Csak egy erős NATO biztosíthatja a tagok védelmét

A bizalom és a kölcsönös segítségnyújtás mellett az alapszerződés 5. pontja, ami meghatározó, mondta el Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

ROMANIA-FRANCE-NATO-DRILL Fotó: DANIEL MIHAILESCU

Szenes Zoltán (Fotó: Szilágyi Dénes)

A bizalom és az együttműködés, a szolidaritás és a kölcsönös segítségnyújtás fontos kérdés a szövetségben, és ilyen szempontból ezek a kétkedő nyilatkozatok, amit Trump tett, nem tesznek jót a szövetségnek. E vita kapcsán az észak-atlanti szerződésig kell visszamenni, ahol a 3. cikk foglalkozik azzal, hogy a NATO országoknak önállóan, külön-külön és együttesen, a szövetség segítségével kell fejleszteni a haderejüket és a védelmi képességeiket. 

Lényegében ez az úgynevezett kötelezettségvállalás, amit a tagállamoknak teljesíteniük kell – mondta el lapunk kérdésére Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa.

 

Az a bizonyos GDP-arányos két százalék

A volt vezérkari főnök szerint a tagországok GDP-jéhez mért két százalékos védelmi költségvetésről szóló egyeztetések 2014-ben kezdődtek, az ukrán válság kapcsán. A NATO Walesben hozott határozatot a GDP két százalékáról, valamint arról, hogy a védelmi költségvetés legalább húsz százalékát fejlesztésekre kell fordítani. Ez egyébként a szövetség történetében folyamatosan változott, a hidegháború második felében három százalék volt, de például amikor létrejött a szövetség, akkor tíz százalék volt a követelmény, tette hozzá a szakértő. A 2002-es prágai csúcson – szeptember 11-e után – már határoztak egyszer a kétszázalékos határról, amit azonban az akkori pénzügyi válság aláásott.

Ebben az évben már 18 tagország éri el ezt a küszöböt, de például vannak olyan országok, mint a gazdag Luxemburg, amelynek csupán 900 fős hadserege van, nem is tudná elkölteni a GDP két százalékát katonai célokra

– tette hozzá. 

A nagy államok a fontosak, mutatott rá Szenes Zoltán, ezért halljuk Trump kampánybeszédeiben a korábbi retorikát. A volt elnök korábban elsősorban a németekkel nem volt megelégedve, mert Németország az elmúlt évtizedben a GDP-je 1,3-1,6 százalékát fordította védelmi kiadásokra. 2024 lesz az első év, amikor Berlin megcélozza a két százalékot, hangsúlyozta a szakértő.

Szerkezetét tekintve a brüsszeli NATO-központ két nagyobb egységből áll: a civil, nemzetközi törzsből, amely támogatja a polgári döntéshozatali szerveket, az Észak-atlanti Tanácsot és a Nukleáris Tervező Csoportot, továbbá a katonai törzsből, amely a NATO katonai bizottság munkáját segíti. A NATO állandó parancsnoki struktúráját a Szövetséges Műveleti Parancsnokság (Mons, Belgium), és a Szövetséges Átalakítási Parancsnokság (Norfolk, Egyesült Államok) fogja össze.

Forrás: NATO

Szenes Zoltán szerint elképzelhetetlen az a forgatókönyv, hogy az Egyesült Államok kilép a NATO-ból, mert akkor a védelmi szervezet már nem az lenne, mint az elmúlt 75 évben. Ezzel Trump már korábban is fenyegetőzött, sőt annak idején varsói csúcson – médiahírek szerint - ezt formálisan meg is említette, de a többi tagállam és saját delegációjának tiltakozására végül elállt ettől.

A szakértő szerint a szerződésből való kilépés jogilag kivitelezhető, a NATO ugyanis eredetileg 20 évre jött létre, ezt követően pedig bármely tagállam kiléphet a szövetségből, ha egy évvel korábban bejelenti az esetleges kiválási szándékot, amire még nem volt példa. Tavaly Finnország lépett be a szövetségbe, most pedig Svédország NATO-tagsága van napirenden. A hangsúly tehát a bővítésen, nem pedig a kiváláson van.

A brüsszeli székhelyű NATO-nak az egymást követő bővítések eredményeként jelenleg 31 tagja van:

1949. április 4: Belgium, Dánia, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália (a 12 alapító tag);

1952. február 18: Görögország és Törökország;

1955. május 6: Nyugat-Németország (Németország 1990-es újraegyesítését követően az egész ország tag lett);

1982. május 30: Spanyolország;

1999. március 12: Csehország, Magyarország és Lengyelország;

2004. március 29: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia;

2009. április 1.: Albánia és Horvátország;

2017. június 5.: Montenegró;

2020. március 27.: Észak-Macedónia

2023. április 4.: Finnország.

Az ötös cikkelyt, melyre oly sokat hivatkoznak, a NATO eddig egyetlen alkalommal, 2001-ben, az emlékezetes New York-i és washingtoni terrortámadások kapcsán érvényesítette először.

A szerződésben a felek megállapodtak, minden esetleges viszályt, konfliktust oly módon rendeznek, hogy a nemzetközi béke és biztonság ne kerüljön veszélybe (1. cikk), és amennyiben bármelyikük területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti, akkor tanácskozni fognak (4. cikk). Megegyeztek továbbá, hogy nemzetközi gazdasági politikájukban előre mozdítsák a tagországok közötti gazdasági együttműködést (2.cikk), illetve abban, hogy bármelyikük ellen intézett fegyveres támadást az egész szövetség ellen indított támadásként értelmezik és támogatják a megtámadott felet (5. cikk).

Az Egyesült Államok a legerősebb és legnagyobb NATO-tagállam, ők azért vannak a szövetségben, mert az európaiak kérték annak idején, hogy az esetleges német újrafegyverkezés és a szovjet veszély miatt szüksége van Európának az amerikai katonai erőre, mutatott rá a szakértő. 

A NATO története összekapcsolódik az Egyesült Államokkal, az úgynevezett transzatlanti kapcsolatokkal, így nehéz lenne elképzelni a szövetséget Amerika nélkül, hangsúlyozta Szenes Zoltán.

A NATO polgári, katonai és beruházási költségvetés-aránya, éppen az amerikai kritikák hatására, 2022-ben, a madridi csúcson változott kedvezően amerikai szempontból. Azóta az Egyesült Államok Németországgal azonos szinten (16,2 százalék) járul hozzá a szövetségi kiadások közös finanszírozásához. Az amerikaiak a korábbi Trump-érában ugyanúgy segítették az európai védelmet, mint a demokrata elnökség alatt, sőt még meg is emelték a védelmi elrettentési kezdeményezéhez kapcsolódó úgynevezett európai költségvetési büdzsét. Az amerikai érdek az, hogy része legyen a szövetségnek, mert így ha bárhol fellép katonai erővel a világban, mindig van lehetősége bevonni a NATO szövetségest ad hoc műveletbe, mondta el a szakértő.

 

Mennyire erős a NATO

A Magyar Honvédséget olyan állapotba kell hozni, hogy az ország szükség esetén képes legyen megvédeni magát, a haderőfejlesztés „nem úszható meg, nem bliccelhető el” – mondta a honvédelmi miniszter pénteken a NATO védelmi miniszteri találkozó kapcsán. 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: ez a folyamat elindult, kiterjed a védelmi iparra, a fegyverzetfejlesztésre, a humánerőforrás és az infrastruktúra területére is. Hozzátette: Magyarország teljesíti azt a NATO-elvárást, hogy GDP-jének két százalékát fordítsa védelmi kiadásokra.

Szenes Zoltán szerint a NATO nagy, pótolhatatlan erőssége az észak-atlanti szerződés 5. cikke. Ez az úgynevezett mindenki egyért, egy mindenkiért elv jogi kifejeződése. Egy esetleges kívülről jövő támadás esetén, ha valamelyik tagországot megtámadják, akkor a többiek a segítségére sietnek. 

Ez egy olyan előírás, ami a szövetség legnagyobb előnyét adja, mondta. Az orosz–ukrán háború kitörése után Magyarországon is jelentős megugrott a NATO népszerűsége 48 százalékról 72 százalékra.

 

Új vezetés

Idén lejár Jens Stoltenberg főtitkári mandátuma, a lehetséges utódok között Mark Rutte volt holland miniszterelnök támogatottsága talán a legnagyobb. Szenes Zoltán szerint az utódlás már az április 4-i ünnepi ülésen szóba kerülhet, július elején pedig a washingtoni NATO-csúcson döntés is születhet az új főtitkár személyéről. 

Stoltenberg a NATO történetében a második leghosszabb ideig hivatalban lévő főtitkár, 2014. október 1-jén foglalta el hivatalát. 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozik a sajtó képviselőinek a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozása előtt Brüsszelben 2023. november 28-án
(Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthy)

A volt kétszeres norvég miniszterelnöknek nagy nemzetközi és európai politikai tapasztalata van. A NATO 60. évfordulótól kezdve a szövetséget volt miniszterelnök (elsőként Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök, 2009–2014) vezeti, ami azt mutatja, hogy emelkedik a szervezet és a pozíció súlya. Ilyen esetben pedig az országok közötti konszenzus megteremtése is egyszerűbbnek tűnik. Korábban mindig vagy külügyminiszter vagy védelmi miniszter töltötte be a főtitkári posztot, amely a hagyományok szerint európai politikai beosztás, mondta a katonai szakértő.

Borítókép:  A francia és a román hadsereg katonái részt vesznek a NATO-harccsoport előretolt jelenlétének (BGFP) gyakorlatán a közép-romániai Cincu kiképző létesítményben 2022. szeptember 20-án (Fotó: AFP/Daniel Mihailescu)