Hadifogoly az a katona, aki hadviselés során a szemben álló fél hatalmába kerül. Az elfogott személyt a hadifogoly státusa a végleges szabadulásáig és hazaszállításáig megilleti. Nem lehet hadifogolyként kezelni az állandó jellegű egészségügyi szolgálatot teljesítő, illetve egyházi személyeket. Hadifogolynak kell tekinteni ugyanakkor az ellenféltől átszökött idegen katonákat is. A nemzetközi jog szerint a kémek nem hadifoglyok, és hangsúlyos, hogy a hadifogoly a szemben álló hadviselő fél foglya, nem pedig az őt elfogó személyé vagy egységé.
A hadifoglyok cseréje kapcsán fontos, hogy a genfi konvenció alapján a hadifoglyokkal való bánásmód szigorúan szabályozva van, mondta lapunk érdeklődésére Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
Úgy gondolom, az oroszok két ok miatt is különös hangsúlyt fektetnek erre: az egyik a nemzetközi közvélemény, a másik pedig az, hogy amikor a foglyok hazamennek akkor propagandacélokra is fel lehessen használni őket
– mondta a szakértő.
Hadifogolycserék
– Kevésbé beszélünk róla, de a hadifoglyok kérdése és a hadifoglyok cseréje alapvetően mindig biztonsági kérdés is – tette hozzá.
– Ilyenkor az elhárítás mindig attól tart, hogy a szabadon engedett hadifoglyok közül igyekeztek valakit beszervezni, és utána akár ügynökként foglalkoztatják. Ez inkább a magasabb rangú tisztekre igaz – fogalmazott Horváth József.
Időről időre felröppennek hírek a közösségi médiában és egyéb hírforrásokban, hogy az elfogott hadifoglyok egy része nem akar visszatérni a harcoló alakulatokhoz, sőt az ukrán katonák kifejezetten kérték, hogy a háború végéig tartsák őket fogva.
2024. január 3-án az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy az orosz hadsereg 248 fős hadifogolykontingenst enged el a fogságból. Az ukrán fél arról számolt be, hogy az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével végrehajtott csere keretében 200 katonát szállítottak haza.
2023 júliusában a Honvédelmi Minisztérium bejelentette, hogy az orosz hadsereg 45 tagját cserélik ki a fogságból. Ukrajna 45 katonát adott vissza. Közvetítőkről nincs információ.
2023 júniusában ismét fogolycserére került sor a két fél között, melynek eredményeként közel 200 személy tért vissza. Az orosz fél 94, míg az ukrán fél 95 katonát engedett el.
Májusban az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy visszatér az orosz légierő három pilótája ukrán hadifogságból. Kijev viszont azt mondta, hogy 45 nemzetőr hadifogoly tér vissza Ukrajnába.
Az orosz védelmi minisztérium hivatalos adatai szerint 2023-ban és 2024 elején mintegy tucatnyi fogolycsere történt az orosz és az ukrán fél között. A cserék eredményeként mintegy 800 orosz katona került haza. A kijevi vezetés szerint Ukrajna a fegyveres erők mintegy 730 tagját küldte vissza.
Minden egyes csere bonyolult tárgyalási folyamat eredménye volt, és mint a belgorodi eset is mutatja, ez mindkét fél számára veszélyekkel járhat.
A biztonságpolitikai szakértő szerint hadifogolycsere esetén kérdés, hogy a visszatérő hadifoglyokkal mi történik a saját hadseregükben.
– Az ukránoknál nagy valószínűséggel arra lehet számítani, hogy ha átestek az egészségügyi és egyéb biztonsági ellenőrzéseken, akkor jó részüket újra visszaküldik a frontra. Teszik ezt egész egyszerűen azért, mert nincs elég emberük és jól kiképzett katonából pedig még kevesebb van ma már Ukrajnában – fogalmazott Horváth József.
Az ukrán hadseregben még mindig létező probléma, hogy a katonák jelentős részének orosz az anyanyelve. Aki közülük orosz hadifogságba kerül, orosz környezetben orosz hatások érik, az nem feltétlenül akar újra az oroszok ellen harcolni, életveszélynek kitenni magát, miután hadifogságba esett – mutatott rá a szakértő.
A hadifoglyok elhelyezése
A hadifoglyok számának növekedése egyrészt a fronton kialakult helyzetnek, másrészt a harcoló katonák alulmotiváltságának köszönhető. A hadifoglyok fogva tartása kizárólag a genfi egyezményekben meghatározott helyeken történhet.
A lassan a második évfordulójához érkező orosz–ukrán háború kezdete óta közel 50 hadifogolycsere történt. Ukrajna szerint jelenleg több mint 4000 ukrán van még orosz fogságban.
Korábban az „Élni akarok” elnevezésű, az ukrán védelmi minisztérium által indított projekt munkatársai egy új hadifogolytábor megnyitásáról számoltak be, ezzel párhuzamosan egy másik tábor létesítésének előkészítése is zajlik.
– Az oroszok nem viszik annyira a hátországba a hadifoglyokat, mint az ukránok, hanem nem túl távoli körzetekben tartják őket fogva – mondta Horváth József. – A nemzetközi szabályok szerint más elbánásban részesül egy közkatona, mint egy tiszt vagy akár egy tábornok.
Emellett az is pontosan szabályozott, hogy kinek milyen ellátás és elhelyezés jár, tette hozzá a szakértő.
Hogy bánik Ukrajna és Oroszország a veterán katonáival?
Ez az egyik legfontosabb szempont, fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő. Az oroszok részéről ezek a hátország felé küldött pozitív üzenetek, nem véletlenek. – A tavalyi év során, amikor meghirdették a szerződéses felvételt az orosz hadseregbe, olyan fokú túljelentkezés volt, hogy utána nem volt szükség arra, hogy újra sorozással hívjanak be tartalékosokat – tette hozzá.
– Ez is egyfajta propaganda, a hadviselő felek lakossága és hátországa felé. Nem mindegy, hogy egy ország hogy bánik a veteránjaival, a hadirokkantjaival
– mutatott rá Horváth József.
