Kiszivárgott dokumentumok szerint a német hadsereg egy orosz invázió tervével is számol, Rob Bauer holland tengernagy, a NATO katonai bizottságának elnöke pedig arra figyelmeztetett, jobb ha mindenki felkészül rá, hogy húsz éven belül újabb világméretű fegyveres konfliktus robbanhat ki. – 2024-ben Oroszország védelmi költése 140 milliárd dollárra nő, ami nemzeti költségvetésének harmada. Effajta változásoknak nincs értelme, ha egyetlen ellenfél – Ukrajna – ellen irányulnak, melynek lakossága harmada, és alig tart ki.
Ennek csak akkor van értelme, ha Oroszország nagyobb ellenfél, például a NATO ellen készül
– vélekedett a Daily Mailnek Kevin Ryan egykori dandártábornok.
De mégis hogyan nézne ki, ha a következő két évtizedben Oroszország megtámadná a NATO-t? – tette fel a kérdést szakértőknek a brit bulvárlap.
Első fázis: kibertámadás és rakéták
– Minden valószínűség szerint a hadműveleteket egy átfogó kibertámadás előzné meg – értettek egyet a megkérdezett szakérők. Hozzátették, hogy ezt láthattuk Ukrajna esetében is, először próbálták megbénítani a kommunikációs hálózatot. Nem zárták ki annak a lehetőségét sem, hogy valamiféle összecsapásra kerülne sor az űrben is, hogy hatástalanítsák egymás műholdjait. És persze azonnal megindulna az információs hadviselés, a propaganda terjesztése.
Ezután következnének a precíziós csapások Európa nagyvárosaira.
– Oroszország nem lenne szégyenlős nagy hatótávolságú, precíziós rakétákat lőni civil célpontokra Európa-szerte! – figyelmeztetett Ben Hodges visszavonult tábornok, az Egyesült Államok európai erőinek korábbi parancsnoka. Úgy vélte, ha Moszkva elkövetné azt a hibát, hogy megtámadja a NATO-t, akkor rakétáival és drónjaival a főbb kikötőket és repülőtereket, közlekedési csomópontokat venné célba, továbbá a főbb katonai parancsnokságokat, légi támaszpontokat.
Második fázis: invázió földön, vízen, levegőben
Ezt követően indulna meg az invázió: földön, vízen és levegőben egyszerre. Ben Hodges szerint ennek egyik legvalószínűbb iránya a Suwalki-folyosó: a keskeny, nagyjából 60 kilométer hosszú földdarab a lengyel–litván határon, amelyet egyik oldalról Belarusz, a másik oldalról pedig az orosz kalinyingrádi enklávé határol.
Ez stratégiailag azért kitüntetetten fontos, mert ez az egyetlen szárazföldi folyosó, amely a balti államokat a többi NATO-tagállammal összeköti. Ezt tehát egyrészt több irányból is könnyű tűz alá venni, másrészt ha elfoglalják, a NATO nem tudna szárazföldi úton erősítést küldeni. Ugyan a keleti területeket a tagállamok megerősítették, de a szakemberek emlékeztettek rá, ennek célja még mindig legfeljebb az lehet, hogy feltartsa az ellenséget addig, amíg az erősítés meg nem érkezik.
A második fázisban az oroszok több ezer katonával, mesterséges intelligencia által vezérelt tankokkal, különleges egységekkel rohamoznának, minden bizonnyal Litvánia, Lengyelország és Észtország ellen.
Ben Hodges szerint ezek után Moszkvában figyelnék, hogyan reagál a hadműveletekre a NATO: ha hezitálnának, és nem élesítenék a kollektív védelmet jelentő ötödik cikkelyt, az a szövetség széthullását jelentené.
Márpedig a tábornok szerint ha Vlagyimir Putyin gyengeséget szimatolna, nem állna meg. Szerinte a cél persze nem a NATO teljes elfoglalása lenne, hanem a katonai szövetség megtörése és a kritikus területek ellenőrzése.
