A nemzeti parlamentek helyzete az európai integrációban kiemelten fontos ügy. Az uniós intézmények demokratikus legitimációja ugyanis végső soron a nemzeti nyilvánosságok sokaságán nyugszik.
Kár, hogy az előttünk álló jelentés nem objektív, így a valódi problémák megoldása helyett olyan centralizálót célzó intézményi reformokra koncentrál, mint az Európai Parlament általános jogalkotáskezdeményezési joggal való felruházása, vagy a vizsgálóbizottságok felállításával kapcsolatos jogainak bővítése
− fogalmazott Trócsányi László.
Az uniós intézmények a szerződések keretein sokszor túllépve, vagy az egyes rendelkezéseket tágítóan értelmezve csorbítják a tagállamok és azok nemzeti parlamentjeinek hatásköreit. Jó példa erre, hogy a felsőoktatás rendszere tisztán nemzeti hatáskör, az Európai Bizottság mégis felhatalmazva érzi magát arra, hogy az egyetemek hallgatóit és oktatóit büntesse az Erasmus és a Horizont programok forrásainak befagyasztásával.
Úgy tűnik, hogy a szerződések rendelkezéseinek alkalmazását az uniós intézmények a politikai mérlegelés szempontjai alapján kérik számon a tagállamokon, miközben saját maguk számára nagy szabadságot tartanak fenn az uniós szerződések értelmezésekor
− véli a képviselő.
Borítókép: Trócsányi László (Fotó: Kurucz Árpád)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!