Brüsszelben, a Hunyadi János-díj átadóján Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnök-főigazgatója ismertette, hogy az elismerést idén Ryszard Antoni Legutko vehette át.
A Hunyadi János nemzetközi díj célja olyan kiemelkedő személyiségek jutalmazása, akik sokat tettek az európai szabadságért és függetlenségért, a nemzetek közötti együttműködésért, valamint az európai önazonosságot megalapozó értékek – a görög-római kulturális hagyomány, illetve a keresztény értékrend – védelme érdekében.
A díjat a lengyel professzor és európai parlamenti képviselő a nemzetállamok szuverenitását tiszteletben tartó európai együttműködés elősegítéséért, a liberális demokráciák totalitariánus vonásainak filozófiai igényű leleplezéséért, valamint a több évtizedes közéleti és tudományos munkájáért, továbbá az Európai Parlamentben a keresztény értékek, a szabadság és függetlenség eszméjének állhatatos képviseletéért kapta.
„Minden, amit jósolt, az valóra is vált”
„Ő az a filozófus professzor, aki nemcsak tanult a történelemből, de történelem segítségével azt is megjósolta, hogy mi fog következni. És minden, amit jósolt, az valóra is vált” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a díjazott kapcsán.
A kormányfő beszédében kiemelte, hogy valóban úgy lett, ahogy a professzor megjósolta, és „a progresszív liberálisok valóban olyanokká váltak, mint a kommunisták, és ma már valóban veszélyt jelentenek a szabadságunkra, mert a saját utópikus lázálmaikat próbálják megvalósítani”.
A díjazottat beszédében azért külön méltatta, mert az Európai Unió vizsgálatában az első felismerője volt ugyanennek a tendenciának. Mára ezek a tendenciák mentén már nem arról beszél az uniós politika, ami van, hanem álomvilágot ír le – azonosította a tüneteket a miniszterelnök.
Orbán Viktor felidézte, hogy már diákként is jelentős figyelmet szentelt a lengyelországi ellenállás témájának, mivel úgy gondolta, hogy a lengyelek kiemelkedtek a többi közép-európai ország közül. A lengyel ellenállási mozgalmat jelölte meg az egyetlen olyan csoportosulásnak, amit bár a magyar és cseh mozgalomhoz hasonlóan letörtek, mégsem sikerült azt fölszámolni. A lengyel ellenállás fennmaradását – aminek feltétele a speciális és kitartó szervezettség volt – akkor annak a jeléül értékelte, hogy már nincs olyan messze, mire a Szovjetunió és a kommunizmus eltávozik az életünkből.
Orbán Viktor köszönetet mondott Ryszard Antoni Legutkónak, amiért személyes munkásságával hozzájárult a magyarok szabadságához is, mivel a lengyelek példáján keresztül sikerült megértenie a sikeres ellenállás titkát.
A díjazott munkásságát hatványozottan elismerve kiemelte, hogy „ő nem az az ember, aki először látta meg ezt az összefüggést [a kommunizmus mintázatait a progresszív liberalizmusban], hanem az az ember is, aki először beszélt erről”. Ennek értelmében bátor emberként is köszöntötte a díjazottat.
Én nem értettem azt, amit ő akkor mondott nekünk. Mi azt gondoltuk, én is azt gondoltam, hogy persze vannak mindenfajta viták a liberálisokkal, de ez tulajdonképpen illeszkedik a Nyugat szabad, szabadságszerető hagyományához
– vallott korábbi nézeteiről Orbán Viktor, hozzátéve, hogy Legutko volt az, aki már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez egy súlyos tévedés. Súlyos tévedés, mert ez a vita nem olyan, ami a nyugat-európai kultúrkörökben, különböző szabadságszerető eszmerendszerek között szokott történni.
Talán azt tudjuk felhozni mentségünkre, hogy ha az alapító atyák írásait forgatja valaki, akkor láthatja, hogy a föderalisták és a szuverenisták közötti vita nem mindig volt olyan, mint amilyen ma. Nem mindig volt az úgy, hogy a föderalisták föl akarták számolni a nemzetállami alapokat védelmező politikai gondolkodást és politikai szereplőket
– húzta alá. Ezt a vitát egykor még olyan megítélés övezte, amely azt inspirálónak, ambiciózusnak és intellektuálisnak tartotta. Azonban ez mára megváltozott, mivel az alapjai már nem a katolikus egyetemességen állnak.
A miniszterelnök azt erősítette meg, hogy a katolikus egyetemességnek, ami ennek a vitának egykor az alapjait adta, sosem volt része a nemzetek eltörlése vagy utópiák építése.
Orbán Viktor: A progresszív liberálisokat nem érdeklik az európai emberek
A professzor írásaira is hivatkozva a kormányfő úgy vélekedett, hogy a progresszív liberálisokat, akik átvették a katolikus egyetemesség eszméjének ismerőinek – mint Schumann, Monet vagy De Gaspari – helyeit nem érdeklik az európai emberek.
Őket csak a saját eszméik érdeklik és a politikájuk is arról szól, hogy azt akarják megvalósítani. Ha az eszmék megvalósításának az az ára, hogy le kell építeni az európai ipart és a mezőgazdaságot, akkor megteszik. Ha az az ára a tervüknek, hogy illegális migrációval eltörlik Európa kulturális múltját, akkor azt is meg fogják tenni
– hívta fel rá a figyelmet, hozzátéve, hogy egy másik fronton is nagy baj van, mégpedig az, hogy meggyengültek a szuverenista erők, különösen a nemzetállamokban gondolkodó britek kilépésével. A britek távozásával Közép-Európára maradt a szuverenista látásmód képviselete, azonban a térség is a megosztottság jelét mutatja. A díjazott hazájával kapcsolatban megjegyezte, hogy a lengyelek és a magyarok a szuverenitás ügyében mindig egyetértettek, mára azonban tanácstalanul állnak szemben Lengyelországgal.
Anélkül, hogy bele akarnék avatkozni Legutko professzor hazájának ügyeibe, melynek ő inkább ismerője, de innen, Budapestről nézve úgy tűnik, hogy Lengyelországban a Soros-birodalom került kormányra, és ez a legrosszabb előjel, amit egy magyar ember el tud képzelni
– fogta rövidre helyzetértékelő gondolatait, amiket egy kulcsmondattal egészített ki.
