Atombomba az űrben – ez történne, ha egy nukleáris fegyver robbanna

Ha valaki fel merne robbantani egy nukleáris fegyvert a magas légkörben vagy akár az űrben, az többé-kevésbé a Föld körüli pálya globális közkincs használhatóságának végét jelentené – vélekedett Michael Traut vezérőrnagy, a német katonai űrparancsnokság vezetője annak kapcsán, hogy Oroszország olyan nukleáris fegyvereket tervez, amelyekkel kifejezetten műholdakat venne célba.

Katasztrofális lenne, ha Oroszország nukleáris fegyvert robbantana Föld körüli pályán, erről beszélt Michael Traut vezérőrnagy, a német katonai űrparancsnokság parancsnoka. A Politico arról ír, hogy a müncheni biztonsági konferencia egyik kísérő rendezvényén Traut világossá tette, több a kérdés, mint a válasz, amikor az Egyesült Államokban a múlt héten kiderült, hogy Oroszország állítólag valamiféle műholdak elleni nukleáris fegyvert fejleszt.

Még nem világos, hogy egy ilyen űrfegyver egy földi telepítésű rakéta, vagy egy célzott nukleáris meghajtású űrhajó, amely képes leszedni a pályán keringő műholdakat.

Traut szerint a legrosszabb forgatókönyv szerint egy olyan nukleáris robbanás lenne az űrben, amely egy műholdakat megsütő elektromágneses impulzust sugározna az alacsony Föld körüli pályán, így az mindenki számára pusztító lenne.

Ha valaki fel merne robbantani egy nukleáris fegyvert a magas légkörben vagy akár az űrben, az többé-kevésbé a Föld körüli pálya globális közkincs használhatóságának végét jelentené. Egy ilyen akciót semmi sem élne túl – egyetlen műhold sem, sem kínai, sem orosz, sem amerikai, sem európai

– vélekedett Michael Traut vezérőrnagy.

Az ENSZ 1967-es világűrről szóló szerződésében egyébként világosan lefektették, hogy az űrbe nem kerülhet nukleáris fegyver, ahogyan semmilyen pusztító fegyvert sem lehet Föld körüli pályára állítani a nemzetközi egyezmények szerint.

Ha Oroszország az űrben csapna le, és kiütné a kereskedelmi műholdakat, akkor a bankszektortól az energiáig terjedő és több ezermilliárd dollárba kerülő gazdasági csapásra számíthatunk

– mondta a panelbeszélgetésen Ludwig Möller, az Európai Űrpolitikai Intézet igazgatója.

Németország tavaly hivatalosan megnyitotta űrparancsnokságát, majd Franciaország és az Egyesült Királyság is, annak érdekében, hogy megkezdődjön a kormányzati és kereskedelmi infrastruktúra hiteles védelmének kiépítése a Föld körüli pályán.

Miközben Kína és India gyorsan fejleszti űrtechnológiáját, Oroszországot az Ukrajna elleni brutális háborúja és az a hajlandósága, hogy katonai űrkutatási üzleteket kössön olyan szankciókkal sújtott államokkal, mint Észak-Korea és Irán, sürgető fenyegetéssé teszi.

A washingtoni tisztviselők azonban a hírszerzési információk ellenére is igyekeznek egyértelművé tenni, hogy nincs közvetlen fenyegetés az űrből – írja a Politico.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)