Megmaradásukért tüntetnek Európában a gazdák + videók

Hetek óta tartanak a gazdatüntetések Európa-szerte, a gazdáknak vannak közös céljaik, de országonként is eltér egy kicsit, mit akarnak elérni. Jövő héten a magyar gazdák a brüsszeli döntések ellen tüntethetnek a magyar–ukrán határnál.

Forrás: Világgazdaság2024. 02. 03. 19:58
Madrid, 2023. július 5. Spanyol gazdák tüntetnek az agrárminisztérium épülete elõtt Madridban 2023. július 5-én. A gazdák a folyamatosan növekvõ költségek ellen tiltakoztak és a kormányzat segítségét követelik az aszály elleni küzdelemben. MTI/EPA/EFE/Javier Lizón Fotó: Javier Lizón
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt hetekben Európa számos országában arról szóltak a hírek, hogy a gazdák tüntetéseket tartanak, traktorjaikkal utakat, fontos csomópontokat, kikötőket zárnak el. Az elégedetlen gazdálkodók tojással dobálták meg az Európai Parlament épületét. A demonstrálók számos dolgot felpanaszolnak a döntéshozóknak a nem megfelelő környezetvédelmi szabályozástól a túlzott bürokrácián át egészen addig, hogy sokan már nem tudnak megélni a szakmájukból – írja a CNN-re hivatkozva a Világgazdaság.

Tüntetések zajlottak Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Romániában, Lengyelországban, Görögországban, Portugáliában, Belgiumban és Hollandiában is. A napokban pedig Málta és Írország gazdái is bekapcsolódtak. 

Az EU GDP-jének 1,4 százalékát adja a mezőgazdaság, ám a mezőgazdaságban dolgozók, ha összefognak, nagy gondokat tudnak okozni a demonstrálásukkal. A héten odáig fajult a helyzet, hogy csütörtökön az EU-csúcstalálkozó alatt Brüsszelbe vonultak a gazdák az Európai Parlament elé. Orbán Viktor is beszélt velük, amikor szerdán Brüsszelbe érkezett.

A holland–belga határon még tüzeket is gyújtottak a gazdálkodók. Franciaországban pénteken úgy döntöttek, hogy a lezárásokat enyhítik a gazdák, miután ígéreteket kaptak a kormánytól, hogy megpróbálják megoldani a problémáikat.

Az szinte mindenkit érint a mezőgazdaságban, hogy az energia, a műtrágya és a szállítás költségei jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban, főleg az orosz–ukrán háború kitörését követően. Ezen pedig nem segített az egész Európában dübörgő infláció.

Az Eurostat adatai alapján a mezőgazdasági termelők termékeikért 2022-ben kapták a legtöbbet, azóta viszont csökkennek a pénzek, 2022 harmadik negyedéve és 2023 harmadik negyedéve között átlagosan 9 százalékkal estek vissza, miközben a gazdák költségei tetemesen nőttek.

Minden országban máshogy próbálja kezelni a helyzetet a kormány − már ha próbálja −, Franciaországban például az is nagy felháborodást váltott ki, hogy a kormány fokozatosan megszünteti a mezőgazdasági termelők dízelüzemanyagra vonatkozó adókedvezményét. Hamarosan kiderül, hogy sikerül-e ezt is megbeszélniük.

Az egész EU-ban probléma, hogy az orosz–ukrán háború miatt az ukrán importra nem vonatkoznak kvóták vagy vámok, így rengeteg gabona, cukor, hús kerülhet a boltok polcaira, ez viszont lassan megöli az uniós mezőgazdaságot.

Ugyanakkor vannak már olyan pontok, amelyekben sikerült megegyezniük a feleknek. Január végén kompromisszum született, hogy Brüsszel elhalasztja a talaj egészségére és a biológiai sokféleségnek az előmozdítására a földterületek pihentetésére való kötelezettséget. Viszont az EU továbbra sem mondott le arról, hogy 2025 júniusáig meghosszabbítsák az ukrán exportra kivetett vámok felfüggesztését.

A német kormány is meghátrált, visszavonta a dízelüzemanyag-támogatások csökkentésére vonatkozó tervét. Bár nem teljesen, de legalább nem azonnal, hanem három évre szétosztva tervezik ezt, a gazdák azonban nem értenek egyet ezzel a megoldással. A görögöknél meghosszabbították további egy évvel a mezőgazdasági gázolajra vonatkozó adókedvezményt. A franciáknál, ahogy korábban is írtuk, több helyen feloldották a lezárásokat, miután Gabriel Attal ígéretet tett az élelmiszer-szuverenitás védelmére.

Brüsszelben aggódva figyelik a fejleményeket, mert a tüntetések miatt sokakban EU-ellenesség alakulhat ki, ami érzékeny téma lehet a júniusi választásokon.

Bár Ursula von der Leyen támogatja, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla károsanyag-kibocsátást, több oldalról is nyomás alatt van, hogy mégis enyhítsenek a zöld jogszabályokon.

Egyelőre nem tudni, hogyan alakulnak a tüntetések, de az biztosnak látszik, hogy a gazdák a jövőben sem fogják hagyni magukat.

Borítókép: Spanyol gazdák tüntetnek az agrárminisztérium épülete előtt Madridban 2023. július 5-én. A gazdák a folyamatosan növekvő költségek ellen tiltakoztak és a kormányzat segítségét követelik az aszály elleni küzdelemben (Fotó: MTI/EPA/EFE/Javier Lizón)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.