg 20 000–30 000 MW új gázerőművi kapacitásra van szükség). Ezekre a megújulók mellett azért van szükség, mert a nap- és szélerőművek termelése hektikus, időjárásfüggő.
Schell hozzátette: az Ukrajnában kitört háború, valamint a gáz és az áram árának emelkedése tovább nehezíti a zöldátmenetet. Kérdés az is, miként tudják majd előállítani 2030-ban a szükséges villamosenergia-mennyiséget. Prognózisa szerint az áram drágább lesz, nagyobb lakossági felelősség- és tehervállalásra lesz szükség.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!