Egy kétéves kislány tragédiája miatt vezetnék vissza a halálbüntetést Szerbiában + videó

A gyereket előbb elütötték, majd megfojtották, holttestét pedig elrejtették. A kislány esete kapcsán a szerb államfő visszavezetné a halálbüntetést, ez azonban az ország uniós integrációját is leállíthatja.

A keresés tizedik napján Alekszandar Vucsics államfő jelentette be a kormány tagjainak jelenlétében, hogy Danka Ilics elhunyt, haláláért pedig két ötvenéves helyi férfi felel, akik beismerték tettüket.

A belügyminiszter tájékoztatása az eset részleteire is rávilágított: a két férfi a helyi vízműveknél dolgozott, a céges autóval voltak terepen, amikor elütötték a gyereket. Ekkor azonban ahelyett, hogy megpróbáltak volna segíteni neki, az autójuk csomagtartójába tették, majd egy illegális szeméttelepre dobták. A bűnügyi rendőrkapitány későbbi nyilatkozata pedig további súlyos részleteket tárt fel. Ő azt mondta, miután az elgázolt gyerek testét a kocsiba tették, a kicsi még magához tért. 

A férfiak egyike azonban egyik kezével lefogta, a másikkal pedig megfojtotta a kislányt.

 

Nincs meg a holttest

A holttest keresése azóta is tart. A férfiak által először megjelölt illegális szeméttelepen ugyanis nem találták meg Danka Ilics holttestét. Később további helyszínek sorát kutatták át, eredménytelenül, a két ötvenéves gyanúsított ugyanis folyamatosan egymásnak ellentmondó információkat ad. A rendőrkapitány szerint ezzel azt akarják elérni, hogy a hatóságok ne találják meg a holttestet, és ne lássák, milyen állapotban van.

A letartóztatott két bori férfit kihallgatásra a zajecsari felsőbb ügyészségre szállították, ahol 30 napos előzetes letartóztatásba kerültek. Emberölés bűntettével vádolják őket. 

Az ügyészség bejelentése szerint D. D. beismerte a bűncselekmény elkövetését, míg J. Sz. hallgatással védekezett. Letartóztatták az egyik gyanúsított apját és testvérét is, akik a gyanú szerint segítettek a holttestet egyelőre ismeretlen helyre szállítani. D. D. testvére ezt követően elhunyt a bori rendőrkapitányságon.

Visszavezethető-e a halálbüntetés?

Mint ahogy arról mi is beszámoltunk, a szerb államfő szombaton beszélt arról, hogy a legsúlyosabb esetekben ismét be lehetne vezetni az országban a halálbüntetést. Ivica Dacsics külügyminiszter, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke erre reagálva úgy vélekedett, hogy 

az ilyen szörnyek felett ítélkezni kell, az átlagemberek bizonyosan a puszta kezükkel is meg tudnák őket fojtani.

Ahhoz viszont, hogy halálra ítéljék őket, alkotmánymódosításra van szükség, ami hosszadalmas folyamat. A halálbüntetés 1804 és 2002 között szerepelt a kiszabható ítéletek között a szerb büntető törvénykönyvben, ám az utolsó halálos ítéletet 1992. február 14-én hajtották végre. Utoljára 2001-ben született halálbüntetést kiszabó ítélet – idézi fel az MTI.

Szerbiában 2019-ben vezették be az életfogytig tartó elzárást, ez jelenleg a legsúlyosabb kiszabható büntetés

 – nyilatkozta a szerbiai Pannon Televíziónak Korhecz Tamás alkotmányjogász. Mint magyarázta, ezt a büntetést elsősorban emberölés minősített esetei kapcsán róhatják ki, vagy ha azt különös kegyetlenséggel, kiskorú vagy több ember ellen hajtják végre, illetve ha súlyosbító körülmények is fennállnak. Az alkotmányjogász azonban hangsúlyozta: mindez csak lehetőség, választható alternatíva, a bíróság ugyanis minden alkalommal mérlegeli a súlyosbító vagy enyhítő körülményeket.

A Danka Ilics-eset kapcsán felvetett államfői javaslatról Korhecz azt mondta, Vucsics és kabinetjének szakemberei is tudják, hogy a halálbüntetés visszavezetésének ebben a pillanatban alkotmányjogi akadályai vannak. 

A hatályos alkotmány 24. szakasza egyértelműen kimondja azt a tilalmat, hogy Szerbiában egy ilyen büntető szankció bevezetésre kerüljön. Ebben a tekintetben, a lépések sorát tekintve, az alkotmánymódosítás meg kell hogy előzze egy ilyen törvénymódosítás elfogadását, az alkotmánymódosítás pedig egy rendkívül összetett feladat

 – magyarázta. Hozzátette: „Az alkotmánymódosítás sem tenné egyértelműen lehetővé azt, hogy bevezessük a halálbüntetést, hiszen az európa tanácsi tagság feltétele, hogy ne legyen halálbüntetés, vagyis úgy Szerbia nem lehetne az Európa Tanács tagja, ami pedig az európai integrációt is leállítaná.” 

Ennek ismeretében nagyon nehezen elképzelhető, hogy Szerbia elinduljon ezen az úton

 – szögezte le az interjúban Korhecz Tamás.

Deklica Danka Ilić (2) iz Bora je izginila 26. marca na Banjskem polju, ko se je z mamo in triletnim bratcem mudila na njihovem družinskem posestvu. https://t.co/tljLxO7pwS

— metropolitansi (@metropolitansi) April 11, 2024

Elharapódzott az erőszak Szerbiában?

Tavaly két erőszakos tragikus eset is történt közvetlenül egymás után, majd idén a kétéves Danka Ilics brutális és erőszakos halála – emlékeztetett a lapunknak adott nyilatkozatában Palusek Erik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Főigazgatói Iroda főreferense szerint itt tehát egy-egy esetben magányos elkövetőkről, a harmadikban pedig egy párosról van szó, akiknek később néhány további bűntársuk is lett. 

Ez tehát nem értelmezhető úgy, hogy az egész országban elharapódzott az erőszak, ugyanakkor jogos a kérdés, hogy ezek az esetek miért és hogyan történhettek meg a szerb társadalomban.

– tette hozzá a szakértő. Kiemelte: ami a társadalmat vagy a társadalmi hátteret illeti, Szerbiában sajnos továbbra is érezhető az, hogy a fegyvereknek és a fegyverhasználatnak kultusza van, és tény, hogy továbbra is rengeteg az illegálisan és kisebb részben legálisan tartott fegyver az országban. 

Amennyiben nem elég alapos a fegyvertartási engedélyért folyamodók szűrése, illetve ők nem elég körültekintőek, az sajnos könnyen tragédiához vezethet, ezért ezeket a szűrési módszereket, illetve a fegyvertartásról rendelkező törvényeket mindenképpen felül kellene vizsgálni, és mindenekelőtt hatékonyabbá tenni az illegálisan tartott fegyverek begyűjtését – mondta.

Palusek szerint a magányosan lövöldözők esetében fontos megvizsgálni, hogy a környezetükben milyen hatások érték őket. Lehetséges, hogy ők maguk is erőszak –ami lehet fizikai vagy verbális-pszichikai – áldozatai, és az ebből adódó frusztráltság váltja ki elfogadhatatlan cselekedeteiket (az iskolai lövöldözők esetében ez gyakori), de természetesen számos más ok is meghúzódhat a háttérben. 

Palusek Erik, az NKE Nemzetközi Főigazgatói Iroda főreferense

Hangsúlyozta: az, hogy egy autós elüt egy kétéves kislányt, még nem feltétlenül számít szándékos emberölésnek, hiszen lehetséges, hogy gyorsabban vezetett a megengedettnél, figyelmetlen volt, alkoholos befolyásoltság alatt állt, stb. 

Egyértelmű, hogy a felsorolt eshetőségek bármelyike önmagában is elfogadhatatlan és rendkívül tragikus, az azonban, ami ezt követően történt, nevezetesen, hogy a gázoló utastársa megfojtotta az eszméletvesztésből magához térő kislányt, a holttestét pedig egy illegális szeméttelepen rejtették el, teljes egészében megmagyarázhatatlan, szinte értelmezhetetlen és olyan tett, amit minden normális ember mélységesen elítél.

A szakértő aláhúzta: itt ismét felmerül az elkövetők egyéni pszichikai állapotának, értékrendjének a kérdése, majd a közeg felelőssége, amelyben szocializálódtak. 

Talán valamelyest mindenütt érzékelhető, hogy a társadalmaink az utóbbi években egyre inkább egy az egyént, az egyén fontosságát hangsúlyozzák és helyezik a középpontba, és a valós kapcsolódások helyett online éljük a társas életünk egy részét is, emellett a világhálón és a médiában is rengeteg az erőszakos tartalom. Mindez eredményezheti azt, hogy más életét egyesek kevésbé tartják értékesnek, ami ellen sürgősen tenni kell

– közölte lapunkkal Palusek Erik. A főreferens kifejtette: tavaly az iskolai lövöldözés, majd az azt követő mladenovaci tragédia kapcsán az ellenzék jogosan vetette fel a szerb kormány felelősségét, azt felróva a regnáló hatalomnak, hogy korábban nem tettek semmit az illegálisan tartott fegyverek begyűjtésének megsürgetéséért, ahogyan arra sem gondoltak, hogy az iskolákban olyan óvintézkedéseket vezessenek be, amelyekkel megakadályozható lett volna a vérengzés. 

Természetesen nincsenek olyan óvintézkedések, amelyekkel egy-egy ilyen eset megtörténése száz százalékosan kizárható lenne, hiszen lehetetlenség minden nap minden tanuló táskáját átvizsgálni az iskolába történő belépéskor. Ezt az ellenzék is tudja, de a helyzetet ügyesen kihasználták, és ismétlem, nem voltak alaptalanok a hatalommal szemben megfogalmazott vádak. A kis Danka tragikus halálának nem volt köze a fegyvertartáshoz, ezért erre ugyanezzel a retorikával nehéz lenne tüntetéssorozatot szervezni, emellett azt is láthattuk, hogy a rendőrség éjt nappallá téve, nagy erőket bevetve dolgozott a rejtélyes eset felderítésén és dolgozik jelenleg is a holttest megtalálásának érdekében.

– mondta, s aláhúzta: ezért annak ellenére, hogy mindenkit végtelenül felháborított és elszomorított ez a szörnyű eset, a társadalom haragja inkább az elkövetők és nem a hatalom felé irányul.

Borítókép: A szerb hatóságok a meggyilkolt kislány holttestét keresik (Forrás: Szerbiai belügyminisztérium hivatalos Facebook-oldala)