Mi fogja eldönteni az amerikai elnökválasztást?

Amióta egyre súlyosabbnak látszik Joe Biden amerikai elnök mentális állapota, egyre többen találgatják, hogy mikor mozdítják el a helyéről az Egyesült Államok történelmének legidősebb elnökét. Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője lapunk megkeresésére elárulta, mi rendelkezik a személycseréről, és kitért arra is, hogy mi dönthet a novemberi elnökválasztáson.

Washington, 2023. október 31. Joe Biden amerikai elnök rendeletet ír alá a mesterséges intelligencia (MI) felhasználási szabályainak kidolgozásáról Kamala Harris alelnök jelenlétében a washingtoni elnöki hivatal, a Fehér Ház Keleti termében 2023. október 30-án. A szabványosítás elrendelése az MI használatából eredõ biztonsági kockázatok kezelésére irányuló elsõ országos szintû lépés az Egyesült Államokban. MTI/EPA/Jim Lo Scalzo Fotó: Jim Lo Scalzo

– Kamala Harris jelezte is, hogy készen áll a feladatra. Egyre többen beszélnek arról, hogy már régóta az a terve a demokratáknak, hogy Harris átvegye a stafétát. Van alapja ennek a feltételezésnek? Jobban el tudnák adni magukat a demokraták a következő években?

– Kamala Harris az amerikai kommentátorok többségének véleménye szerint nem áll készen arra, hogy elnök legyen. Harris megítélése súlyos politikai problémát jelent a demokraták számára, ugyanis a párt elkötelezett szimpatizánsainak jelentős része is kételkedik az elnöki alkalmasságában. Joe Biden nem utolsósorban azért ragaszkodik Harrishez, mert nyilvánvalóan alkalmatlan, így a jelenlegi alelnök személye komoly elrettentő hatást fejt ki egy potenciális impeachment-eljárás vagy a korábban említett 25. cikkely szerinti eljárásokkal szemben – ugyanis sem a republikánusok, sem a demokraták nem látnák szívesen az elnöki székben.

Az aktív baloldali politikusok közül Kalifornia kormányzóját, Gavin Newsomot, illetve Michigan állam fejét, Gretchen Whitmert szokták Biden potenciális utódjaként emlegetni. Mindketten tehetségesebbek és karizmatikusabbak, mint Kamala Harris, és alkalmasabbak lennének a párt és az ország vezetésére is. Felmerült Michelle Obama neve is, és a demokraták minden valószínűséggel őt választanák, ám a volt elnök felesége – személyes okokból és politikai tapasztalatlansága miatt – erősen vonakodik attól, hogy elfogadja ezt a felkérést.

Joe Biden mindig másra mutogat a saját alkalmatlansága után is Fotó: Shawn Thew

– A napokban Joe Biden furcsa módon kihagyott egy már hagyományosnak tekinthető interjút a Super Bowl előtt. A választás évében ez szinte luxusnak számít. Amerikai szakértők szerint ez arra utalhat, hogy nem mernek vállalni egy olyan kockázatot, hogy szokás szerint leégeti magát egy olyan esemény előtt, ami rendre történelmi nézettségeket hoz. Mit gondol erről?

– Példátlan mulasztásról van szó. Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy a Biden-kampány abból indult ki, hogy az elnök jelenleg nem képes végigcsinálni egy 60 perces interjút (amelynek valós felvételi ideje ennél hosszabb) súlyos hibák nélkül, amelyek tovább erősítenék az egészségügyi alkalmatlanságáról kialakult képet.

– Tulsi Gabbard volt demokrata politikus hívta fel a figyelmet arra, hogy a demokraták újabban elkezdtek azzal kampányolni, hogy Donald Trump hibája a migrációs krízis, ők pedig most megállítják azt. Miért mennek bele ennyire nyilvánvaló hazugságokba, amikor az emberek pontosan tudják, hogy mi történt a déli határkerítés ügyével?

– Egy politikai technológiával van dolgunk. Mivel a demokrata többségű szenátus nem tudott elfogadni egy, a déli határvédelmet megszilárdító törvénycsomagot, biztossá vált, hogy a határvédelem és a tömeges migráció meglehetősen érzékeny kérdése fontos kampánytéma marad novemberig. Mivel a kialakult válsághelyzet egyértelműen a baloldali vezetés idején alkalmazott, a migrációt elősegítő politika eredménye, a demokraták igyekeznek szétteríteni a felelősséget, és ennek érdekében egészen torz valótlanságokat állítanak teljesen gátlástalanul.

– Milyen momentumok dönthetnek majd a novemberi elnökválasztáson a demokraták és a republikánusok között?

– Bill Clinton óta tudjuk, hogy a sikeres kampányok a gazdasági, megélhetési kérdéseket helyezik a központba. Minden bizonnyal az inflációra, munkanélküliségre, az ingatlanok és a benzin árára, illetve a hasonló, mindenkit érintő kérdésekre nagy figyelem fog irányulni az idei választási évben. Hagyományosan a fegyvertartás és az abortusz is megosztja az amerikai közvéleményt, és alkalmasak arra, hogy a pártok mozgósítani tudják szavazóikat.

Az elmúlt néhány évben a parttalan progresszivizmus, tehát a woke elleni harc sikeres kampánytéma volt republikánus oldalon. A szülők többségét elborzasztja az a gátlástalan agymosás, amelynek gyermekeiket alávetik az amerikai nagyvárosok iskoláiban. A többség emlékezetében továbbra is él a Black Lives Matter tombolása, és a munkavállalók többsége fölösleges nyűgnek vagy egyenesen károsnak érzi a legtöbb nagy cégnél igencsak elszaporodott „érzékenyítő szeánszokat” is. A külpolitika nem szokott komoly szerepet játszani az amerikai szavazók döntésében, azonban az Ukrajnával és – talán elsősorban – Volodimir Zelenszkijjel szembeni ellenszenv folyamatosan nő az amerikai társadalomban.

Április 25–26-án ismét hazánkba érkezik a CPAC, ahová számos magas rangú amerikai politikust, kiváló elemzőket és befolyásos influenszereket hívtunk, így a tengerentúli politika iránt érdeklődő magyar közönség első kézből szerezhet információkat a roppant fontos amerikai választási év belső dinamikájáról.

Borítókép: Joe Biden amerikai elnök és Kamala Harris alelnök (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)