A hadifogolycserék jelentős biztonsági kockázatot hordoznak

Az orosz–ukrán háború második évfordulójához közeledve Oroszország és Ukrajna katonáival való bánásmódjáról is beszélt lapunknak Horváth József biztonságpolitikai szakértő.

Az Orosz Nyomozóbizottság által 2024. január 25-én közreadott videóról készített képen az előző nap lezuhant Il–76-os orosz katonai repülőgép roncsait vizsgálja egy bizottsági tag a nyugat-oroszországi Belgorodi területen fekvő Jablonovo térségében (Fotó: MTI/EPA/Orosz Nyomozóbizottság)

A biztonságpolitikai szakértő szerint hadifogolycsere esetén kérdés, hogy a visszatérő hadifoglyokkal mi történik a saját hadseregükben. 

– Az ukránoknál nagy valószínűséggel arra lehet számítani, hogy ha átestek az egészségügyi és egyéb biztonsági ellenőrzéseken, akkor jó részüket újra visszaküldik a frontra. Teszik ezt egész egyszerűen azért, mert nincs elég emberük és jól kiképzett katonából pedig még kevesebb van ma már Ukrajnában – fogalmazott Horváth József.

Ukrán hadifoglyok Forrás: Volodimir Zelenszkij/Facebook

Az ukrán hadseregben még mindig létező probléma, hogy a katonák jelentős részének orosz az anyanyelve. Aki közülük orosz hadifogságba kerül, orosz környezetben orosz hatások érik, az nem feltétlenül akar újra az oroszok ellen harcolni, életveszélynek kitenni magát, miután hadifogságba esett – mutatott rá a szakértő.

A hadifoglyok elhelyezése

A hadifoglyok számának növekedése egyrészt a fronton kialakult helyzetnek, másrészt a harcoló katonák alulmotiváltságának köszönhető. A hadifoglyok fogva tartása kizárólag a genfi egyezményekben meghatározott helyeken történhet. 

A lassan a második évfordulójához érkező orosz–ukrán háború kezdete óta közel 50 hadifogolycsere történt. Ukrajna szerint jelenleg több mint 4000 ukrán van még orosz fogságban. 

Korábban az „Élni akarok” elnevezésű, az ukrán védelmi minisztérium által indított projekt munkatársai egy új hadifogolytábor megnyitásáról számoltak be, ezzel párhuzamosan egy másik tábor létesítésének előkészítése is zajlik.

Hadifogolytábor Fotó: Telegram/Ukrajna ombudsmanja

– Az oroszok nem viszik annyira a hátországba a hadifoglyokat, mint az ukránok, hanem nem túl távoli körzetekben tartják őket fogva – mondta Horváth József. – A nemzetközi szabályok szerint más elbánásban részesül egy közkatona, mint egy tiszt vagy akár egy tábornok.

Emellett az is pontosan szabályozott, hogy kinek milyen ellátás és elhelyezés jár, tette hozzá a szakértő.

Hogy bánik Ukrajna és Oroszország a veterán katonáival?

Ez az egyik legfontosabb szempont, fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő. Az oroszok részéről ezek a hátország felé küldött pozitív üzenetek, nem véletlenek. – A tavalyi év során, amikor meghirdették a szerződéses felvételt az orosz hadseregbe, olyan fokú túljelentkezés volt, hogy utána nem volt szükség arra, hogy újra sorozással hívjanak be tartalékosokat – tette hozzá.

– Ez is egyfajta propaganda, a hadviselő felek lakossága és hátországa felé. Nem mindegy, hogy egy ország hogy bánik a veteránjaival, a hadirokkantjaival

– mutatott rá Horváth József.

Vlagyimir Putyin  Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev

Putyin nemrégiben arra utasította a védelmi minisztériumot, hogy ismerjék el veteránnak a védelmi erők szerződés nélkül szolgáló tagjait, írta a RIA Novosztyi.

– A másik oldalon Zelenszkij is meghirdette azt, hogy a veterán katonáknak lakást fognak biztosítani, és még sok mindent ígért nekik, de ő még ezt egy távoli jövőbe helyezte a háború lezárulta után

– mondta Horváth József.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ukrán katonák társaságában a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó front közelében lévő Avdiivkában 2023. április 18-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

A harcoló ukrán katonák számára azonban ez kevéssé kézzelfogható. Fontosak azok a járandóságok, amelyek megilletnek egy katonát vagy egy leszerelt obsitost abból a szempontból is, hogy a fronton harcolóknak milyen a morálja, milyen a harci kedve és egyáltalán az, hogy őt hogy becsüli meg az országa és a hadserege, hangsúlyozta Horváth József.

Borítókép: Horváth József biztonságpolitikai szakértő Veszélyes idők című könyvének bemutatóján (Fotó: Polyák Attila)