Elkezdett beérni Magyarország keleti nyitás politikája

A pekingi Hszinhua Intézet szervezésében konferenciát tartottak Budapesten az Egy Övezet Egy Út kezdeményezésről, és az ezzel kapcsolatos kooperációról. Kína és Magyarország gazdasági szemléletében sok a közös pont, emiatt pedig egymásra talált a két ország. A szociális, kulturális és a különböző politikai háttér miatt jobban meg kell ismerni egymást, hogy sikeresen együtt tudjon működni a két ország a kölcsönös tisztelet jegyében – hangzott el többek között az eseményen.

Peking, 2023. október 17. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnököt (b) fogadja Hszi Csin-ping kínai elnök (j) Pekingben 2023. október 17-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 

Magyarország és Kína között sok a hasonlóság

Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója beszédében a kooperáció szükségessége és a két ország gazdasági kapcsolatainak elmélyítése mellett érvelt. Huntingtont idézve elmondta, hogy egy Nyugat elleni lázadás vette kezdetét. Megerősödött az ázsiai gazdaság, és egy 500 éves nyugati dominanciának vége szakadt, egy többpólusú világ épül fel. Kiemelte, hogy fontos bemutatni Ázsia felemelkedésének a történetét, a mikéntjét, hiszen lényeges, hogy megismerjük minél szélesebb körben az ország valós, pozitív arcát is, mert a nyugati mainstream médiában csak negatívan, kritikusan írnak az ázsiaiakról.

Magyarország és Kína között sok hasonlóság figyelhető meg, ezért nő a politikai kapcsolat, és mivel a kormányok könnyen megértik egymást, ezért lehet építeni a közös együttműködést. A magyar konnektivitás stratégia miatt Magyarország egyre szorosabb együttműködéseket épít ki az ázsiai országokban, kölcsönös előnyökön nyugvó egyenrangú félként – ismertette. Elmondta, hogy az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés kerete a most kialakuló új világrendnek.

A kérdés az, hogy ki nyeri a XXI. századot? (Fotó: Pexels)

Ki nyeri meg a XXI. századot?

Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója hangsúlyozta, hogy elkezdődött a küzdelem Kína és az Egyesült Államok között arról, hogy valójában ki is fogja irányítani és uralni a XXI. századot. Az egyik egy feltörekvő hatalom, míg a másik, az Egyesült Államok több száz éve ül az asztalnál. Mindeközben megjelent Oroszország is, aki követeli a helyét a világszíntéren. Véleménye szerint Európa nem játékos ebben a hatalmi harcban.

A szakértő szerint kérdés az, hogy a kockázatmentesítés jegyében le fog-e válni a kínai gazdaságról az Európai Unió. Ebben az esetben Kiszelly szerint Magyarország számára a konnektivitás politikája esélyt jelent, a világgazdaság gravitációs központjai közötti együttműködés jelenti a fejlődést.

A globalizáció kezdete óta még soha ennyi ember nem emelkedett fel a szegénységből. A globális dél és a BRICS-országok felemelkedőben vannak, az inkumbens nyugatiakon pedig félelem uralkodik – vélekedett.

Az igazgató szerint az Európai Unió és a vezetőik nem sok jóra számíthatnak az elkövetkezendőkben, mert a szemünk előtt zajlik ez a folyamat. Kína a világkereskedelem szószólójává vált, míg Brüsszel és Washington ideológiailag vezérelt káros megközelítést alkalmaz. Ismertette, hogy a projekt tíz éve a kölcsönös együttműködés jegyében zajlik és rendkívüli eredményeket sikerült eddig elérni, annak ellenére, hogy a kormánynak hatalmas ellenszélben kell megvalósítani az új politikát, hogy véghez vigyék a politikai akaratát. Az Egy Övezet Egy Út kezdeményezésről szólva Kiszelly elmondta, hogy ilyen intenzív együttműködés Európában és az Európai Unióban ma csak egyedül Magyarországon valósulhat meg. Véleménye szerint a globalista politikák, a  kockázatmentesítés válsághoz, recesszióhoz vezet.

Mint mondta, Magyarország láthatóan más utat követ: a magyar kormány nemcsak az elhibázott brüsszeli szankciókkal szemben kritikus, hanem a Kína ellehetetlenítésére irányuló politikákkal is.

Kína a  perspektívájával alkalmas arra, hogy ennek a szövetségnek vezetője legyen. Magyarország pedig képes, hogy ilyen szövetségeket kössön. Ebben számíthatunk a német ipar Kínával kereskedő részével, más országokra és entitásokra – ismertette.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnököt (b) fogadja Hszi Csin-ping kínai elnök (j) Pekingben 2023. október 17-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)