Az egyenlők versenyében vannak egyenlőbbek: így hagyja ki a Nyugat a vezető beosztásokból Kelet-Közép-Európát

Miután az Egyesült Államok és a nagyobb nyugati szövetségesek rábólintottak Mark Rutte, a bukott holland miniszterelnök NATO-főtitkár-jelöltségére, egyre hangosabb elégedetlenség lett úrrá a NATO keleti blokkjában. A volt szovjet államok felróják a Nyugatnak azt, hogy a keleti országok integrációja óta kevés magas beosztást kaptak ezek az államok, néhány apróbb kivételtől eltekintve. Az egyenlők között vannak egyenlőbbek: a fejlett nyugati magállamok nem igazán szeretik magas rangú pozíciókkal elhalmozni a keleti blokk országait. Most, hogy közeledik az Európai Unió és a NATO vezető beosztásainak újraosztása, számos magas rangú tisztviselő, diplomata, miniszterelnök és korábbi államfő hívta fel az igazságtalan gyakorlatra a figyelmet.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, Kaja Kallas észt miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b-j) érkezik az ülésterembe az Európai Unió tagországai állam- és kormányfõinek rendkívüli csúcstalálkozójának kezdetén Brüsszelben 2024. február 1-jén Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Két évtizeddel az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás után a kelet-európai országok attól tartanak, hogy ismét át fognak lépni rajtuk, amikor az év folyamán átrendeződnek a két intézmény vezető tisztségei – írja a Politico. 

Mint a brüsszeli hírportál írja, Mark Rutte bukott holland miniszterelnököt várhatóan nyáron nevezik ki a NATO új főtitkárává, miután Washington, London, Párizs és Berlin támogatását élvezi. A szövetség számos újabb tagja, különösen az Oroszországgal, Belarusszal és Ukrajnával határos országok körében azonban sokkal kevésbé volt meleg a fogadtatás, jegyzi meg a médium. 

A kelet-közép-európai és az egykori szovjet tagállamok azt sérelmezik, hogy a kevés nyugati magország a két szövetségben tulajdonképpen kisajátítja a vezető beosztásokat.

Mark Rutte és Volodimir Zelenszkij. Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Toomas Hendrik Ilves egykori észt elnök Rutte erkölcsi hitelességét kérdőjelezte meg, rámutatva arra, hogy a politikus 13 éves regnálása alatt Hollandia egyszer sem teljesítette a NATO-kötelezettségét, mely szerint a GDP két százalékát védelmi kiadásokra kell fordítani. 

Az EU-ban és a NATO-ban öt nagy pozíció van, és ezek ötévente váltják egymást, tehát összesen 25 álláshelyet jelentenek. Ez idő alatt az EU húsz százaléka kapja az állások hét százalékát

– mondta Ilves.

A posztra pályázott még Klaus Johannis román elnök, aki februárban értesítette a NATO-t lehetséges jelöléséről, valamint Kaja Kallas észt miniszterelnök, aki nem nyújtott be pályázatot, de tavaly az érdeklődését fejezte ki. Kaja Kallas a földrajzi egyensúlyt hozta fel hivatkozási alapul, megjegyezve, hogy Rutte esetleges megválasztása esetén ő lesz a negyedik holland NATO-főtitkár . 

Egyenrangúak vagyunk vagy nem vagyunk egyenrangúak? Tehát ezek a kérdések még mindig fennállnak

– vetette fel az észt miniszterelnök.

Kaja Kallas. Fotó: Olivier Matthys

A Politico megjegyzi, a kelet-európai országok azóta, hogy 2004-ben, mintegy 15 évvel a vasfüggöny leomlása után többségük csatlakozott a két intézményhez, kevés vezetői posztot töltöttek be az Európai Unió és a NATO élén.

Lengyelország az egyetlen ország a régióból, amely elnyerte a tömb egyik vezető pozícióját. Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy cikluson át volt az Európai Tanács elnöke, Jerzy Buzek, egy másik korábbi lengyel miniszterelnök pedig három évig, azaz nagyjából fél cikluson át vezette az Európai Parlamentet.

Jelenleg az EU-ban a legmagasabb rangú kelet-európai Valdis Dombrovskis, egy lett, aki a nagy hatalmú kereskedelmi tárca élére került, miután elődje, Phil Hogan ír politikus egy botrányt követően lemondott. A román Mircea Geoana jelenleg a NATO főtitkárhelyettese.

A NATO vezetőjének kinevezése mellett, amelyre várhatóan a nyári washingtoni vezetői csúcstalálkozóig kerül sor, az EU vezető pozícióit idén a júniusi európai parlamenti választásokat követően osztják újra. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke várhatóan újabb megbízatást kap a Politico szerint. A többi posztért –  az Európai Tanács elnöke, az Európai Parlament elnöke és az EU legfőbb diplomatája, a külpolitikáért felelős főképviselő – azonban továbbra is nyitott a verseny.

Ursula von der Leyen újabb magas rangú posztot hozhat létre. Fotó: Ronald Wittek

Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter neve egy új védelmi biztos posztjára is felmerült, amelyről az Európai Bizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy a második ciklusa alatt létrehozná ezt az új pozíciót. Kallas és Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter pedig balti jelöltként tekintenek az uniós posztokra.

Észtországban, Litvániában és Lettországban magas rangú tisztviselők úgy vélik, hogy a nyugat-európai nagyhatalmak még mindig igazságtalanul elfogultak velük szemben, különösen az  Oroszországgal szembeni kemény álláspontjuk miatt. Panaszaik szerint a nyugatiak nem veszik ezt komolyan, és csak háborús héjaként tekintenek rájuk.

Mi, lettországiak úgy érezzük, hogy nem konzultáltak velünk eléggé. Nekik okuk volt arra, hogy úgy gondolják, hogy a balti országoknak ebben a pillanatban nem kellene jelöltet javasolniuk

 – mondta Artis Pabriks volt lett védelmi miniszter a NATO vezetői posztjára való kiválasztási folyamatra utalva. 

Frans Timmermans, az Európai Bizottság korábbi holland vezető tisztviselője tavaly ellenérzéseitt fejezte ki, és azt mondta, hogy Kallas egy olyan ország miniszterelnöke is, amely Oroszországgal határos.  A Politico szerint Kallas következő legnagyobb reménye a vezetői posztra az, hogy a spanyol Josep Borrell utódja legyen a külügyi főképviselői poszton. Ez a lehetőség már hónapok óta beszédtéma, és magas rangú európai tisztviselők arra számítanak, hogy Emmanuel Macron francia elnök támogatja őt a vezetői posztra.

Egy  névtelenséget kérő uniós tisztviselő a brüsszeli lapnak elmondta, hogy néhány uniós fővárost továbbra is érzékenyen érinti a gondolat, hogy Kallas az Európai Unió vezető diplomatája legyen.

Nem látom, hogy Franciaország és Németország beleegyezne ebbe, ugyanezen okok miatt, amiért ő nem volt opció a NATO-állásra. Tényleg olyasvalakit ültetünk ebbe a pozícióba, aki szereti reggelire megenni az oroszokat?

 – mondta a tisztviselő. 

Borítókép: Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, Kaja Kallas észt miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b–j) érkezik az ülésterembe az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozójának kezdetén Brüsszelben 2024. február 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)