2024-ben régóta nem látott választási hullám söpör végig a világon. A Föld lakosságának fele, azaz négymilliárd ember él olyan országban, ahol idén tisztán vagy csupán formálisan, de voksolást fognak tartani a vezetők személyéről.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Magyarországnak a leginkább jelentős esemény a június 6–9. közötti uniós választás lesz, amelyen Európa több mint 450 millió lakosának sorsáról dönthetünk. A magyar önkormányzati választások mellett az Egyesült Államok elnöki és kongresszusi voksolására érdemes idén figyelni november ötödikén, írta elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Fotó: Pexels
Európában a jobboldal erősödésére számítanak
2024. június 6–9. között az Európai Unió tagállamaiban szavazást tartanak az Európai Parlament képviselőiről. Az esélyeket tekintve a centrista-jobboldali Európai Néppárt (EPP) dominanciája töretlennek tűnik, de két ciklus óta folyamatosan veszít támogatottságából. Hasonló bizalomvesztéssel kénytelen szembenézni az örökös második helyezett, a centrista-baloldali Szocialisták és Demokraták (S&D) pártszövetség is.
A két nagy pártcsalád hanyatlásával párhuzamosan a francia Nemzeti Tömörülés és az olasz Liga által vezetett, euroszkeptikus Identitás és Demokrácia (ID) pártszövetség egyre népszerűbb, 2023-as becslések szerint a harmadik legnagyobb frakcióvá válhat.
Amennyiben az idei választáson a nagyobbik magyar kormánypártnak sikerül a mandátumszámát megőriznie, és a csatlakozási folyamatot elindítják, jó eséllyel a harmadik legnagyobb pártcsalád helyét az Európai Konzervatívok és Reformerek vehetik át a jelenlegi népszerűségi adatok alapján.
Az Európai Parlamentben a frakciók, pártszövetségek nem országok, hanem a szupranacionális érdekkövetés érdekében ideológiák alapján alakulnak ki. Jelenleg hét politikai pártszövetség van az Európai Parlamentben, ezek a támogatottság alapján növekvő sorrendben: Baloldal, Zöldek, Európai Konzervatívok és Reformerek, ReNew, Identitás és Demokrácia, Szocialisták és Demokraták, illetve az Európai Néppárt. Az új pártszövetség létrehozásához a tagállamok legalább negyedéből minimum 23 képviselőre van szükség.
Az európai parlamenti választásokat reklámozó felirat az EP brüsszeli épülete előtt. Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo
2023 júniusában az Európai Parlament elfogadott egy rendeletet, amely szerint a 2024–2029 közötti ciklusban a képviselők számát tizenöt fővel 720 főre emelik.
Ennek értelmében Franciaország, Spanyolország és Hollandia képviselőinek a száma kettővel, míg Lengyelország, Belgium, Ausztria, Dánia, Finnország, Szlovákia, Írország, Szlovénia, illetve Lettország küldöttei pedig országonként eggyel gyarapodnának.
Az 1992-es maastrichti szerződés értelmében az EP képviselőinek száma nem haladhatja meg a 750 főt (plusz az elnök), továbbá előírja, hogy a tagállamonkénti képviselőszámnak hat és 96 között kell változnia. A helyek számának elosztása figyelembe veszi a tagállamok lakosságát, valamint a „degresszív arányosság” értelmében a kisebb tagállamoknak nagyobb reprezentációt biztosít.
Forrás: Oeconomus
Az EP-választáson 47 választókörzetben adhatja le a mintegy 350 millió arra jogosult uniós állampolgár a szavazatát. A tagállamok többségében az induló pártok országos listákat állítanak, azonban ez alól Írország, Lengyelország, Olaszország és Belgium kivételnek számít. Belgiumban három – a flamand, francia és német nemzetiségű polgárok többsége alapján kialakított – választókörzet, míg Lengyelországban – a NUTS 2 régiók és ezek összevonásával kialakított – tizenhárom választókerület található. Emellett Írországban három, Olaszországban pedig öt választókerület van.
A következő ciklusban tehát az Európai Unió parlamentjébe 720 képviselőt választanak meg, így az Európai Parlament egy képviselőjére közel 625 ezer uniós állampolgár jut.
Az Egyesült Államokban Trump visszatérésére számítanak
Az év másik kiemelt jelentőségű eseménye az Egyesült Államok elnökválasztása lesz. Az eddigi előválasztási eredmények alapján a korábbi elnök, Donald Trump és a hivatalban lévő elnök, Joe Biden közötti ismételt összecsapásra lehet számítani. Mindketten a párton belüli jelöltállítási folyamat során az előválasztásokat ötven-hatvan, illetve hatvan-hetven százalékos aránnyal nyerik.
Trump ezt az eredményt az ellene folyó büntetőeljárások dacára éri el. Ezeket az eljárásokat zaklatás, adócsalás és a 2020-as választási eredmény megkerülésére tett vélelmezett lépések miatt indították ellene.
A volt elnök korábbi republikánus kihívója, Ron DeSantis a szponzorok eltávolodását követően adta fel a versenyt. A jobboldali elnökjelöltnek pártján belül már csak Nikki Haley-vel, a volt ENSZ-nagykövettel és Dél-Karolina volt kormányzójával kell megküzdenie.
A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök táncol a színpadon, miután kampánybeszédet mondott Las Vegasban 2024. február 8-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban. Fotó: MTI/AP/Alex Brandon
A republikánusokkal szemben a demokratáknak Barack Obama elnök óta nem sikerült új politikai karaktert felépíteniük. Joe Biden elnök régóta „bejáratott” szereplő, a versenyből való kiesése esetén a nála sokkal népszerűtlenebb alelnök, Kamala Harris vehetné át a jelöltséget, esetleg a szélsőbaloldali nézetei miatt csak egy szűk rétegben népszerű Bernie Sanders, illetve a szélsőbaloldali Alexandria Ocasio-Cortez.
Függetlenként indul a választáson John F. Kennedy unokaöccse, Robert Kennedy Junior. A korábban a demokrata előválasztáson indult jelölt politikai előtörténete miatt a demokratáktól vehet el szavazatokat, azonban kampánytémái a republikánus szavazókat is megszólítják.
Az elnökválasztás mellett a szenátus száz helyéből 33-ról döntenek, míg a képviselőházban mind a 435 helyért új választás lesz, illetve 11 államban, továbbá Szamoán és Puerto Ricóban kormányzóválasztásokat is tartanak.
Kelet-Közép-Európa számos országában tartanak választást
Szlovákiában áprilisban tartanak elnökválasztást. Északi szomszédunkban az elmúlt négy évben a koronavírus gazdasági kárainak kezelése és az orosz invázióra adott válasz miatt végbement politikai fordulat következtében az eddigi progresszív-liberális elnök, Zuzana Caputová leváltására lehet számítani. A voksolás első fordulója március 23-án lesz, míg a második április hatodikán.
A térségben továbbá júliusban Horvátországban, míg Ausztriában szeptemberben tartanak parlamenti választásokat, Romániában pedig év végén várható hármas (helyhatósági, törvényhozási és államfői) választás. Nyugati szomszédunkban az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 2022 októbere óta 27 és 32 százalék közötti támogatottsággal a legnépszerűbb párt. Kancellárjelöltjük a nemzeti-konzervatív Herbert Kickl. A kampány meghatározó témája az infláció, a koronavírus-járvány kezelése, az orosz–ukrán háború és a migráció.
Az utóbbi évek botrányainak és rossz kormányzása miatt a nagyobbik kormánypárt, a kereszténydemokrata és liberális-konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) támogatottsága 2021-ben a korábbi 37–42 százalékról a felére, húsz százalékra esett, így a harmadik helyre szorultak vissza. Támogatottságban már a Szociáldemokrata párt (SPÖ) is megelőzi, 23-24 százalékos népszerűséggel.
Az ÖVP bizalomvesztésével párhuzamosan a kisebbik kormánypárt, a Zöldek (Grüne) támogatottsága is megfeleződött, a ciklus első felében meglévő 15-17 százalékról mára tíz százalék alá csökkent.
Választási szuperév lesz 2024 Romániában, ugyanis az év második felében tartanak helyhatósági, parlamenti és államfői voksolást. Az államfői poszton a két ciklust betöltő elnök, Klaus Johannis utódját keresik. A parlamenti választásokon a Szociáldemokrata Párt lehet a befutó, azonban az utóbbi három évben jelentősen megerősödött a Szövetség a Románok Uniójáért (AUR) jobboldali-nacionalista és magyarellenes párt is. Az uniós voksoláson a második helyért a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az AUR között zajlik a versengés.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az ötszázalékos EP-be jutási küszöb alatt, négy százalékon áll. Keleti szomszédunkban ezek mellett szeptemberben önkormányzati választásokat is tartanak, ahol a magyarlakta területeken az RMDSZ kiemelkedő eredményt érhet el.
Belgiumban a kényszerházasság szétszakítására törnek
A számos uniós intézménynek otthon adó Belgiumban június 9-én tartanak szövetségi választásokat. A brüsszeli irányításért folyó küzdelem évszázadok óta meghatározza a belga belpolitikát. A francia anyanyelvű és a flamand területek közötti versengés megosztja az országot. A jobboldali flamand Vlaams Belang párt és vezetője, Tom Van Grieken a legesélyesebb befutó, ezzel leváltva a jelenlegi liberális kormányfőt. Van Grieken korábbi nyílt célja volt, hogy kiszakítva a flamand területet Belgiumból, egy önálló országot hozzon létre. Többször „kényszerházasságnak” nevezte országát, és kijelentette, hogy akár egyoldalúan is hajlandó a nyelvi törésvonal mentén kettészakítani Belgiumot.
Egyesült Királyság
2024 utolsó fontos eseménye az Egyesült Királyság általános választása lehet. A pontos dátum még nem ismert, a törvények alapján lehetőség van a választás jövőre halasztására, amellyel a csökkenő támogatottságú Konzervatív Párt vélhetően élni fog. A kormánypárt népszerűsége 2022 novemberében, a mindössze 49 napig hivatalban levő miniszterelnök, Liz Truss alatt érte el mélypontját. A 2010 óta kormányon levő jobboldal támogatottsága 20–24 százalék környékére apadt, míg a Munkáspárt ennek közel kétszeresével, 44 százalékkal büszkélkedhet, így a 14 éve hatalmon lévő jobboldal leváltása borítékolható.
Oroszország
Oroszországban március 15–17. között dönt az elnök személyéről a 112 millió választásra jogosult állampolgár. Vlagyimir Putyin újrázása aligha kérdéses, és az idei orosz választáson már az Ukrajnától átkerült négy régióban is lehet szavazni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök évértékelő sajtóértekezletet tart a moszkvai Gosztiny Dvor konferenciaközpontban 2023. december 14-én. Fotó: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko
Kelet-Európában Litvániában és Horvátországban tartanak még parlamenti választásokat, míg Finnországban és Moldovában az elnökök személyéről döntenek. A háború sújtotta Ukrajnában is idén ősszel bírálnák el Zelenszkij ötéves teljesítményét, azonban az alkotmány szerint hadiállapotban nem tarthatnak voksolásokat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
