Mindeközben a szankciók igazi áldozata Európa volt, különösen a német gazdaság, amely az olcsó orosz gázra támaszkodott exportja ellátásában. Ennek eredményeként a háború Európa-szerte destabilizálja a kormányokat – csak Putyinét nem. Ahelyett, hogy ártott volna az orosz gazdaságnak, Biden gazdasági háborúja ártott európai szövetségeseinknek.
Katonai terület
Mint írja, a háború kezdetén a Biden-kormányzat kijelentette, hogy célja Oroszország katonai „gyengítése”, hogy ne tudjon újra regionális háborút folytatni. A média lélegzet-visszafojtva felerősítette az orosz gyengeségről és a közelgő összeomlásról szóló állításokat, hogy lássák a hatalmas orosz ipari háborús termelés valóságát. Az orosz gyárakat és kovácsműveket most felpörgetik, és több tüzérségi lövedéket, drónt, tankot és egyéb fegyvert gyártanak.
Valójában a Nyugat nem tud lépést tartani a sorvadt védelmi ipari bázisával. Amerika saját készletei, különösen a tüzérségi lövedékek és a légvédelem terén, sokkal gyorsabban fogytak ki, mint azt a háborús tervezők várták – tette hozzá.
Az orosz hadsereg létszáma is megnőtt, köszönhetően a nagyszámú besorozásnak és a veszteségek arányának, amely az idő múlásával csökken. Az orosz hadsereg harcedzettebbé vált, és megtanulta, hogyan győzze le a nyugati fegyvereket
– folytatta Sacks.
Biden proxy háborújának meg kellett volna gyengítenie Oroszország hadseregét, de ehelyett erősebbé és félelmetesebbé tette azt, miközben kimerítette Amerika saját készleteit – emelte ki.
Geopolitikai helyzet és diplomácia
Biden kezdetben azt állította, hogy a háború a nyugati egységet, elszántságot és vezető szerepet fog mutatni, miközben elszigeteli Putyint. A BRICS-országok és a globális dél nagy része elutasítja az Egyesült Államok háborús nézetét, és nem hajlandó szankcionálni vagy elítélni Oroszországot. Putyint a közelmúltban tett közel-keleti látogatásán hódító hősként fogadták az Egyesült Arab Emírségekben és Szaúd-Arábiában – írja.
Kifejti, hogy ehhez képest a szankciók csak népszerűbbé tették a BRICS-országokat; öt új taggal bővült, hosszú várólistával a csatlakozni kívánó országok között. Ezek az államok a BRICS-országokat gazdasági szuverenitásuk védelmezőjének és potenciális pajzsnak tekintik a kiváltó okok miatt szerencsés amerikai szankciórendszerrel szemben.