– A Magyar Szövetség vezetőjeként Ön hogyan látja jelenleg a magyar–szlovák kapcsolatok helyzetét?
– Mint Magyar Szövetség, és egyébként mint felvidéki magyarok, abban vagyunk érdekeltek, hogy a két ország a lehető legsikeresebb legyen. Magyarországot tekintve azért, mert a magyar nemzet része vagyunk, Szlovákiát tekintve pedig azért, mert Szlovákiában élünk, ott szeretnénk, hogy gyerekeink, unokáink érvényesüljenek, és én nagyon pozitívan fogadom, hogy a két ország közti kapcsolat úgy tűnik, hogy egyre jobb. Bízom benne, hogy ez még jobb lehet az elkövetkező időszakban. Örülök, hogy a két miniszterelnök megtalálta a közös hangot, együtt tudnak fellépni, hiszen két – létszámban – kisebb országról van szó, és együtt közösen sokkal többet tudunk elérni, mint külön-külön.
– Ha már a két miniszterelnököt említette, Robert Fico kormányzása alatt hogyan tudtak fejlődni a magyar–szlovák kapcsolatok, illetve hogyan változott a felvidéki magyarok helyzete? Milyen különbségek vannak e tekintetben az előző és a mostani kormányzás időszaka között?
– Igazából egyelőre csak fél éve állt fel az új Fico-kormány, így csak ezt tudjuk értékelni. A Robert Fico által vezetett kormányoknak voltak a múltban olyan lépései, amik miatt óvatosak vagyunk a jelenlegi kormánnyal kapcsolatban, de tisztában vagyunk azzal, hogy mi a helyzet jelen pillanatban, Robert Fico a miniszterelnök, és mi keressük a lehetőségét annak, hogy a közösségünk számára a legtöbb eredményt érjük el. Én személyesen is keresem az alkalmat és a lehetőséget, hogy a régióinkat érintő problémákat és a közösségünket, a felvidéki magyarságot érintő kérdéseket napirenden tartsam. Két találkozóm is volt a miniszterelnök úrral, ahol vázoltam neki, hogy milyen helyzetben vannak a régióink, és miért fontos az, hogy a régióknak segítsenek. Én mindig azt mondom, hogy ha Szlovákiában jó lesz a magyaroknak, akkor jó lesz a szlovákoknak és a romáknak és a ruszinoknak, mindenkinek. Tehát mi keresni fogjuk annak a lehetőségét, hogy a lehető legtöbbet érjük el a régióinknak és a magyarságnak.
Az előző kormánynál voltak ígéretek és voltak gesztusok a magyar közösség irányába, hiszen azt mondták, hogy elfogadják majd a kisebbségi törvényt. Sajnos erre nem került sor, ahogy sok más ígéret beteljesítésére sem. Tehát megmaradtak az ígéretek és a gesztusok, de egyébként konkrét eredmények nem voltak. Én nagyon bízom benne, hogy ez a mostani kormánnyal nem így lesz és konkrét eredményeket is el fogunk tudni érni.
– Jelen vannak még a nacionalista, szélsőséges hangok a magyarokkal szemben?
– Egyre kevesebb ilyen van, de sajnos még előfordulnak. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy nagyon keveset tudnak rólunk a szlovákok, és ezt a kampány alatt is egyre inkább érzékelem. Míg mi a magyar iskolákban tanuljuk a szlovák történelmet, a szlovák irodalmat – hiszen ez kötelező tantárgy – és szinte mindent tudunk a szlovákokról, a közös múltunk, a közös történelmünknek is köszönhetően, addig ők sajnos ezzel annyira nincsenek képben. Ők nem tanulják a mi kultúránkat, a mi történelmünket, és nagyon sokszor nincsenek kimerítő információik azzal kapcsolatban, hogy például a második világháború után egy sötét időszak következett a felvidéki magyarság szempontjából, amikor az embereket kitelepítették otthonaikból, és csak ingóságaikat vihették magukkal, teljesen új országba kerültek. Nincsenek tisztában a deportálás, reszlovakizáció fogalmával, hogy ez mit jelentett a felvidéki magyarság számára. Nem értik, miért fontos számunkra a magyar nyelvű oktatás, a kultúránk ápolása.
– Hamarosan elnökválasztás lesz Szlovákiában, és Ön az egyedüli magyar jelölt. Mit gondol, elnökként hogyan és mit tudna hozzátenni a magyar–szlovák partneri kapcsolatok fejlesztéséhez és a felvidéki magyarok helyzetét hogyan tudná még tovább segíteni?
– A köztársasági elnök személyének inkább szimbolikus hatáskörei vannak, ugyanakkor pont ezzel tudja képviselni a nemzeti közösségeket és a régióinkat, hiszen hogyha egy-egy régióba elmegy és felhívja a figyelmet, hogy például Zselíz környékén 22 településen még mindig nincs ivóvíz bevezetve, nincs csatornahálózat kialakítva. Vagy, hogy az utazás milyen sokáig tart, mert nincs kiépítve az infrastruktúra, vagy hogy egy-egy illegális szeméttelep mennyire veszélyezteti a környezetet, az ivóvizet.
Teret kell adni azoknak a kérdéseknek és azoknak a problémáknak, amik bennünket érintenek. És ugyanígy például az igazságtalanságokkal kapcsolatban is, hiszen még mindig a kollektív bűnösség elvére való hivatkozással elkoboznak földterületeket, ingatlanokat tulajdonosoktól. Előfordulhat, hogy este úgy megy valaki aludni, hogy van egy földterülete, reggel felébred úgy, hogy elkobozták tőle, és néhány hónapon belül autópályát építenek európai uniós pénzekből azokon a földterületeken.
Azzal, hogy ilyen esetekre felhívja a figyelmet, ráirányítja, ráfókuszálja a tekinteteket ezekre a problémákra, nagyobb a valószínűsége, hogy ezek meg fognak oldódni. De ugyanúgy felhívhatja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos az, hogy mindenki anyanyelvén tanulhasson. Amennyiben lehetőségem és terem lenne, akkor biztos, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználnám. A köztársasági elnöki kampányt is arra használom ki elsősorban, hogy elmondjam azokat a problémákat, amik bennünket érintenek, hiszen ez nem rólam szól, és sejtjük, hogy nem most lesz az, hogy magyar nemzetiségű köztársasági elnöke lesz Szlovákiának. Viszont tekintettel arra, hogy nem vagyunk parlamenti párt, nem kapunk kellő mennyiségű figyelmet és teret a médiában sem, hogy elmondjuk ezeket a problémákat. Minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy fontos az összetartás és egy erős magyar képviselet, hiszen 8,5 százalékot alkotunk Szlovákiában.
– Hány jelölt van jelenleg a listán?
– Összesen 11 jelölt van jelen pillanatban a köztársaságielnök-választás listáján, elvárható, hogy legalább egy jelöltje legyen a felvidéki magyarságnak. A választás egyébként két körös lesz, nem az első körben fog eldőlni a törvénynek köszönhetően, hiszen a törvény kimondja, hogy a választásra jogosult polgároknak több mint fele kell, hogy egyetlenegy jelöltre szavazzon az első körben. Erre biztosan nem kerül sor, így az első körben igazából nekünk, magyaroknak van tétje a köztársaságielnök-választásnak, hogy megmutassuk, hogy milyen erősek vagyunk, milyen erőt képviselünk, és az első körben elért eredményünk fogja megmutatni a súlyunkat a második körben.
– Hogyan tud a magyar szövetség egyébként hídként funkcionálni a két ország között?
– Mi ezt felvállaltuk, és örülök neki, hogy erre mindkét fél részéről van fogadókészség, hiszen mielőtt létrejött a két ország kormányfőinek találkozója, Szijjártó Péter találkozott a felvidéki magyarsággal, a Magyar Szövetség képviselőivel. Ugyanígy a találkozó előtt Robert Ficóval volt módom találkozni és elmondani a bennünket érintő kérdéseket és problémákat. Mi egyébként azokban a megyékben, ahol erős képviseletünk van, ott ezt a kapott szerepet nemcsak hogy betöltjük, hanem tulajdonképpen együttműködünk a szlovák pártokkal. Négy megyében – Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa – nagyon erős, megkerülhetetlen képviseletünk, mindenhol van megyei alelnökünk, és mindenhol megtaláljuk a módját az együttműködésnek. Pont ennek köszönhető, hogy olyan jó eredményeket tudunk elérni. Jelen pillanatban Szlovákia legsikeresebb pártja a Magyar Szövetség a megyei képviselők számát illetően, hiszen 54 megyei képviselőnk van, a következő párt a sorrendben mindössze húsz megyei képviselővel rendelkezik.
– A migráció az egész Európai Uniót érinti, és Szlovákia sem kivétel. Azt tudjuk, hogy Orbán Viktor és Robert Fico hogyan gondolkodik, hogyan ítéli meg ezt a problémát. Önök mit gondolnak?
– Mi teljes mértékben osztjuk a két miniszterelnök véleményét. A migránskérdés valóban egy fontos és komoly probléma, amivel foglalkozni kell. Mi tavaly a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg ezt, amikor a déli határokon átjöttek a migránsok. Az emberek azt tapasztalták, hogy a saját falujukban több tíz, sőt esetenként több száz ember átjött a határon, amikor az Ipoly nagyon alacsonyan volt, és bizony nagyon sokszor a polgárok féltették gyerekeiket elküldeni iskolába egyedül, mert az autóbusz-megállóban gyülekeztek, csoportosultak. Ez főleg a magyarlakta településeken volt nagy probléma. Mi is azt mondjuk, hogy a problémát ott kell oldani, ahol keletkezett ez a probléma. Az, hogy néhány ország esetleg úgy dönt, hogy a migránsokat befogadja, és ezzel próbálja a munkaerőhiányukat oldani, nem azt jelenti, hogy más országokra is rá kellene ezt erőltetni. Minden országnak megvan a joga szuverén döntést hozni ezzel kapcsolatban. Látjuk azt, hogy a múltban meghozott döntésről azon országok részéről, ahol befogadták a migránsokat, az idő megmutatta, hogy nem ez a helyes út, hiszen a közbiztonsággal kapcsolatban gondjaik vannak.
–Hamarosan európai parlamenti választások is lesznek. Milyen programmal készülnek?
– Öt évvel ezelőtt nem egész négyszáz szavazaton múlott, hogy a magyaroknak nem került be képviselete az Európai Parlamentbe. Akkor még két párt volt, sőt három, amelyik igyekezett megszólítani a magyar polgárokat, választókat. Mostanra már csak egyetlen egy releváns magyar párt van, az pedig a Magyar Szövetség. Tehát jó eséllyel indulunk az európai parlamenti választásokon, hogy visszaszerezzük a képviseletet, ez a cél. Míg öt évvel ezelőtt ötvenezer szavazat elég lett volna ahhoz, hogy bekerüljünk az Európai Parlamentbe, a legutóbbi parlamenti választáson több mint 130 ezer szavazatot értünk el, tehát minden esélyünk megvan a cél elérésére. Nagyon fontos, hogy a felvidéki magyarság hangja megjelenjen az Európai Unióban, az Európai Parlamentben, hiszen egy őshonos kisebbségről van szó, amelyik szeretne megmaradni ott, ahol él. Ezzel kapcsolatban látjuk, hogy az Európai Unió részéről van még min javítani ebben a kérdésben. Sok országban jól működik az együttélése a különböző nemzetiségeknek. Szlovákiában úgy érezzük, hogy még van hová fejlődni, és ezen fogunk dolgozni.
– Miben változott meg az Európai Unió azóta, hogy Szlovákia belépett?
– Ami most van jelenleg, az nem az az Európai Unió, amelyikbe beléptünk. Nagyon sok dolgon változtatni és módosítani kell, és például nem a vétójog eltörlésével kellene foglalkozni, hiszen ez pont a kisebb országokat érinti, ezért ez elfogadhatatlan. Ezzel tulajdonképpen azt érnék el, hogy a nagyobb tagországok átnyúlnának a fejünk felett. Megoldásra vár a migránsprobléma, a mezőgazdászok égető gondjaival és a zöldmegállapodással is foglalkozni kell. Vannak kérdések, amiket európai uniós szinten kell megoldani, ilyen egy közös hadsereg kialakítása, és ugyanúgy például a mesterséges intelligencia kérdésében indokolt az, hogy közös fellépés legyen. Nagyon sok kérdésben azonban meg kell adni a tagországok szuverenitását. Nem szabad hagyni, hogy ezekben a kérdésekben az Európai Unió központilag felülről próbálja ráerőltetni a tagországokra az akaratát. Egy felkészült listával indulunk a parlamenti választáson. A listavezető a volt külügyi államtitkár, Berényi József személyében, másodikként ott van Pandy Péter, az Országos Tanácsunk elnöke, és a sort pedig a volt környezetvédelmi miniszter, Miklós László zárja, de ugyanúgy helyet kapnak az ifjú arcok. A szlovák agrárkamarának az elnök asszonya is rajta van a listán, tehát a gazdák szempontjából ez egy nagyon fontos dolog. A lista egyharmada egyébként hölgy, és ennek is nagyon örülök, hiszen ez is nagyon fontos.
– Példaként említette a gazdák helyzetét, az egész Európai Unióban így van, szenvednek a gazdák. Szlovákiában mi a helyzet?
– Sajnos a többi tagállamhoz hasonló a helyzet, és ez is azt mutatja, hogy az Európai Unió saját polgáraival szemben kettős mércét alkalmaz. A saját gazdáikkal szemben különböző megkötéseket és különböző szabályrendszereket használ, egyre szigorúbb szabályokat. Egyébként abból a szempontból rendben van, hogy meghatározza például, hogy milyen permetet vagy műtrágyát használhatnak, hiszen nem mindegy nekünk sem, hogy milyen kenyeret eszünk. Az viszont már nem elfogadható, hogy a külföldről behozott termények esetében ilyen követelmények nincsenek, így előfordulhat, hogy esetleg az Ukrajnából behozott gabona, vagy a búzából készült liszt és a kenyér, az nem tudjuk, hogy mit tartalmaz, nekem sem mindegy, hogy mit kapnak a gyermekeink. Tehát nem ugyanaz a feltételrendszer az EU-n kívüli gazdákkal szemben, illetve behozott termékekkel szemben, mint az Európai Unión belüliekkel szemben. A szigorú szabályok betartása miatt természetesen több pénzbe kerül a termelés, míg az Európai Unión kívüli gazdák esetében ilyen nincs. Ennek az az eredménye, hogy az ő termékeik olcsóbbak, mint az Európai Unión belül előállított termékek, így versenyhátrányba kerülnek a gazdák, ami elfogadhatatlan. Teljesen megértem, hogy a gazdák kint vannak az utcákon, teljes mértékben támogatjuk őket. Ha mi megkötésekkel, szigorításokkal ezt a versenypályát saját magunk számára rosszabb helyzetbe hozzuk, akkor ebben az esetben kimondható, hogy az Európai Unió nem azt a célt szolgálja, ami miatt megalakult.
– Az összes uniót érintő probléma az lényegében a brüsszeli vezetésen múlik. Önök nem támogatják Ursula von der Leyen következő bizottsági elnöki ciklusát. Hogyan tudnák jellemezni az Európai Bizottság elmúlt éveit ebben a ciklusban?
– Mi nem tudjuk támogatni, hiszen például az általa vezetett Európai Bizottság lesöpörte az asztalról a Minority Safepack kezdeményezést, ráadásul az őshonos nemzeti kisebbségek területén az EU jogi normáit sem alakították ki, holott ígéretet tettek erre. De egyébként nagyon sok hibás döntés született akkor is, amikor a világjárvány volt, nagyon sok kétes ügy merült fel. Ugyanilyen probléma a kettős mérce alkalmazása. Az elkövetkező választások nagyon fontosak lesznek abból a szempontból, hogy milyen irányt fog venni az Európai Unió. Visszatérve az eredeti célokhoz, a tét az, hogy egy stabil, erős közösséget alkotó formáció lesz-e az Európai Unió, vagy pedig folytatódik az az irány, ami most látható, miszerint a saját polgárait háttérbe helyezik más érdekekkel szemben. Én mindenkit arra bíztatok, hogy menjen el szavazni. Valószínűleg sokan úgy érzik, hogy Brüsszel messze van, ez nem igazán érinti őket, de sajnos az idő azt mutatja, hogy egyre inkább befolyásolja az életünket az, hogy mi történik Brüsszelben.
– Az ukrajnai háború Szlovákiát is komolyan érinti. Önök hogyan gondolkodnak ennek kapcsán?
– Egyrészt szomszédos állam vagyunk, és ugyebár a másik összekötő kapocs az, hogy ott vannak a nemzettársaink, kárpátaljai magyarok. Tehát mi másképp nézünk erre, mint a szlovákok. Viszont azt látom és azt tapasztalom, hogy egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy nem szabad fegyvereket küldeni Ukrajnának. Abban nincs kérdés, hogy ki az agresszor: Oroszország megtámadta Ukrajnát, és mindennemű humanitárius segítséget meg kell adni Ukrajnának is és az onnan menekülteknek is. Ugyanakkor azáltal, hogy fegyvereket akarnak egyesek küldeni Ukrajnába, azzal csak a háborút hosszabbítjuk meg, és minden egyes nappal férjek, apák és fiúk halnak meg a háborúban. Nincs drágább, mint az emberi élet. Tehát meg kellene tenni mindent azért, hogy minél előbb elkezdődjenek a béketárgyalások. Ez az egyetlen út és egyetlen lehetősége annak, hogy véget vessünk a háborúnak. Látjuk, hogy a fegyverszállítmányok nem megoldották ezt a problémát, hanem tovább nyújtották, és minden egyes napon emberek halnak meg ott.
– Mi a véleményük Ukrajna NATO-csatlakozásáról és uniós csatlakozásáról?
– Ami a NATO-csatlakozást illeti, az nincs napirenden, ezt a NATO tagországai kijelentették. Ami az uniós tagságot illeti, amennyiben teljesíti azokat a feltételeket, amit Magyarországnak és Szlovákiának is teljesítenie kellett, akkor én el tudom képzelni, hogy az ország az Európai Unió része legyen. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy vannak itt várakozó országok is, amelyeknek megígérték, hogy tagjai lesznek az Európai Uniónak. Elkezdődtek az előkészülési folyamatok, és nem szabad róluk sem megfeledkezni. Itt sem szabad alkalmazni a kettős mércét. Azokat a feltételeket, amiket nekik kell teljesíteniük, azokat az újonnan csatlakozni kívánó országoknak is természetesen teljesíteniük kell.
– Mely feltételekről van szó konkrétan?
– Itt azért a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban teljesen indokoltak az aggályaink, hiszen látjuk azt, hogy bár történtek az utóbbi időben előrelépések, sajnos még mindig nem tértünk vissza a 2015 előtti állapotokhoz.
Borítókép: Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetég elnöke szerint nem csak Szlovákiában, hanem az uniós színtéren is hallatni kell a magyar közösségek hangját (Fotó: Havran Zoltán)
