Ki kell zárni egy új hidegháború lehetőségét a kínai külügyminiszter szerint

A kínai 14. Országos Népi Gyűlésen a külpolitikát érintő bejelentések is születtek. A miniszterelnök érintette a Tajvannal és Hongkonggal kapcsolatos kérdéseket, míg a külügyminiszter az Oroszországgal való viszonyról és a kínai külpolitika céljairól számolt be.

Katona a 14. kínai Országos Népi Gyűlés, azaz a parlament második ülésszakának nyitóülése idején a pekingi Nagy Népi Csarnoknál 2024. március 5-én. (Fotó: MTI/EPA/Vu Hao) Fotó: Vu Hao

– A külső környezet összetettsége, súlyossága és bizonytalansága növekszik– jelentette ki Li Csiang kínai miniszterelnök a 14. Országos Népi Gyűlés március 5-én kezdődött második ülésszakán. 

A törvényhozás ülésén a kormány és az állami szervek munkajelentéseit ismertetik, ahol reformintézkedéseket jelentettek be Kína modernizációjáért. A gazdasági intézkedések bejelentése mellett a külpolitika is kiemelt figyelmet kapott.

Tajvannal és Hongkonggal fennálló viszonyban a miniszterelnök beszédében nem jósolt változást. 

Hongkong kínai területe továbbra is elkötelezett marad a »jogalapú kormányzás« mellett, amelyet »hazafiak« irányítanak.

– számolt be róla Li Csiang, írta az az amerikai NBC News hírportál.

Tajvannal kapcsolatban a miniszterelnök kiemelte, hogy az egyesítés meg fog történni, Kína álláspontja nem változott, és továbbra is elítéli a szeparatista tevékenységet és a külső beavatkozást, célozva ezzel az Egyesült Államok Tajvannal kapcsolatos politikájára. 

A Hszi Csin-ping kínai elnök a fegyveres erőkhöz intézett szavaiban felszólította őket, hogy 

erősítsék küldetéstudatukat, mélyítsék el a reformot és mozdítsák elő az innovációt, hogy átfogóan erősítsék a stratégiai képességeket a feltörekvő területeken.

A kínai külügyminiszter, Vang Ji is megszólalt a külpolitikát érintő kérdésekben:

Az emberiség számára közös jövővel rendelkező közösség építése a koncepcionális javaslatból tudományos rendszerré, a kínai kezdeményezésből a nemzetközi konszenzussá, az ígéretes vízióból pedig a gyakorlati eredményekig fejlődött, amelyek erős életerőt mutatnak.

Megemlítette, hogy Kína több tucat országgal és régióval közösségeket épít, többféle formában és területen. 

Kína készen áll arra, hogy a nemzetközi közösséggel közös erőfeszítéseket tegyen egy nyitott, befogadó, tiszta és gyönyörű világ felépítése érdekében, amely tartós békét, egyetemes biztonságot és közös jólétet élvez

A miniszter kitért Kína és Oroszország kapcsolatára is, elmondta, hogy a nemzetközi kapcsolatok modern rendszere működik a két ország között, a viszonyuk független harmadik államoktól, az azokkal kialakított kapcsolat nem befolyásolja Peking és Moszkva kapcsolatát. 

Kína és Oroszország új modellt alkotott a nagy országok közötti kapcsolatokban, amely teljesen eltér az elavult hidegháborús megközelítéstől

– jelentette ki Vang Ji, számolt be róla a Világgazdaság. 

Az orosz földgáz számos kínai háztartást lát el, míg az orosz utakon kínai gyártmányú autók közlekednek; ez teljes mértékben a kínai és az orosz fél kölcsönösen előnyös együttműködésének rugalmasságát és széles körű kilátásait bizonyítja– jelentette ki beszédében a kínai külügyminiszter. 

A múlt hónapban több kínai vállalatot is szankcióval sújtott az Európai Unió arra hivatkozva, hogy az Ukrajna elleni háborúban Oroszországot segítik. 

A mai világban a hegemonizmus nem támogatott, és a megosztottság nem vezet sehová

– jelentette ki a külügyminiszter, és felhívta arra is a figyelmet, hogy a konfrontáció kerülendő a nagyhatalmak között, és ki kell zárni egy új hidegháború lehetőségét. 

Ahogy arról lapunk beszámolt,  hamarosan hat európai ország, köztük Magyarország állampolgárai, március 14. és november 30. között vízummentesen utazhatnak Kínába.

Borítókép: Katona a 14. kínai Országos Népi Gyűlés, azaz a parlament második ülésszakának nyitóülése idején a pekingi Nagy Népi Csarnoknál 2024. március 5-én (Fotó: MTI/EPA/Vu Hao)