Fókuszban a populizmus

Európa jövője a populizmus? címmel tartott konferenciát az MCC brüsszeli központja, amin nemzetközi szakértők is felszólaltak.

2024. 03. 22. 15:49
Frank Füredi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója (Fotó: MTI Fotó: Soós Lajos)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Frank Füredi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója rövid beszéddel nyitotta meg az eseményt, ahol egyből a lényegre tért: miért gyűlölik annyira a populizmust? Szerinte a fogalom a XXI. század rasszizmusa, akire rákerül a bélyeg, az elveszti legitimitását. Mindeközben Európa-szerte látjuk, hogy az emberek nem félnek hallatni a hangjukat, egyre több országban, egyre több témában. 

Amikor az emberek megtalálják a hangjukat, valami csodálatos dolog történik 

– mondja Füredi, a közelmúlt ír népszavazásaira utalva, ahol a lakosság a teljes politikai elitet megsemmisítő dupla nemmel szavazott a család fogalmát kibővíteni és a nőket az anyaságból kiírni kívánó alkotmánymódosítások ellen. Füredi hozzátette: az elit, aki egyre inkább a nép figyelembevétele nélkül hozza meg döntéseit, uralja a médiát, a nyelvet, a kulturális intézményeket. 

Ha az emberek mindennek ellenére nem az ő szájízük szerint szavaznak, már azt pedzegetik, hogy a demokráciával van a gond.

Pedig a demokrácia működik, és gyakorlásának egyik legközvetlenebb módja például a népszavazás. A magyar kormány rendszeresen él a népszavazás intézményével saját döntései legitimálására, ezzel biztosítva, hogy nem veszti el a kapcsolatát a népakarattal, ami a demokrácia alapja. Charlie Weimers svéd európai parlamenti képviselő szerint a népszavazás az EU centralista törekvéseinek kivédésére is kiváló eszköz.

Ha a népet nem kérdezik meg, helyette a fejük felett hoznak döntéseket, akkor egy másik, de már reaktív demokratikus megnyilvánulással találkozhatunk, például az Európán végigsöprő gazdatüntetések formájában. Mick Hume szerző és a The European Conservative szerkesztője szerint 

az EU-s szabályozások következtében ellehetetlenített és kétségbeesett európai gazdák szélsőjobbnak bélyegzése jól mutatja, hogy az EU elitje mennyire köszönőviszonyban sincs az európai emberek mindennapi gondjaival.

Monika Gabriela Bartoszewicz, a norvég UiT The Arctic University professzora szerint a populizmus a politikai ellenállás kódjele. Akkor használják, amikor a nép nem mutat kellő lelkesedést azon politikai intézkedések és jelöltek iránt, akiket az elit és kiszolgáló személyzete – a média és a szakértői osztály – lehetőségként felkínál. Bartoszewicz hozzátette: az embereknek nem azzal van gondjuk, hogy valaki az elit tagja. Donald Trumpnak például elnézik, hogy gazdag. Az elittel a legfőbb gond az, hogy úgy tűnik gyűlöli és megtagadja a saját civilizációját.

Mivel sok, úgynevezett populista megmozdulásnak nemzeti színezete van, és az EU-s intézkedések ellen irányulnak, felmerült a kérdés, hogyan lehetne, a farmertüntetésekhez hasonlóan, európai összefogást elérni a különböző nemzeti populista erők között.

 Jeremy Stubbs, a Causeur szerkesztője szerint az ellenoldal, például a woke-izmus követői rendkívül heterogén csoport, mégis hatékonyan működnek együtt.

 A nemzeti konzervatívoknak ellen kell állniuk az őket célzó oszd meg és uralkodj törekvéseknek. Erre jó példa, ahogyan a magyar miniszterelnököt démonizálja az európai elit.

Ralph Schoellhammer, a bécsi Webster magánegyetem professzora és az MCC vendégkutatója szerint: 

hivatalban lenni annyi, mint megnyerni egy választást. A valódi hatalom gyakorlása azonban ott kezdődik, mikor valaki uralja az intézményeket, az oktatás, a kultúra vagy a média központjait.

Többen megerősítették, hogy ezeket a támaszpontokat kell a nemzeti konzervativizmusnak lépésről lépésre visszahódítania, vagy új intézményeket létrehoznia ahhoz, hogy kihasználva ezt a rendkívüli történelmi pillanatot – amikor demokratikus úton minden adott a győzelemhez –, helyzetbe kerüljön és tartós eredményeket érjen el a választók értékrendjével összhangban.

Matthew Goodwin népszerű brit konzervatív szerző, a kenti egyetem professzora szerint, aminek jelenleg a tanúi vagyunk, az az elit legradikálisabb lázadása a nép ellen, a kulturális értékek megtagadásán keresztül. A luxusmeggyőződések osztályának nevezi azokat, akik olyan intézkedéseket hoznak, amelyek saját életükre semmilyen befolyást nem gyakorolnak, másokét viszont alapjaiban változtatják meg. Ilyen például a sokszínűség ideológiájával megtámogatott korlátok nélküli migráció, de említhetjük a genderideológiát is.

Borítókép: Frank Füredi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója (Fotó: MTI Fotó: Soós Lajos)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.