Azáltal, hogy május 7-én Vlagyimir Putyin megkezdi az ötödik elnöki ciklusát, az az irány, amit 2012-ben megkezdett, folytatódni fog. A harmadik elnöksége alatt 2012-ben hirdette meg Oroszország új geopolitikai irányelvét, hogy új eurázsiai erőteret kell építeni és Eurázsia vezető hatalma lesz. Ez az irány a jövőben még hangsúlyozottabban fog folytatódni – mondta el lapunknak Bernek Ágnes.
A BME Közgazdaságtan Tanszékének geopolitikai oktatója szerint az „Eurázsia” fogalomban azonban a Nyugat már nem szerepel. A Európai Unió 13. szankciós csomagja után már becslések szerint 18 ezer kereskedelmi korlátozás van érvényben Oroszországgal szemben, így Oroszország nyugattól való elszigetelődése immár teljes – olyan, mintha egy gazdasági vasfüggönyt eresztettek volna le.
Ha lesz is valamiféle békekötés, egy visszatérés a korábbi pályához nem lehetséges, hangsúlyozta a szakértő.
Kína, Oroszország és Irán
– A nyugati narratíva szerint Oroszország Ukrajnán keresztül az egész nyugati liberális világot támadta meg, az orosz narratíva pedig erre az, hogy vége van az egypólusú világnak és vége a kollektív Nyugat által vezetett világrendnek. Ezáltal egy új, többpólusú világrend alakult ki – mutatott rá Bernek Ágnes.
Kína is ezt az elvet képviseli és már Irán is. A Sanghaji Együttműködési Szervezet – amely az eurázsiai országok fő biztonságpolitikai szerveződése – nagyon határozottan egy új eurázsiai pólust fog kialakítani.
Ennek a szervezetnek Oroszország, Kína és több közép-ázsiai ország az alapító tagja, de India és Pakisztán mellett már Irán is teljes jogú tagja lett. A BRICS-együttműködés bővítése pedig a feltörekvő piacok mellett Szaúd-Arábiát, Egyiptomot és Etiópiát is érinti.
– Érdemes meglátni, hogy itt már nem Oroszország áll egymagában, hanem tudott találni olyan szövetségeseket, amelyek segítségével megszilárdíthatja világgazdasági és geopolitikai szerepét – tette hozzá a szakértő.
Kialakult egy új, többpólusú világrend
Az ENSZ főtitkára szerint egy világkáosz vette kezdetét, mert a korábbi világrend legitimációja megkérdőjeleződött, idézte fel Bernek Ágnes.
Henry Kissinger írta a Világrend című könyvében, hogy a legitimáció mikor kérdőjeleződik meg. Akkor, válaszolta meg a volt amerikai külügyminiszter, ha új kihívók lesznek, és ők, azt hiszem, már megérkeztek
– folytatta a szakértő. Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó még korábban azt írta, hogy az Egyesült Államoknak az lenne a legveszélyesebb helyzet, ha létrejönne egy Oroszországból, Kínából és Iránból álló hármas szövetség.
Ez az amerikai rémálom pedig mára tökéletesen megvalósulni látszik, mondta Bernek Ágnes.
Amerikának az orosz–német ellentét az érdeke
Az orosz földgáznak ma már nem Németország, hanem Kína a legfontosabb felvevőpiaca, mióta megépült a Szibéria Ereje földgázvezeték, melynek az a jelentősége, hogy ez az első olyan vezeték, amely közvetlenül Kínába viszi a földgázt. Az oroszok emellett gőzerővel dolgoznak azon, hogy a jeges-tengeri útvonal, az ún. északi hajózási útvonal egész évben hajózható legyen. Ahogy fogalmazott:
A Roszatom jégtörő hajóinak köszönhetően a Jamal-félszigetről az orosz földgázt LNG-formátumban viszik végig a Jeges-tengeri partvonalon át a Bering-szoroson és a csendes-óceáni partvidéken haladva. Így jelen pillanatban Oroszország már a világ negyedik legnagyobb LNG-exportőre.
Az a kérdés, hogy Németország mint Európa vezető gazdasági hatalma hol áll ebben a játszmában, tette hozzá.
Korábban a németek Oroszország nagy szövetségesei voltak, gondoljunk csak a volt német kancellárra, Gerhard Schröderre, aki a Gazprom Északi Áramlat felügyelőbizottságának az elnöke volt és Putyin személyes jó barátja. Ez az egység most teljes mértékben megbomlott a két ország között.
Ez a korábbi erős szövetség egyébként Kissinger óta Amerika nagy félelme volt, mert ha a német–orosz egység töretlen, az egy erős eurázsiai egységet is jelentene, ami kiszorítaná az Egyesült Államokat ezekből a folyamatokból, mutatott rá a szakértő. Ez pedig az Egyesült Államok világpolitikai hegemóniáját is megkérdőjelezné.
Az orosz gazdaság magasabb sebességbe kapcsolt
A Nyugat azt várta, hogy a szankciók után az orosz gazdaság megroggyan, az IMF pedig hatszázalékos gazdasági visszaesést prognosztizált. Ezzel szemben 2022-ben két százalékkal nőtt az orosz gazdaság, ami döbbenetes szám, hangsúlyozta Bernek Ágnes.
Bár a pontos adatok még nem ismertek, az IMF szerint 2023-ra ismét nőni tudott az orosz gazdaság teljesítménye. Ez köszönhető annak, hogy Oroszország új piacokat tudott szerezni a kőolajnak és a földgáznak, ami nagyon fontos elem.
A hadiipar fejlesztése és az új logisztikai útvonalak is fokozták a gazdasági fejlődést. Oroszország, Irán és India 2022-től az új Észak–Dél közlekedési folyosón Bombay és Szentpétervár között közvetlen kapcsolatot teremt. Mindezeknek köszönhetően az orosz gazdasági a háborús körülmények között is egészen jól tud teljesíteni
– mondta a szakértő.
Mint ismert, a Krím 2014-es annektálása után a putyini Oroszország az európai szankciókra válaszul újraszervezte az élelmiszeriparát és mezőgazdaságát, és mára a világ legnagyobb búzaexportőre lett. Saját belső pénzügyi elszámolásra álltak át és felpörgették a belföldi kutatás-fejlesztést is. 2014 fordulópont volt, és Oroszország tudatosan megkezdte a Nyugattól való gazdasági elválást. Bernek Ágnes szerint Putyin nagyarányú győzelme ezt a sajátos orosz fejlődési utat erősíti meg.
