Nehezen úszhatjuk meg a harmadik világháborút, íme a lehetséges forgatókönyvek

Így vethetik be a francia katonákat Ukrajnában. Ha pedig ez megtörténik, akkor nyakunkon a harmadik világháború.

Ukrán tengerészgyalogos katona készül a frontra. (Fotó: Gian Marco Benedetto / ANADOLU / Anadolu az AFP-n keresztül) Fotó: Anadolu via AFP

„Semmit sem lehet kizárni" (a háborúval kapcsolatban) – nyilatkozta Emmanuel Macron február 26-án, majd erre erősített a Le Parisien napilapnak adott nyilatkozatával, ahol azt mondta, hogy Franciaországnak az a kötelessége, hogy minden forgatókönyvre felkészüljön. 

Emmanuel Macron francia elnök az Európai Tanács csúcstalálkozójának második napján, 2024. március 22-én. Kijelentései világháborút hozhatnak? (Fotó:
Sameer Al-Doumy/AFP)

A Le Figaro öt forgatókönyvet hozott nyilvánosságra arról, hogyan tervezik bevetni a francia haderőket Ukrajnában – szúrta ki az Origó. Mind az öt egyértelmű világháborús veszéllyel járhat. Az öt forgatókönyv nyilvánvalóan több egyszerű spekulációnál. Érezhetően öt különböző tervet dolgoztak ki Macronék. És feltehetően ezzel kapcsolatban elkezdték felkészíteni a francia közvéleményt… Hogy francia katonák halhatnak meg egy idegen országban. Hogy ebből világháború lehet.

A forgatókönyvek egymondatos, nyugtalanító összefoglalója a „Le Figaro” elemzése alapján:

1. forgatókönyv: Franciaország gyárakat telepít Ukrajnába.

2. forgatókönyv: A francia katonák aknamentesítést végeznek, ukrán katonákat képeznek ki és katonai felszereléseket működtetnek.
3. forgatókönyv: Odessza védelme.
4. forgatókönyv: A francia hadsereg védelmi övezetet hoz létre.
5. forgatókönyv: Összecsapás, klasszikus háborús harc a lövészárkokban.

Ukrajna komolyan  szenved. A 2014 óta megerősített Avgyijivka elesett, az amerikai segítség lassan érkezik, a lőszer pedig fogytán van. 

Ukrajna túlélése veszélybe került. […] Nincs vesztegetni való idejük

– mondta Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere egy február 19-i NATO-ülés után. Donald Trump, aki esélyes az elnökválasztáson, arra kéri támogatóit, hogy blokkolják a Kijevnek szánt hatvanmilliárd dolláros segélyt, a jelenlegi elnök, Joe Biden viszont támogatja a segélyt. Mindenesetre a kongresszusban a republikánusok vannak többségben, Amerika nem ad pénzt, így Európára hagyja a háborús ügyeket. Nem véletlen persze: Emmanuel Macron nyíltan felvetette annak lehetőségét, hogy (NATO-) csapatokat küldjenek Ukrajnába.

A Le Figaro spekulációi nyilvánvalóan nem spekulációk. A francia embereket próbálják felkészíteni arra, hogy a francia katonákat bevetik Ukrajnában. És végső soron felkészíteni a Macron által kiprovokált világháborúra.

Szárazföldi csapatok hivatalos, felelősségteljes Ukrajnába küldéséről ma nincs konszenzus. De a dinamikát figyelembe véve semmit sem szabad kizárni

 – jelentette ki február 26-án Emmanuel Macron. Erre Olaf Scholz német kancellár úgy válaszolt, hogy egyetlen európai vagy NATO-katonát sem küldenek Ukrajnába. 

Joe Biden elnök világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem fog katonákat küldeni Ukrajnába harcolni

– tette hozzá Adrienne Watson, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője. Ugyanez igaz a britekre és az olaszokra is. Később persze a németek egyre inkább hajlandónak mutatkoznak a franciáknak engedelmeskedni. 

 „Európa számos országa, és nem utolsósorban a legfontosabbak, teljesen összhangban vannak velünk” – mondta Macron március 16-án a Le Parisien-nek, hozzátéve: „A mi kötelességünk, hogy minden forgatókönyvre felkészüljünk. Hiba lenne, ha nem így tennénk".

„Ha csapatokat akarunk (Ukrajnába) küldeni, a fegyveres erők főparancsnokaként a köztársasági elnök adja ki a parancsot, és legkésőbb három nappal a beavatkozás megkezdése után” tájékoztatnia kell a parlamentet. 

Nicolas Sarkozy 2008-as alkotmánymódosítása értelmében az alkotmány 35. cikke kimondja, hogy (egy beavatkozást követően) négy hónap után szavazásra van szükség a művelet meghosszabbításához. Emmanuel Macronnak tehát meglenne az alkotmányos legitimációja egy ilyen intézkedéshez (ahhoz, hogy francia csapatokat vessenek be Ukrajnában)  de csak akkor, ha a „a lakosság is elfogadná ezt. Ehhez nem kellene kitörő lelkesedés, bizonyos fokú egyetértés viszont  mindenképpen szükséges lenne” – mutat rá Michel Yakovleff tábornok, a NATO korábbi magas rangú tisztviselője.

Ezt igazolja egyértelműen a Europe 1 és a CNews televíziócsatornák valamint a Journal du dimanche népszerű hetilap számára készített felmérés, amely szerint a franciák 76 százaléka ellenzi katonák küldését.  

Tegyük hozzá: ez az a három médium, ahol egyáltalán megjelenhet egyértelműen békepárti vélemény Franciaországban. És hellyel-közel, olykor a Le Figaróban – írja az Origó.

„Három kérdést kellene tisztázni: először is, hogy mit mondana az elnök, amikor egyre több koporsó érkezne vissza (Ukrajnából)? El lehet képzelni, milyen hatással lenne a hitelességére és a francia közvéleményre…; (másodszor) ha a katonáinkat találat érné egy zónaellenőrzés során, megtorolnánk-e? Végül, egyáltalán nem biztos, hogy az Egyesült Államok hagyná, hogy a franciák egyedül menjenek a csatába!” – véli egy katonai forrás.

„Ha francia katonai jelenlétre kerülne sor, az többféle formában történhetne meg, és mindegyiknek más-más hatása lenne.  A francia hadsereg vezérkari főnöke, Pierre Schill tábornok a baloldali „Le Monde”-ban megjelent nyilatkozata szerint 30 nap alatt 20 000 katonát tudnának bevetni.”, ez csak korlátozott jelenlétre ad lehetőséget.

A „Le Figaro” által közzétett öt forgatókönyv:   

1. forgatókönyv: Franciaország gyárakat létesít Ukrajnában.

Az első forgatókönyvben Franciaország fegyvergyárakat hozna létre Ukrajnában mind fegyvergyártásra, mind pedig azok üzembetartására. A brit BAE Systems cég kézifegyverek gyártására írt alá szerződést, a német Rheinmetall cég pedig tankok javítására tervez gyárat építeni. 

A francia cégek ukrán vállalatokkal fognak partnerséget létrehozni, az a  cél, hogy ukrán földön gyárthassanak pótalkatrészeket, sőt a jövőben talán még lőszereket is

 – magyarázta Sébastien Lecornu francia hadügyminiszter az RMC rádióadó március 8-i műsorában.

„A francia hadseregnek valóban van egy struktúrája a felszerelések hadműveleti állapotban tartására. Azonban a brit BAE-hez és a német Rheinmetallhoz hasonlóan a gyárak felállításáért valószínűleg civilek lesznek felelősek.”

„Nagy kétségeim vannak egy ilyen projekttel kapcsolatban. A biztosítási díjak olyan magasak lennének, hogy valószínűtlenné tennék az egész műveletet” – mondja az információs és kommunikációs tudományok doktora, François Chauvancy tábornok, geopolitikai tanácsadó.

Ezek a gyárak, amelyek nagyon magas hozzáadott értékű felszereléseket gyártanának, elsődleges célpontot jelentenének az orosz hadsereg számára. „Mindenesetre több hónapba telne, mire egy ilyen projekt eredményei meghoznák a gyümölcsüket” – hangsúlyozta egy katonai forrás, hozzátéve, hogy  „egy közeli NATO-tagországban lévő gyárak ezért hatékonyabbak lehetnek”. És ennek minden bizonnyal valamelyest kisebb lenne a „politikai hatása”. De már ez a lehetőség is közelebb hozná a világháborút.
 2. forgatókönyv: a (francia) katonák aknamentesítést végeznek, (ukrán) katonákat képeznek ki és katonai felszereléseket működtetnek.
 „A katonai jelenlétnek van egy olyan módja is,  amely nem a konkrét háborúban való részvételt jelenti. Gondolok itt az aknamentesítésre és az ukrán katonák saját országukban történő kiképzésére” – tette hozzá Sébastien Lecornu hadügyminiszter az RMC rádiónak március 8-án adott interjújában. 

Az ukrán katonákat már most is Franciaországban és Lengyelországban képezi ki a francia hadsereg. Ebben a forgatókönyvben a saját földjükön képeznék ki őket. Technikailag megvalósítható, de vajon ez a kiképzés felgyorsítja majd az oroszok amortizációját?

 – tette fel a kérdést egy katonai forrás. Az operatív katonai segítségnyújtás a francia hadsereg egyik specialitása, számos partnert képez ki, leginkább Afrikában.

„Bármely állam kiképezheti a szövetségeseit, sőt, tiszteket vezényelhet a főhadiszállásaira is. Franciaország kevésbé elkötelezett erre vonatkozóan. Ha azonban katonák halnának meg, a politikusoknak meg kellene indokolniuk a veszteségeket és a sérüléseket” – jegyzi meg Chauvancy tábornok. Az aknamentesítés ugyanezeket a kérdéseket veti fel. Franciaország képes aknamentesítőket küldeni, de a közvélemény előtt politikailag igazolnia kell a várható veszteségeket.” 

Magyarul: francia katonák halnának meg Ukrajnáért, és ebben az esetben is számítani lehet orosz viszonválaszra.

Ukrán tengerészgyalogos katona készül a frontra (Fotó: Gian Marco Benedetto/Anadolu az AFP-n keresztül)

„Ami a haditechnika kezelőit illeti, ha a helyszínre szállított felszerelésünk technikai segítségre szorulna, akkor valószínűsíthetően a kiképzők már a helyszínen lesznek” – teszi hozzá Chauvancy tábornok. 

Amit a britek és a franciák [a SCALP és a Storm Shadow rakéták esetében, a szerk. megjegyzése] a cél kijelölése és a cél kijelölésének elősegítése  terén megtesznek, azt Németország nem tudja megtenni

– jelentette ki Olaf Scholz március elején, elárulva egyúttal azt is, hogy már mindkét ország szakemberei jelen vannak Ukrajnában. 

„A német katonai személyzetnek soha és sehol nem szabad kapcsolatba kerülnie azokkal a célpontokkal, amelyeket e rendszer segítségével találtak el” – tette hozzá. Ebben a forgatókönyvben Franciaország és Németország nincs egy hullámhosszon”– próbálja nyugtatgatni a francia közvéleményt nem túlságosan nagy meggyőződéssel a Le Figaro.
 3. forgatókönyv: Odessza védelme.

Emmanuel Macron február 21-én az Élysée-palotában arról beszélt, hogy miért fontos számára Odessza kikötője.  

A következő évben így is, úgy is srácokat kell majd Odesszába küldenem

 – idézte a Le Monde az államfő szavait. „Macron attól tart, hogy a gabonaárak elszabadulnak, és a konfliktus átterjed Moldovára is, ha Oroszország elfoglalja az odesszai kikötőt” – fejtette ki előző nap a Le Canard Enchainé szatirikus hetilap. 2019-ben a három odesszai kikötő az összes ukrán export 64,8 százalékát és az import 67 százalékát bonyolította le, 91,4 millió tonna áru haladt át rajtuk. Ráadásul lehetővé teszik a gabona exportját, ami elengedhetetlen a globális éhínség elkerüléséhez.

„Ebben a forgatókönyvben Odessza földi és légi biztonságának szavatolása érdekében a francia hadsereg csapatokat telepítene a térségbe. A jelenlegi szakaszban az oroszoknak nincsenek meg az eszközeik arra, hogy elérjék Odesszát. Növelhetik azonban rakétacsapásaik számát” – mondja Nicolas Tenzer politikai elemző, a párizsi Siences Po egyetem oktatója. 

A francia jelenlét „közvetlen konfrontációt eredményezne az orosz hadsereggel. Megvalósítható terv, de óriási kockázatokkal és jelentős erőforrás-bevonással jár. Viszont minden bizonnyal [a terv végrehajtásának] erőteljesen szimbolikus üzenete  lenne” - mondja Chauvancy tábornok. A gyakorlatban Franciaország „légvédelmi képességet, például egy Mamba-rendszert telepíthetne” – magyarázza. „Párizsnak csak nyolc ilyen rendszere van, és az olimpiai játékok idejére kétségtelenül több is mozgósításra kerül. Lássuk be, egy ilyen forgatókönyv esetén szembekerülnénk az orosz erőkkel” – mondja ki félve egy nagy francia hadiipari csoportnál dolgozó elemző az egyértelmű világháborús veszélyt.

A politikai hatalomnak ebben az esetben is igazolnia kellene a katonák ukrajnai jelenlétét a nyilvánosság előtt, valamint a bekövetkező halálesetek számát is. 

4. forgatókönyv: a francia hadsereg védelmi övezetet hoz létre.

Ez a forgatókönyv ugyanazon korlátok között mozog, mint az előző, de még nagyobb léptékben. Franciaország ebben a szcenárióban csapatokat telepítene Ukrajnába az ukrán katonák tehermentesítésére. „Elképzelhető, hogy a felszabadított zónákba kerülnének, például a belarusz határra, Herszonba vagy Harkovba. Így jelzést lehetne küldeni az oroszoknak, hogy elálljanak a további előrenyomulástól. Emellett megvédhetnék az orosz hadsereg által rendszeresen célba vett polgári területeket is” – magyarázza Nicolas Tenzer, a párizsi szélsőbaloldali Sciences Po egyetemi oktatója, aki az invázió kezdete óta az ukrajnai  francia katonai jelenlét mellett érvel. „Egy védett terület kialakítása Ukrajna szívében jelenleg vágyálom” – írja Michel Goya ezredes a blogján megjelent cikkében. (A „védett terület” francia katonai terminológiában – „sanctuarisation” – egyre gyakrabban a nukleáris elrettentést jelenti. Ebben az olvasatban tehát Goya ezredes egy nukleáris katonai képesség Ukrajnába telepítéséről vízionál.)

Ebben a forgatókönyvben „a (katonai) erőket ukrán fennhatóság alatt egy konkrét terület védelmére vetnék be, és egy repüléstilalmi övezetet is létre kell(ene) hozni. Franciaország azonban csak két dandárt tud bevetni egy 80 kilométeres front fedezésére, és az is kérdéses, hogyan reagálnánk, ha csapás érné a csapatainkat” – mutat rá Chauvancy tábornok. Egy ilyen megoldás logisztikája is komoly kérdéseket vet fel. A Le Monde napilap feltárta, hogy Németország (legalábbis ideiglenes) tiltakozása miatt a francia tankokat Romániába csak vasúton lehetett elszállítani.

Franciaország de facto hadviselő féllé válna a konfliktusban. Itt már napok választaná el a világot a harmadik világháborútól.

5. forgatókönyv: Összecsapás a lövészárkokban.
 A Le Figaro értelmezésében ez a legvalószínűtlenebb forgatókönyv. Vagy ezt próbálja sugallni. Hiszen ez már nem az előestéje, hanem maga a harmadik világháború lenne. Azonnal.

Ebben a műveletben a francia csapatok az ukránok oldalán harcolnának az orosz hadsereggel szemben. Azt sem szabad elfelejteni: Franciaország a NATO tagja. 

„Miután fegyveres erőket vetnénk be egy közös ellenség ellen, részeseivé válnánk a konfliktusnak” – magyarázza Julia Grignon, a québeci Laval Egyetem jogászprofesszora és az Irsem, az École Militaire stratégiai kutatóközpont kutatója. „Ez egyenértékű lenne azzal, hogy hadat üzenünk Oroszországnak” – jelenti ki egy, a védelmi minisztériumhoz közel álló szakértő.

Sokba kerülne ez politikailag. A köztársasági elnök politikailag kénytelen lenne parlamenti szavazást kérni, mivel a közvélemény nem értené meg, miért jönnek vissza  koporsók tömegesen, miközben erről meg sem kérdezték őket

 – véli Chauvancy tábornok. Másodszor, Franciaország harminc nap alatt csak húszezer katonát tud bevetni. A haderő kitelepítése komoly logisztikai feladatot jelentene, amire a Daguet hadművelet óta nem volt példa, akkor 12 500 francia katonát vetettek be. (Az 1990–91-es iraki–kuvaiti háborúról van szó.) Ez a lőszerek és járművek gyártásának gyors növelését igényelné, a szárazföldön a két hadseregnek egymástól különböző módszereivel és nyelvi akadályaival kellene együttműködnie.

De az biztos, hogy oroszokkal harcolna idegen országban egy NATO-ország, Franciaország, az azonnal következmények egyértelműek. Tény: az öt forgatókönyv között annyi a különbség, hogy melyik távolabbi, melyik közelebbi, és melyik jelent azonnali világháborút.

Borítókép: Ukrán tengerészgyalogos katona készül a frontra (Fotó: Gian Marco Benedetto/Anadolu az AFP-n keresztül)