A külföldről fizetett propagandamédia politikai és finanszírozási okok miatt megint hazudik a magyaroknak – írja a Bennfentes portál. A ferdítés és a valóság tagadása két síkon zajlik: egyrészt teljesen elhallgatják a nyugati vezetők egyre vadabb uszításait, nem számolnak be a háborús lázról. Másrészt azzal vádolják a Fideszt és a kormányt, hogy alaptalanul riogatnak a háborúval.
Pedig a vádjaikkal szemben ténylegesen őrült, és egyre fokozódó háborús pszichózis tombol Európában, ahogy ebből a cikkből is kiderül, de a dollármédia kitartóan tagadja ezt. A Bennfentes összegyűjtötte az elmúlt három hét nyugati háborúpárti nyilatkozatait. Ezeket látva Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője így fogalmazott:
A háború 27 hónapja alatt egy lopakodó eszkaláció során a nyugati országok centiről centire kerültek egyre közelebb ehhez a korrupt háborúhoz. […] Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy kontinensünk békéjének sorsa ma a választók kezében van.
A Bennfentes összeállításából közlünk mi is. Mint olvasható a cikkben, Ursula von der Leyen háborús elnök akar lenni – adta hírül március végén a Politico című brüsszeli lap – a dollármédia természetesen nem számolt be a Bizottság elnökének terveiről.
Franciaország elnöke két héttel ezelőtt az Economist címlapján üzente meg a világnak ismételten: kész francia katonákat küldeni Ukrajnába.
Franciaország Kijev kérésére katonákat küldhet Ukrajnába, ha az orosz hadsereg áttöri a frontvonalat
– közölte Macron. – De eddig nem érkezett ilyen kérés Ukrajnától – mondta a The Economistnak adott interjújában.
Macron szerint Párizs már küldött katonákat Afrikába a terrorizmus elleni harcban, így nem zárja ki, hogy Ukrajnának is hasonló segítséget nyújtson.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, aki pár hete elismerte, hogy már most is vannak NATO-katonák Ukrajnában, május elején kijelentette: egy európai nehézdandár létrehozását javasolja, amely az EU szomszédos régióiban zajló eseményekre való gyors reagálásra szolgálna az Egyesült Államok bevonása nélkül.
Én egy európai uniós nehézdandár híve vagyok, amely azonnali reagálási képességet biztosítana az EU-nak, hogy ne kelljen minden vészhelyzetben az Egyesült Államok képességeit kérni
– mondta Sikorski a TVP World című műsorában.
A balkáni vagy észak-afrikai események példák olyan helyzetekre, amelyekben Európának nem kellene az Egyesült Államokhoz fordulnia
– magyarázta a lengyel külügyminiszter.
A háború kezdete óta vita volt arról, Ukrajna használhatja-e a nyugati fegyvereket arra, hogy Oroszországot közvetlenül támadja. Az egyre nagyobb és nagyobb hatótávolságú rakéták átadásakor (brit–francia Storm Shadow/SCALP, amerikai ATACAMS), és a német Taurus rakéták biztosításának lehetőségekor lángolt föl ez a vita leginkább – jegyzi meg a portál.
Baiba Braze lett külügyminiszter május elején azonban már egyértelművé tette, hogy ez a vita eldőlt, és azok, akik nagy hatótávolságú eszközöket szállítanak, engedélyt adtak az ukránoknak arra, hogy közvetlenül támadják Oroszországot:
Ukrajna már kapott nyugati fegyvereket, amelyekkel engedélyt kaptak arra, hogy orosz területre csapást mérjenek
– fogalmazott.
Szerinte kezd megváltozni a nyugati országok álláspontja a fegyverek átadási záradékáról, amely eddig tiltotta ezek Ukrajna területén kívüli használatát.
Vannak már olyan országok, amelyek ilyen korlátozások nélkül adtak fegyvereket Ukrajnának
– jelentette ki Baiba.
És a legszebb európai demokratikus hagyományok jegyében hozzátette: „az ilyen korlátozások feloldását Ukrajnával szemben nem vitatták meg nyilvánosan”.
A lényeg a harctéren való befolyásolás. Mert itt van egy választás: hangosan beszélni valamiről, vagy csak azt tenni, amit tenni kell
– mondta a lett külügyminisztérium vezetője.
Vjacseszlav Kukula, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke szintén május elején jelentette be: Lengyelország húszezerről 150 ezerre növeli a hadsereg tartalékosainak számát – közli a Bennfentes. És mivel indokolta a tartalékosok növelését a lengyel vezérkari főnök? Ezzel: a „véres és hosszadalmas harcok küszöbönálló kezdete” miatt.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nemrégiben Kijevben járt. Hazafelé tartó vonatútján nyilatkozta a Reutersnek: az ilyen kudarcok [az amerikaiak féléves késedelme] azt mutatják, hogy „ideje lenne felülvizsgálni a Kijevnek nyújtott nemzetközi katonai segélyek koordinációját”.
Erősebb, intézményesített keretre van szükségünk a támogatásunkhoz a kiszámíthatóság, a nagyobb elszámoltathatóság és a tehermegosztás biztosítása érdekében
– mondta Stoltenberg.
Május 6-án jelentette be Thierry Breton, az EU-s belső piacokért felelős biztosa, hogy Brüsszel „katonai innovációs irodát nyit Kijevben”, még ebben az évben.
Európai katonai innovációs irodát nyitunk Kijevben, hogy hidat teremtsünk az európai innovatív startupok és az ukrán fegyvergyártó vállalkozások, valamint az ukrán hadsereg között, hogy az európai vállalkozások segíthessék az ukrán fegyveres erőket a harctéren
– húzta alá.
Litvánia miniszterelnöke katonák küldésére is hajlandó, Macronhoz hasonlóan.
Litvánia kész katonákat küldeni Ukrajnába kiképzési misszióba
– fogalmazott Ingrida Simonytė miniszterelnök. Ingrida Simonytė a Financial Timesnak elmondta, hogy „parlamenti engedélye van arra, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába kiképzési céllal – amit kormánya már korábban is felvetett –, de Kijev még nem kérte ezt”.
Nyugati katonai kiképzők mehetnének Ukrajnába, mert ez lehet az első lépés ahhoz, hogy megvalósuljanak azok a kezdeményezések, hogy NATO-csapatokat küldjenek, mondta a litván miniszter május 7-én. Gabrielius Landsbergis David Cameront és Emmanuel Macront is támogatja a Putyinnal szembeni fellépésben.
Az ukrán hadsereg harcosainak nyugati országok általi kiképzése Ukrajnában lehet az első lépés Emmanuel Macron francia elnök NATO-csapatok küldésére vonatkozó kezdeményezésének megvalósítása felé. A mi csapataink már az ellenségeskedések kitörése előtt is képeztek ukránokat Ukrajnában, ezt sok éven át tettük. Reális, hogy visszatérjünk ehhez a gyakorlathoz. Ez lenne az első lépés Macron elnök kezdeményezésében
– mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.
– A koalíció által az ukránok kiképzésére küldött oktatókat légvédelmi eszközökkel kellene védeni, ami viszont azt jelenti, hogy az ukrán égbolt egy részét légvédelmi eszközökkel lehetne megvédeni – jegyezte meg Landsbergis.
Május 12-én a Alexander Stubb finn elnök úgy fogalmazott, a békéhez vezető egyetlen út a csatatéren át vezet.
Most a békéhez vezető egyetlen út a csatatéren keresztül vezet.
Alexander Stubb finn elnök szerint a tárgyalások nem segítenek Kijevnek, folytatni kell a harcot.
Tudom, milyen súlyos a helyzet a fronton, és Finnország a közelmúltban ismét bemutatta az Ukrajnának szánt új segélycsomagot, amely 188 millió euró értékben tartalmaz katonai felszereléseket, elsősorban lőszert és légvédelmi eszközöket. Így összesen hárommilliárd euróval segítettünk. Remélem, hogy olyan helyzetet fogunk elérni, amely alapján kikövezhetjük az utat egy megállapodáshoz. De ettől még messze vagyunk. Jelenleg az egyetlen út a békéhez a harctéren keresztül vezet. Oroszország a felelős a GPS-beavatkozásért [a komplett Balti-tenger GPS-jeleinek zavarása]. A kérdés az, hogy szándékosan vagy hozzá nem értésből okozták-e. Ezt még nem tudjuk. A beavatkozás nagyon veszélyes, felelőtlen és cinikus. De valami hasonlóval Oroszország esetében is számolnunk kell. A háború és a béke közötti határok elmosódnak. Ahhoz, hogy Ukrajnában béke legyen, több feltételnek kell teljesülnie. Az egyik ezek közül a terület. Úgy tudom, hogy ez Zelenszkij számára központi kérdés. Emellett erős biztonsági garanciákra van szükség – például az EU- vagy NATO-tagságra. Ezenkívül szükségünk van igazságszolgáltatásra, azaz a háborús bűnösök felelősségre vonására. És végül az újjáépítésre.
Május 11-én Magyar Péter ismét megerősítette az RTL-nek, hogy az Európai Néppártba tart a választásokat követően. Ez már egyértelműen Manfred Weber nyilatkozata után történt, amelyben a néppárti frakcióvezető korábban megüzente a Népszaván keresztül, hogy a Néppártnak Ukrajna az első.
Három alapvető feltételünk van, amelyet mindenkinek, aki hozzánk akar tartozni, be kell tartania: Európa, Ukrajna és a jogállamiság pártján kell állnia. Ezek az EPP-család alapelvei. Örülök, hogy egyre többen kopogtatnak az ajtónkon, hogy emberek és pártok fontolgatják a képviselőcsoportunkhoz való csatlakozást. De a jelentkezéseket a választások után, eseti alapon fogjuk értékelni
– mondta a Népszavának Strasbourgban Manfred Weber néppárti frakcióvezető.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az észtek is tárgyalnak katonák küldéséről.
Orosz–ukrán háború 
