A lengyel–magyar barátság megtörhetetlen és történelmi jelentőségű

Az Alapjogokért Központ fórumán arra keresték a választ magyar és lengyel politikusok, szakértők, hogy miért fontos a Magyarország és Lengyelország közötti szoros együttműködés a régiónkban és a tágabb környezetünkben. Ha egy erős Közép-Európát és a nemzetek Európájára épülő Európai Uniót szeretnénk megvalósítani, akkor a lengyel–magyar együttműködés az egyik kulcskérdés. Emiatt pedig a globalisták minden erejüket bevetve támadják, és fel akarják számolni a szoros történelmi kapcsolatot a két ország között – hangzott el többek között a rendezvényen.

Forrás: Alapjogokért Központ

Az Alapjogokért Központ Magyar–Lengyel Politikai Fórumot rendezett „…a legnehezebb pillanatokban, menjünk együtt!” címmel. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a lengyel–magyar barátság a történelem legrégebbi és legerősebb barátsága. A bizonyíték erre többek között az, hogy sem a törökök, sem az  oroszok, sem az Európai Unió, sem Donald Tusk nem képes megtörni azt. A főigazgató szerint az utalások és számos történelmi esemény bizonyítja azt, hogy a lengyelek és a magyarok csak egymásra számíthatnak. 

Sokszor próbáltak és próbálnak minket szembeállítani. A nyugati és keleti hatalmak tudták, hogy Közép-Európa erősségét a lengyel–magyar együttműködés adja. Ha ez szoros, akkor erős Közép-Európa. Az együttműködésnek van földrajzi és geopolitikai része. A civilizációs tudat is összeköti a két népet: Isten, haza és a család.

– vélekedett Szánthó Miklós.

Hozzátette: újra meg kell tanulunk a leckét, hűnek kell maradnunk a barátsághoz, amit  semmilyen nyomás nem törhet meg. Kiemelte, a lengyel–magyar kapcsolatoknak belülről vezéreltnek kell lennie, nem külső irányítás alatt kell működnie. Szavai szerint a minket összekötő civilizációra közös veszély leselkedik, ami nem más, mint a szuverenitásra törő ellenség. Egy harc zajlik a globalisták és a szuverenitás között. 

Külföldi hatalmak szólnak bele a belpolitikába

„Amit megígért a baloldal Magyarországon 2022-ben, azt most a globalisták végrehajtják Lengyelországban. Ahogy a baloldal fogalmazott, kicsit felfüggesztjük a törvényeket és az alkotmányt” – magyarázta Szánthó Miklós rámutatva arra, mindkét országban külföldi ügynökök külföldi pénzből akarták befolyásolni a választásokat, ami Lengyelországban sikeresen összejött.

A legbeszédesebb dolog maga a hallgatás. Sokatmondó, hogy máskor a tagállamok ügyeit kommentáló Európai Unió mélyen hallgat, belügynek tekintik a helyzetet képmutatón. Üzenjük az EU-nak, hogy egyetlen választás sem végleges, a küzdelemnek nincs vége!

– zárta szavait Szánthó Miklós.

Brüsszelben érzik, veszélyben van a globalista baloldal

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője a két nép történelmi múltját felidézve elmondta, hogy a két nemzet a századokon át törekedett egymás segítésére amikor veszélyben voltak. A politikus szavai szerint Közép-Európa kovászát a magyar–lengyel barátság adta és adja.

A rendszerváltás és az európai integráció után nem telt el azonban néhány év és látni kezdtük, hogy ismét veszélybe kerül a szuverenitásunk. Az egész kontinensen veszélybe kerül, máshonnan akarják megmondani, hogy hogyan tekintsünk a hazánkra, országunkra és a kontinensre. 

– hívta fel a figyelmet.

A szuverenitásra és Európára nézve veszélyesnek nevezte a migrációt, amelynek kulcsfontosságú a megállítása. Gál Kinga szerint meg kell erősíteni a külső határvédelmet, mivel látható, hogy Nyugaton az elhibázott politikák és az integráció hiánya hova vezetett.

Elutasítjuk az LMBTQ-lobbit, ami veszélybe sodorja a gyerekeket. A gyerekek nevelése szigorúan a szülő hatásköre. Nem engedünk Brüsszelnek, és megvédjük a szuverenitásunkat!

– jelentette ki az EP-képviselő.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője (Fotó: Alapjogokért Központ)

Gál Kinga kiemelte, Brüsszel és a baloldal is tudja, jó esély van a jobboldali pártok megerősödésére, ezért támadják erősebben a szuverenista erőket. Felhívta a figyelmet, az idei EP választás sorsfordító lesz. „Brüsszelben változásra van szükség, és nekünk, uniós konzervatívoknak együtt kell működnünk ebben” – vélekedett. A képviselő szerint az érdekérvényesítés csak összefogás útján működik, miközben a brüsszeli globalista baloldal visszaél a demokrácia, jogállamiság eszményeivel. Kitérve a lengyelországi helyzetre, elmondta, „a kétszínűség legnagyobb bizonyítéka”. „Lengyelország így lett egy banánköztársaság. Tusk abszolút módon a jogállamiságra hivatkozva felszámolja a lengyel demokráciát. Mi lenne, ha mindez Magyarországon történne?” – vetette fel.

Gál Kinga szerint fel kell számolni azt a brüsszeli gyakorlatot, hogy politikailag motivált alapon ítélnek el tagállamokat, amikor minden esetben konzervatív kormányokat és országokat büntetnek. Kiemelte, továbbra is látni a Varsó és Budapest szétválasztására tett kísérleteket.

Az a feladat, hogy Európában fogjunk össze. A szuverenista és konzervatív erőknek össze kell fogniuk a szabadság, kultúra, kereszténység és demokrácia védelmében.

– zárta szavait a Fidesz politikusa.

Válaszút előtt az Európai Unió

Ryszard Czarnecki, a lengyel ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt európai parlamenti képviselője beszédében kiemelte, az Európai Unió és a kontinens is válaszúthoz érkezett. A keresztény, szabadságot tisztelő szuverenista oldal egy szabad, erős Európát szeretne, amely szembeáll az európai, Egyesült Államokat erőltető politikai erőkkel. Mint mondta, ebben a küzdelemben tiszteletben kell tartanunk a gyökereinket. 

Ryszard Czarnecki, a  Jog és Igazságosság (PiS) európai parlamenti képviselője (Fotó: Alapjogokért Központ)

Nem importálhatjuk az értékeket. Emlékeznünk kell az igazi európai kultúrára. Egyik oldalon ott van a liberális baloldal Európája, amely a romlásba tart, mert nem talál választ a kihívásokra és amputálja a gyökereket. Másfelől ott van egy olyan konzervatív oldal, amely akarja a modernitás ötvözetét a kereszténységgel, a szuverenitás melletti kiállást tartja szem előtt.

– jelentette ki Czarnecki.

A politikus kiemelte az együttműködés fontosságát, majd hozzátette: a PiS támogatja az év második felében esedékes magyar soros elnökséget – abban bízva, hogy „megtörik a politikai korrektség átka”. Varga Judit, az Országgyűlés európai bizottságának fideszes elnöke, korábbi igazságügyi miniszter arra a kérdésre válaszolva, hogy mit tehetnek napjainkban a konzervatívok, elmondta, hogy kritikus időket élünk, az elmúlt öt év ebben a szellemben telt. Ugyanakkor álláspontja szerint szerencsések vagyunk, mert az elmúlt hét évben Magyarországnak és Lengyelországnak van egy közös küzdelme, amely örök részéve vált a közös történelmünknek.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője és Varga Judit, az Országgyűlés európai bizottságának elnöke (Fotó: Alapjogokért Központ)

Megmutatjuk bátorságunkat ezekben a kaotikus és kritikus időkben. A 7. cikk szimbóluma lett a közös lengyel–magyar történelmünknek. Figyelembe kell vennünk, hogy Európa akkor maradhat európai, hogyha küzdünk az európai értékekért

– fogalmazott Varga Judit.

A politikus szerint boszorkányüldözés zajlik, erre utal Brüsszel „jogállamisági dzsihádja”. Kiemelte, Brüsszel hibáit mindenki érzi Európában, és ezen változtatni kell.

Hogyan alakulhat a Fidesz jövője?

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője arra a kérdésre, hogy mi a Fidesz jövője Európában elmondta, optimista a kérdéskört tekintve. Szavai szerint most az első prioritás az a lehető legerősebb képviselete a konzervatív és keresztény értékeknek.

Megdöbbentő azt látni, hogy milyen gyorsan, rövid időn belül romlott a helyzet Brüsszelben, egy orwelli világban találhatjuk maguknak. A szavak más jelentéssel bírnak, nem az eredeti jelentése mentén használják. A liberálisok és a baloldaliak a képmutatás ellenére a legnagyobb ellenségei a demokráciának, egyre dühösebbek és agresszívebbek ezzel kapcsolatban

– reflektált a politikus a világban zajló folyamatokra.

Elmondta, a lengyelországi és a Donald Tusk által elindított folyamatok ezt bizonyítják, és most a demokrácia és a jogállamiság fő szószólói nem szólnak semmit.

Fel kell ébrednünk, hogy megtaláljuk a stratégiát, reagálnunk kell. Az emberekért kell küzdenünk és küzdünk, ezt pedig meg kell értetni az emberekkel 

– tette hozzá.

Hidvéghi Balázs szerint Magyarország lehet a motorja a közép-európai együttműködéseknek, mondván, csak mi tudunk kiállni magunkért és a régióért.

Borítókép: Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója köszöntőt mond a Magyar–Lengyel Politikai Fórumon 2024. február 9-én (Fotó: Alapjogokért Központ)