Magyarországra vár Stoltenberg és a svéd miniszterelnök

Továbbra sem jönne a magyar országgyűlés svéd NATO-ratifikációja előtt Budapestre a svéd miniszterelnök. Pozícióját erősíti Jen Stoltenberg legutóbbi nyilatkozata, amiben nyomatékosította, meggyőződése, hogy Budapest februárban jóváhagyja a skandináv ország csatlakozását.

Stockholm, 2023. október 24. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár stockholmi sajtóértekezlete 2023. október 24-én. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstromer Fotó: Jonas Ekstromer

Az Észak-atlanti Tanács szerdai ülésén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kérdésre válaszolva ismét reményét fejezte ki, hogy a magyar parlament hamarosan ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását. Emlékeztetett, a közelmúltban beszélt Orbán Viktorral, aki világossá tette, hogy határozottan támogatja a svéd szövetségi tagságot, Stoltenberg szerint ez a februárban kezdőd tavaszi parlamenti ülésszakban meg is történhet.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a ratifikációs így is gyorsnak mondható, ugyanis amit 2022 februárja óta lát, az az egyik leggyorsabb csatlakozási folyamat a NATO történetében.

Finnország és Svédország 2022 májusában jelentkezett, már júliusban mindketten meghívást kaptak, majd 2023 áprilisában Finnország teljes jogú taggá vált. „Arra számítok, hogy hamarosan Svédország is tag lesz. Ez azt mutatja, hogy a NATO nemcsak erősödik, hanem egyre nagyobb lesz: Finnország már tagja, Svédország pedig hamarosan” – összegzett a főtitkár.

Elutasítja a magyar–svéd tárgyalásokat Kristersson a NATO-tagság kapcsán

Közben a svéd miniszterelnök továbbra sem kíván Budapestre jönni, legalábbis nem a ratifikáció előtt. Mint ismeretes, a magyar miniszterelnök Budapestre hívta Ulf Kristerssont, aki többször jelezte, több dologról is érdemes tárgyalni magyar kollégájával, de a NATO-tagság kapcsán nincsenek nyitott kérdések.

Az viszont kiviláglott megnyilatkozásaiból, hogy a hamarosan lejáró svéd Gripen vadászgéplízing egyfajta nyomásgyakorlásként használható a magyarok irányába.

A hétfői rendkívüli parlamenti ülésen nem szavaztak a kormánypárti képviselők a svéd csatlakozásról. Ezt követően Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közösségi oldalán megerősítette, a rendes parlamenti ülésszak elején sor kerülhet a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjára, de ehhez szükséges a két miniszterelnök budapesti találkozója.

Ha a svédeknek fontos a csatlakozás, akkor idejönnek, ahogy Törökországba is elmentek

– írta akkor frakcióvezető.

Kristersson véleményét sem a szavazás elmaradása, sem Kocsis szavai nem változtatták meg. Egy szerdai sajtótájékoztatón azt közölte, hogy egy ilyen látogatás nem aktuális a ratifikáció előtt, ugyanakkor azt követően van miről beszélni. Az eddig megszokott, némiképp lekezelő stílusban hozzátette, hogy már keresik erre az időablakot, „de néha időbe telik, mire a naptárban találunk közös időpontot”. 

Magyarország elleni lépésekkel készül Washington

A svéd média közben arról cikkezik, növekszik a nyomás Amerika részéről Magyarországon. Az SVT közmédia tudósítója szerint elfogyott az USA türelme. Ben Cardin idézi, aki február 1-jén azt mondta, a Biden-adminisztrációnak felül kell vizsgálnia, hogy Magyarország továbbra is megbízható partner, és jár-e a vízummentesség, és tényként állítva hogy a nagymértékű korrupció miatt kezdeményezni kellene szankciókat a Magnyitszkij-törvény alapján.

Arról is beszélt, hogy mind a szenátus, mind a kongresszus is lépéseket fontolgat Magyarország ellen, ha nem ratifikálja Svédországot, illetve hogy Joe Wilson és Steve Cohen demokrata képviselők szerdán azt nyilatkozták, készen állnak lépéseket tenni Magyarországgal szemben.

A riporter felteszi a kérdést, minek köszönhető  az egyre keményebb hangvétel Magyarországgal szemben, amire rögtön választ is ad: David Pressman nagykövet az, aki januári washingtoni látogatása során feltüzelte a demokrata képviselőket.

Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstromer)