Hillary Clinton magánalapítványának legfőbb szponzora pedig az a Victor Pinchuk ukrán oligarcha volt, aki a 90-es évek eleje óta együttműködik Soros Györggyel annak ukrajnai terjeszkedésében.
A FAZ által ismertetett „koncepció” a NATO-szövetségesesektől az alábbiakat követeli:
– növeljék az Ukrajnának nyújtott támogatásukat a GDP-jük 0,25 százalékára;
– biztosítsák Nyugat-Ukrajna védelmét a NATO légvédelmével;
– a 278 milliárd euró értékű befagyasztott orosz vagyont biztosítsák Kijevnek;
– adják át az összes rendelkezésre álló fegyvert;
– ne zárják ki annak lehetőségét, hogy csapatokat küldjenek Ukrajna területére, valamint aknamentesítő, nemzetközi kereskedelmet biztosító flottát a Fekete-tengerre;
– a NATO javító-telephelyeket telepíthetne Ukrajnába.
A katonai segélyek közelmúltbeli késedelme és az Ukrajna NATO-ba való meghívásának időzítésével kapcsolatos határozatlanság megerősítette Moszkvát abban a hitében, hogy egyszerűen kivárhatja Ukrajnát és szövetségeseit. Ezért csak a NATO-tagság megbízható kilátása győzheti meg Oroszországot arról, hogy az ellenségeskedések folytatása nem vezet sehová
– mondta az exminiszterelnök, áll a cikkben.
A NATO Katonai Bizottságának vezetője, Rob Bauer május 16-án Brüsszelben egyértelművé tette, hogy a NATO-tagoknak a NATO képességcéljainak teljesítése helyett Ukrajnát kell támogatniuk.
És ahogy ön, főtitkár úr, helyesen mondta: még nem késő, hogy Ukrajna győzedelmeskedjen. Ukrajna szabadsága nem halhat, nem szabad, és nem is fog meghalni.
És a szövetségeseknek, ha választaniuk kell a NATO képességcéljainak teljesítése vagy Ukrajna támogatása között... Ukrajnát kell támogatniuk. A készleteket fel lehet és fel is fogják tölteni. Az elvesztett életek örökre elvesznek” – fogalmazott Rob Bauer.
Május 16-án a dán külügyminisztérium az X-en bejelentette, hogy újabb fegyverszállítmányt állít össze Ukrajnának. Légvédelmi és tüzérségi eszközöket készít elő Ukrajnának 750 millió euró értékben.
Ugyanezen a napon lelepleződtek a görög fegyverszállítások, miközben a miniszterelnök korábban fogadkozott, hogy nem szállít fegyvert Ukrajnának.
Görögország titokban 250 konténernyi fegyvert és lőszert küld Ukrajnába az Egyesült Államok utasítására – jelenti az Efimerida ton Syntakton görög lap. A kiadvány szerint a konténerek Szalonikiből Románián keresztül érkeznek meg. Az első konténerek május 14-én hagyták el a Kato Gefira-i állomást. Korábban a görög miniszterelnök biztosította a görögöket, hogy nem írt alá semmilyen titkos megállapodást Zelenszkijjel a fegyverszállításokról.
Május 17-én a New York Times pedig azt adta hírül: A NATO-szövetségesek egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába az ukrán erők kiképzésére, ami egy korábbi vörös vonal újabb elmosódását jelentené, és az Egyesült Államokat és Európát közvetlenebbül bevonhatná a háborúba.
Ukrajna létszámhiánya kritikus ponthoz érkezett, és az utóbbi hetekben komolyan romlott a harctéri helyzete, mivel Oroszország felgyorsította előrenyomulását, hogy kihasználja az amerikai fegyverszállítmányok késedelmét. Ennek eredményeképpen ukrán tisztviselők arra kérték amerikai és NATO-partnerüket, hogy segítsenek 150 ezer új újonc kiképzésében, akik közelebb vannak a frontvonalhoz a gyorsabb bevetés érdekében.
Az amerikaiak már „elkerülhetetlennek” tartják NATO-katonák küldését:
Az Egyesült Államok eddig nemet mondott, de Charles Q. Brown Jr. tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke csütörtökön azt mondta, hogy a NATO-kiképzők bevetése elkerülhetetlennek tűnik.
Idővel el fogunk jutni oda
– jelentette ki.
Egyelőre – mondta – egy Ukrajnán belüli erőfeszítés egy csomó NATO-kiképzőt sodorna veszélybe, és valószínűleg azt jelentené, hogy el kellene dönteni, hogy a harctér közelében lévő kritikus ukrán infrastruktúra helyett az értékes légvédelmet a kiképzők védelmére használják-e. Brown tábornok a brüsszeli NATO-találkozóra tartó repülőgépén tájékoztatta az újságírókat – írja a Bennfentes.
Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitika elemzője megjelenés előtt áttekintette a föntebb olvasható háborúpárti nyilatkozatokat, majd így kommentálta:
Jusson eszünkbe, hogy mindez a védősisakokkal kezdődött. A háború 27 hónapja alatt egy lopakodó eszkaláció során a nyugati országok centiről centire kerültek egyre közelebb ehhez a korrupt háborúhoz.
A júliusi NATO-csúcson minden bizonnyal fel fog merülni az, hogy európai országok harcoló alakulatait küldjék Ukrajnába. Ezek az európai polgárok az orosz fegyverek kiemelt célpontjává válnak majd, és félő, hogy Moszkva a nagyobb elrettentés érdekében olyan pusztító fegyvereket vet be ellenük, melyek a környező civil lakosságra nézve is borzalmas hatással lesznek – tette hozzá. Hangsúlyozta:
Az egyetlen módja annak, hogy ezt megakadályozzuk, ha az EU polgárai az európai parlamenti választások során megsemmisítő csapást mérnek a háborúpárti politikai erőkre. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy kontinensünk békéjének sorsa ma a választók kezében van
– olvasható a Bennfentes oldalán.
Borítókép: Rakéta maradványait nézi meg ukrán rendőr Harkivban 2024. április 30-án, miután rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai várost. Két ember életét vesztette, hat megsebesült (Fotó: MTI/AP/Andrij Marienko)
Orosz–ukrán háború
