Ez vezet a harmadik világháborúhoz? + videó

Finnország megnyitotta légterét teljes keleti határa mentén az amerikai és a svéd légierő számára, amelyek feltérképezik az orosz katonai tevékenységet a közeli területeken.

A solider from the The Royal Norwegian Air Force guards a Hercules C-130J plane enroute for Mali at Gardermoen Air Station on May 7, 2019. Norway deploys 60 military personnel for the UN operation MINUSMA where Norway contributes with a Hercules C-130J as a tactical transport capacity to transport personnel and cargo around Mali. (Photo by Heiko JUNGE / NTB Scanpix / AFP) / Norway OUT Fotó: AFP

A DCA-megállapodás kétoldalú katonai együttműködési megállapodás a skandináv országok és az Egyesült Államok között. A megállapodások kulcsfontosságú részét képezik az Egyesült Államok új stratégiai védelmi rendszerének, amely elsősorban az Északi-sarkvidéket, de a Balti-tengert is érinti.

Az Egyesült Államok nem rejti véka alá, hogy az északi országokban egy új bázishálózat kiépítése stratégiai elrettentő demonstrációnak szánja, elsősorban Oroszország, de Kína ellen is. Egyes információk szerint a kínai érdeklődés az Északi-sarkvidék iránt nőtt az elmúlt években.

A következő években az Egyesült Államok várhatóan katonákat, fegyvereket és fegyverrendszereket, valamint számos különféle eszközt szállít az északi országokba. Ez a nehézfegyverek és fegyverrendszerek tárolását is jelenti az Egyesült Államok bázisterületein. A stratégiai elrettentés szükség esetén támadásra is használható.

Finnország, Svédország és Dánia 2023 decemberében írta alá saját DCA-megállapodását, Norvégia pedig már 2022-ben. Tizenöt amerikai bázist létesítenek Finnországban, tizenhetet Svédországban, hármat Dániában és tizenkettőt Norvégiában.

Norvégia nem szigorít tovább

Norvégia 1949-ben a NATO katonai szövetség egyik alapító tagja volt. Azonban különösen a hidegháború idején a norvég kormány különböző módon korlátozta a külföldi fegyveres erők tevékenységét Norvégia egyes részein. Emellett megtiltotta békeidőben az atomfegyverek elhelyezését az ország területén, valamint NATO-bázisok létesítését és a külföldi katonák állandó jelenlétét az országban.

Azóta Norvégia többször változtatott gyakorlatán, de mindig ugyanabba az irányba. A korlátozások jelentős részét megszüntették, több korlátozást pedig enyhítettek.

Az eltávolítás és lazítás oka mindenekelőtt a NATO-szövetségesek és különösen az Egyesült Államok erős nyomása volt. Elégedetlenek voltak azzal, hogy Norvégia egyes területeit teljesen elzárták az idegen csapatok elől, ezért ott sem szerveztek közös hadgyakorlatot a norvég fegyveres erőkkel.

A NATO-tagság során Finnország már eltörölte a NATO-országok Oroszországgal szembeni adatgyűjtési korlátozásait. Finnország megnyitotta légterét teljes keleti határa mentén az amerikai és a svéd légierő jeladó-felderítő repülései számára, amelyek feltérképezik az orosz katonai tevékenységet a közeli területeken.

 

Az Egyesült Államok elégedett

Az Egyesült Államok mindenekelőtt elégedett a fejlődés jelenlegi irányával. A DCA-megállapodás kapcsán az amerikai fegyveres erők négy katonai területet kaptak szuverén használatra, és 2024 februárjában meglepő módon további nyolc területet jelentettek be, ahol az USA új bázisokat létesíthet.

Tavaly augusztusban a Norvég Védelmi Erők hadműveleti parancsnokságának egykori parancsnoka, Rune Jakobsen altábornagy „Oroszországnak küldött jelzésként” követelte minden korlátozás elengedését.

Per-Erik Solli, a Norvég Külpolitikai Intézet védelempolitikai elemzője ezzel szemben kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben már nem az a legfontosabb, hogy korlátozzák az Oroszország melletti NATO-szövetségesek katonai tevékenységét, hanem az, hogy Oroszországot a saját területeiken tartsák.

Tavaly márciusban Nagy-Britannia katonai bázist is létesített Észak-Norvégiában. A szándék az, hogy többé-kevésbé tartósan ott állomásoztassák a brit tengerészgyalogos különleges erők, illetve kommandósok ezer katonáját.

Oroszország is reagált a lépésre

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a finn nagykövetnek azt mondták, hogy Oroszország figyelemre méltónak tartja, hogy az Egyesült Államokkal kötött megállapodás nem tartalmaz semmilyen korlátozást az amerikaiak által finn területen elhelyezhető fegyverzetre vonatkozóan – még csak az atomfegyverek korlátozása sem.

Oroszország figyelemre méltónak tartja azt is, hogy a Finnországba érkező amerikai fegyveres erők a finn jogszabályokon kívül működhetnek.

Zaharova kijelentette, hogy a NATO erősebb katonai telepítése Oroszország határai közelében veszélyt jelent Oroszország biztonságára. Az oroszok szerint a jószomszédi térség esetleges konfrontációs zónává való alakulásáért teljes mértékben Finnország jelenlegi döntéshozói a felelősek.

Borítókép: Norvég katona (Fotó: Heiko Junge/NTB Scanpix/AFP)