Szijjártó Péter: Ennél sokkal kevésbé súlyos és komoly vádak miatt is befagyasztottak európai uniós forrásokat

Lesz-e migrációs hullám Afrika vagy Egyiptom felől?

Brüsszel, 2024. február 3. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert (k) fogadja Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje (b) és Hadja Lahbib belga külügyminiszter Brüsszelben 2024. február 3-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Szijjártó Péter az afrikai migráció veszélyeiről, jemeni húszi lázadók terrorszervezetté nyilvánításának kezdeményezéséről és sok más kulcsfontosságú kérdésről tájékoztatta a sajtó munkatársait az Európai Unió informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján.

A kérdés, hogy a sok száz millióval növekedő afrikai lakosság Afrikában marad-e

A tárcavezető az Európai Unió informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a kontinens biztonsága napjainkban kétségtelenül az igen súlyos kihívások előtt álló Afrikában kezdődik, s

amennyiben folytatódik a jelenlegi brüsszeli migrációs politika, akkor a szomszédos földrész problémái itt fognak lecsapódni, márpedig ez aligha lenne kezelhető.

Ahogy kiemelte, Afrika lakossága az elmúlt húsz év során 590 millió fővel nőtt, és a következő húsz évben további 750 milliós bővülést jeleznek előre, ami önmagában több, mint Európa népessége.

A brüsszeli légkörrel szemben kiemelte a magyar megközelítést:

Öt év alatt körülbelül 100 milliárd forintnyi fejlesztési forrást juttattunk az afrikai országoknak annak érdekében, hogy vízügyi rendszereiket tudják modernizálni, s legyen az embereknek tiszta, egészséges ivóvizük, hogy fejleszteni tudják az egészségügyi ellátást, az oktatási rendszerüket, és fejleszteni tudják a közigazgatásukat.

Kiemelte, a kormány ezenfelül mintegy 6,5 milliárd forinttal támogatta a keresztény közösségek helyben maradását, valamint évente 1460 afrikai fiatalnak biztosít ösztöndíjat a hazai egyetemeken. Újságírói kérdésre arról is beszámolt, hogy „amikor én magam afrikai partnerekkel tárgyalok, akkor azt könnyedebbnek érzem amiatt, hogy a múltban nem volt olyan konfliktusunk, ami nehezékként kellene hogy terhelje a kapcsolatokat”, hozzátéve, hogy nem tudja, hogy ezt mások is el tudják-e mondani magukról.

Miért kellett a jemeni húszi lázadókat terrorszervezetté nyilvánítani?

A jemeni síita húszi lázadók terrorszervezetté nyilvánítását kezdeményezte az Európai Uniónál Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Brüsszelben, valamint arra is javaslatot tett, hogy a közösség nyújtson támogatást a jemeni parti őrségnek a tengeri hajózás biztonságának garantálásához.

A tárcavezető javaslatait több érv is alátámasztja, de ezek alapját az képezi, hogy a kontinens és a világ is megszenvedi a Jemen jelentős területeit ellenőrző felkelők támadásait a Vörös-tengeren, amelyek veszélyeztetik a világkereskedelem szabadságát, biztonságát és kiszámíthatóságát.

Ennek a hatásait már magyarországi vállalatok is érzik az ellátási láncok akadozása miatt.

Ugyanis a kialakult helyzet jelenlegi legjobb kezelése, hogy a szállítmányok megkerülik Afrikát, ami pluszköltséget és a szállítási idő növekedését is okozza. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint ezért a nemzetközi közösség érdekében javaslatot tett arra is, hogy az Európai Békekeret rendelkezésre álló forrásaiból a közösség nyújtson támogatást a közel-keleti állam parti őrségének a hajózás biztonságának erősítése céljából.

Ezen EU-s pénzügyi alapban jelenleg 2,5 milliárd eurónyi forrás van szabadon.

– húzta alá. Végül pedig arra is kitért, hogy a Szuezi-csatorna tranzitdíjaiból Egyiptomnak évente mintegy 9 milliárd eurónyi bevétele van, és ezek az összegek már most 40 százalékkal csökkentek. Ez így az Egyiptom irányából érkező migráció miatt szintén nagyon érzékeny kérdés lehet.

Magyarország támogatja az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségét ért terrorvádak kivizsgálását

A sajtótájékoztatón szó esett a vádakról, melyek szerint az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének több tagja is részt vett a Hamász októberi izraeli terrortámadásában. A vita tárgya elsősorban az volt Brüsszelben, hogy ezen gyanú miatt le kell-e állítani vagy késleltetni kell-e az ügynökségnek biztosított források utalását.

Ahogy a kollégáinak is megemlítette:

Ennél sokkal kevésbé súlyos és komoly vádak miatt is befagyasztottak európai uniós forrásokat.

„Tehát mi itt a kivizsgálást természetesen támogatjuk, tisztán kell látni ebben az ügyben, s a kivizsgálás eredményének a mi álláspontunk szerint igenis hatással, következménnyel kell lennie a finanszírozás kérdésére” – húzta alá.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert fogadja Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Hadja Lahbib belga külügyminiszter Brüsszelben 2024. február 3-án (MTI/EPA/Olivier Hoslet)