Így reagált a svéd kormány Orbán Viktor meghívására

Általános vélemény a svéd sajtóban, hogy a magyar kormány egyre nagyobb nemzetközi nyomás alatt van, hogy ratifikálja a skandináv ország NATO-csatlakozását. A svéd közmédia kérdésére, hogy a külügyminiszer, Tobias Bilström vagy a svéd miniszterelnök eleget tesz-e Orbán Viktor meghívásának, azt válaszolták kedd délután, hogy ezt még végig kell gondolniuk.

A svéd külügyminiszter – aki szeptemberben válasz nélkül hagyta magyar kollégája, Szijjártó Péter levelét, amelyet a svéd iskolákban vetített, Magyarországot lejárató videó miatt írt – úgy kommentálta a magyar miniszterelnök levelét, hogy az egy jó hangvételű írás, amelyet meg kell fontolni. Tobias Bilström ugyanakkor úgy vélekedett, a két ország között kiterjedt együttműködés van, így nincs szükség további tárgyalásokra.

Most konstruktív párbeszédre törekszünk

 – mondta a külügyminiszter. A svéd közmédia kérdésére, hogy ő vagy a miniszterelnök eleget tesz-e a meghívásnak, azt válaszolta kedd délután, hogy ezt még végig kell gondolniuk. 

Billström hangsúlyozta, hogy Magyarország és Törökország különbözik a NATO-folyamat tekintetében, mert Magyarország nem szabott különleges feltételeket a 2022-es madridi csúcstalálkozót követően, Ankarával ellentétben. Akkor Svédország a csatlakozás kapcsán háromoldalú memorandumot írt alá Törökországgal az akkor még szintén tagjelölt Finnországgal együtt, amelyben számos vállalást tettek.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokraták, valamint a jobboldali Kristersson-kormányt kívülről támogató Svéd Demokraták hasonlóképpen nyilatkoztak a levél kapcsán. A pártok szerint nincs miről tárgyalni a magyar kormánnyal, ugyanis Svédország már mindent megtett, amit az említett háromoldalú megállapodásban vállalt.

Általános vélemény a svéd sajtóban, hogy a magyar kormány egyre nagyobb nemzetközi nyomás alatt van, hogy ratifikálja a skandináv országot, erre utal az is, hogy David Cameron brit külügyminiszter kedden telefonbeszélgetést folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, amelynek témája Svédország gyors NATO-csatlakozása volt, melyről a magyar kormányfő szóvivője is beszámolt az X-en.

Könnyű utat várnak Svédországnak

A Göteborg Posten a Lundi Egyetem politológusának véleményét közölte, mely szerint most már nagyon gyorsan csatlakozhat Svédország a NATO-hoz. Anamaria Dutceac Segesten rámutatott, hogy nem véletlen az időzítés, hiszen a török parlament kedden vagy szerdán szavazhat a csatlakozásról, Budapest pedig

többször közölte, nem lesz utolsó a ratifikációban. Segesten szerint Magyarország választás elé került uniós és NATO-kérdésekben, Orbán számára világossá vált, hogy a kérdés az, hogy a szervezeteken kívül vagy belül akar lenni az ország. Ugyanakkor a magyar kormányfő ennek ellenére diplomáciai hasznot ért el már eddig is, és most Kristerssonnál pattog a labda, elfogadja-e a meghívást. Ha igen, az mindenképpen a magyar miniszterelnök malmára hajtja a vizet, hiszen a legmagasabb szintű bilaterális találkozó olyan színben tűntetné fel Magyarországot, mintha fontos NATO-tagország lenne, vélekedett a politológus.

Törökországra szegeződik Svédország szeme

A Svenska Dagbladet napilap által megkérdezett szakértő szerint három jel is mutat arra, hogy ez alkalommal megtörténik a török ratifikáció. Yavuz Baydar Törökország-szakértő szerint az Erdogan-féle AKP-val szövetséges pártja, az MHP a svéd NATO-tagságra szavaz. Nagy többség a svéd NATO-tagság mellett van, hiszen még a legnagyobb ellenzéki párt, a CHP is támogatja a svéd csatlakozást.

A második jel az, hogy Törökország zöld jelzést adott Svédországnak, hogy részt vegyen a hidegháború vége óta a legnagyobb NATO-gyakorlaton, a Steadfast Defender 2024-en. Ez arra utal, hogy Ankara már Svédországot a szövetség, de facto tagjának tekinti. Végül pedig Hakan Fidan török külügyminiszter pozitívan nyilatkozott Svédországról, amikor nemrég a parlament előtt beszélt. A török ratifikáció pedig lépéskényszerbe hozza Magyarországot.

Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (Forrás: X/Ulf Kristersson)