A visszaeső bűnözőket sem tudják kitoloncolni

A kiutasított migránsok közül rengetegen egyszerűen visszatérnek Németországba.

Mint a szász belügyminiszter kifejti, nem csak a menedékkérők, hanem a védelemre és menedékre jogosultak, a kvótamenekültek és az engedély nélkül ott tartózkodó személyeket is beleszámolták ebbe a statisztikába. Mint kiderült, a többszörös bűnelkövető migránsok több mint háromnegyede a következő tíz országból érkezett: Szíria (212), Tunézia (194), Líbia (149), Georgia (135), Egyiptom (110), Afganisztán (110), Algéria (79), Oroszország (76), Irak (62) és Marokkó (60).

Fotó: AFP

A szász belügyminisztérium azt nem tudta számszerűsíteni, hogy ezek a számok hogyan viszonyulnak a többszörös bűncselekményt elkövető németek számaihoz, a NIUS megkeresésére annyit mondtak, a német többszörös és intenzív bűnelkövetőkre vonatkozóan nincs ehhez hasonló, megfelelő értékelés és nyilvántartás.

Ebből az 1415 nem német többszörös visszaesőből csak 295-en vannak börtönben. Ez mindössze 21 százaléknak felel meg. 208 visszaeső bűnöző migránst, azaz mintegy 15 százalékukat körözik, de jelenleg szabadlábon vannak. A hatóságok 2023-ban 59 feltételezett visszaeső bűnözőt tudtak kitoloncolni, ami négy százalékot jelent. 

A Bild című német napilap tavaly kérdezte a szövetségi rendőrséget arról, hogy hány olyan bűnözőről tudnak, akiket kitoloncoltak Németországból, de visszatértek oda. Sokkoló válaszokat kaptak. Mint kiderült 

2020 és 2022 között 6495 olyan külföldit fogtak el Németországban, akik megsértették a beutazási és tartózkodási tilalmat.

A számok azért riasztóak, mert drámaian emelkednek: 2020-ban 1614 eset volt, 2021-ben már 2074 (+ 28,5 százalék), tavaly pedig 2807 elfogás (+ 35,3 százalék). 

Szigorítottak a törvényen

Az elutasított menedékkérőket a jövőben gyorsabban fogják kitoloncolni – legalábbis ezt várják attól a törvénytől, amit február elején fogadtak el. 

Az úgynevezett visszatoloncolás javításáról szóló törvény tízről 28 napra hosszabbítja meg a kiutazási őrizet időtartamát. Emellett a rendőrség a jövőben jogosult lesz arra, hogy a kitoloncolandó, közös lakásban élő személyek elfogása érdekében az érintett személytől eltérő helyiségekbe is behatoljon. 

Emellett szigorítják az embercsempészetért kiszabható büntetéseket, és a törvény lehetővé teszi, hogy a menedékkérők a korábbi kilenc hónap helyett már hat hónap után munkát vállalhassanak. A menedékkérőknek járó, a szokásos alapjövedelem-támogatásnál lényegesen alacsonyabb összegű juttatások igénybevételének időtartama másfélről három évre nő.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)