Órák kérdése egy újabb háború?

Csupán órák kérdése, és Irán megindulhat Izrael ellen – figyelmeztetett az amerikai hírszerzés. A két ország között azután élesedett ki a feszültség, hogy Teherán szerint Izrael indított légicsapást április elsején a damaszkuszi iráni konzulátus ellen, amelyben a Forradalmi Gárda két magas rangú tisztje is életét vesztette. Valóban kitörhet egy újabb háború? – erről kérdeztük Szalai Mátét, a Ca’Foscari Egyetem kutatóját.

Az iráni Forradalmi Gárda tagjai az Egyesült Államok és Izrael halálát szimbolizáló koporsókat égetnek Teheránban 2024. április 5-én. Fotó: Morteza Nikoubazl Forrás: AFP/NurPhoto

– Kizárni nem tudunk semmit jelen pillanatban. Szerintem a növekvő feszültségek ellenére egy Izrael területére mért közvetlen csapás továbbra sem illene bele az iráni külpolitikai stratégiába, nem vinné közelebb az ország vezetését regionális céljai elérésében – fogalmazott a Magyar Nemzet megkeresésére Szalai Máté, a Ca’Foscari Egyetem kutatója. Irán és Izrael között április elseje után élesedett ki újra a feszültség, miután a perzsa ország damaszkuszi konzulátusát légicsapással elpusztították, a támadás során többen életüket vesztették, köztük Mohammad Reza Zahedi, az iráni Forradalmi Gárda egyik magas rangú parancsnoka.

 

Noha Izrael nem vállalta a felelősséget az akcióért, Teherán megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba. Ali Hámenei ajatollah szerint a szíriai létesítmény támadása felér egy iráni földön elkövetett akcióval.

A The Wall Street Journal amerikai napilap hírszerzési forrásokra hivatkozva azt írta, Teherán 24–48 órán belül megindíthatja a támadást Izrael ellen, ám azt nem tudni, hogy közvetlenül támadnák meg vagy az Irán által támogatott terrorszervezeteken keresztül – például a Hamász vagy a Hezbollah segítségével.

Szalai Máté szerint közvetlen támadásra aligha kerülhet sor, ugyanis arra Izrael – vagy akár az Egyesült Államok – is keményen válaszolna, ami „hatalmas kockázatokkal jár Irán számára is”. – Teherán feltehetően egyszerre akarja megtorolni a damaszkuszi diplomáciai létesítményeivel szembeni április 1-jei izraeli csapást, elrettenteni Izraelt további ilyen lépésektől, de elkerülni is a szélesebb háború kirobbanását – fogalmazott a szakértő. Hozzátette:

éppen ezért merült fel a napokban, hogy saját proxyjain keresztül mérne csapást izraeli területekre, vagy külföldön lévő izraeli diplomáciai létesítményeket, esetleg az Izrael által megszállt, de jogilag nem az országhoz tartozó Golán-fennsíkot támadná.

Egyes híradások szerint a lehetséges célpontok közé tartozhat Benjamin Netanjahu miniszterelnök rezidenciája vagy az izraeli hadsereg hazai bázisai. – Engem nagyon meglepne egy nagyobb akció, amely nagy civil áldozatokkal is járna, hiszen azt már nem lehetne arányos válaszcsapásként értelmezni – vélekedett Szalai Máté.

#BREAKING: President Biden says he expects an attack by Iran "sooner rather than later."

Says Iran will not succeed and that the US is devoted to the defense of Israel.

In a message to Iran, Biden says, "Don't!" pic.twitter.com/XNEqXZslbn

— Moshe Schwartz (@YWNReporter) April 12, 2024

A fokozódó feszültséget azonban a nemzetközi közösség is érzi, a külföldi országok sorra figyelmeztették állampolgáraikat, kerüljék Izraelt, Iránt, Libanont, valamint ne utazzanak a palesztin területekre se. A francia külügyminisztérium közösségi oldalán tudatta, hogy az Iránban tartózkodó francia diplomaták rokonai elhagyták a perzsa országot, Lengyelország pedig arra is felhívta a figyelmet, korlátozhatják az érintett országokba irányuló légi forgalmat.

Szalai Máté egyúttal arra is rámutatott, Irán számára rengeteg kisebb győzelemmel jár a gázai válság. – Izrael nemzetközi megítélése nagyot romlott, az izraeli–arab közeledés lelassult és az amerikai–izraeli kapcsolatokban is egyre több repedés látható. Ezen túl a krízis eltereli a figyelmet a nagy iramban előrelépő iráni atomprogramról – sorolta.

Rámutatott azonban arra, hogy Teherán nem tudta elérni fő céljait, azaz a Közel-Keletről való amerikai kivonulás előmozdítását és Izrael regionális elszigetelését.

– Paradox módon minél kevésbé részese Irán a válságnak, annál nagyobbat tud nyerni: az izraeli–palesztin konfliktusban a térség nagy része utóbbi oldalra áll, de egy nyílt izraeli–iráni konfliktusban erre már korántsem vehetne mérget – tette hozzá.

Borítókép: Az iráni Forradalmi Gárda tagjai az Egyesült Államok és Izrael halálát szimbolizáló koporsókat égetnek Teheránban 2024. április 5-én (Fotó: AFP/NurPhoto/Morteza Nikoubazl)