Az orosz–ukrán háború arra világította rá Európát és ezzel együtt a NATO-t, hogy a kontinens korántsem áll készen sem egy külső támadásra, sem a kelet-európai konfliktus eszkalálódására. Benkő Tibor volt honvédelmi miniszter, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) alelnöke arra mutatott rá a szervezet kedden megrendezett konferenciáján, hogy az izraeli és az ukrajnai háború is könnyen eszkalálódhat, kiterjedve Európára is.
De vajon képes-e a kontinens megvédeni magát amerikai támogatás nélkül?
Kajári Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese ugyanis hangsúlyozta, hogy a gyakran emlegetett NATO 5. cikkelye mellett van egy 3. cikkely is, mely kimondja, a tagállamoknak megfelelő erővel és eszközökkel kell rendelkezniük saját védelmük érdekében.
Álláspontja szerint nem áll fenn annak az esélye, hogy az Egyesült Államok nélkül kellene Európa védelmét biztosítani, ám egyértelműen látni, hogy az orosz–ukrán háború után a tagállamok növelték védelmi kiadásaikat, Lengyelország esetében már a GDP négy százalékáról beszélhetünk. Hangsúlyozta, a Magyar Honvédség is hasonló politikát folytat: 2017-ben kezdődött egy nagy haderőfejlesztési program, melynek eredményei lassan kézzelfoghatóvá válnak. A program célja, hogy képes legyen az ország szuverenitásának biztosításával kapcsolatos feladatok végrehajtására – tette hozzá.
Noha az Európai Unió és a NATO tagállamait tekintve szorosan kapcsolódik, Gyarmati István, a MAT főtitkára szerint nem szabad az EU-ra építeni az európai védelmet, ezt a feladatot a NATO-nak kell ellátnia, ami egy amerikai rendszeren alapul. Álláspontja szerint az európai tagállamok részéről hiányzik az akarat. Benkő Tibor felidézte Donald Trump volt amerikai elnök korábbi kijelentését, amely arra a kérdésre utalt, hogy az európai tagállamok nem teljesítik a NATO feltételeit, így milyen alapon kellene Washingtonnak a kontinens segítségére sietnie egy esetleges háború esetén.
