Háborús őrület, Svédország nem zárja ki a katonák küldését Ukrajnába
Pal Jonson védelmi miniszter szerint ha konkrét javaslat érkezik a szövetséges országok részéről, hogy személyzetet küldjenek, Svédország „kész megvizsgálni azt”. A svéd kormányfő korábban az ország területén atomfegyverek fogadását is kilátásba helyezte.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Pal Jonson, Svédország védelmi minisztere kijelentette, hogy országa nem tervezi, hogy katonai személyzetet küld Ukrajnába, de nyitva hagyta a lehetőséget, hogy azt komolyan fontolóra vegye, ha új NATO-szövetségesei ezt javasolják, írja a Breaking Defense.
Amennyire én tudom, nem volt egységes álláspont az országok között. Nincs konkrét javaslat erre vonatkozóan itt és most. Ha felmerül egy konkrét javaslat, akkor azt megvizsgáljuk.
– mondta Jonson.
Februárban Emmanuel Macron beszélt elsőként nyugati katonák Ukrajnába küldéséről, majd a francia elnök megjegyzései más országokat is arra ösztönöztek, hogy nyilvánosan vagy titokban elkezdjenek gondolkodni az ötleten.
A Fehér Ház gyorsan kizárta annak lehetőségét, hogy amerikai katonák menjenek Ukrajnába, hozzátéve, hogy egy ilyen döntés minden NATO-ország szuverén döntése.
Észt tisztviselők a múlt héten azt mondták, a balti ország is fontolgatja a csapatok küldését, Ingrida Simonyte litván miniszterelnök pedig azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy nyitott arra, hogy litván csapatokat küldjön Ukrajnába a kijevi erők kiképzésére.
Bill Blair kanadai védelmi miniszter is azt mondta Washingtonban e hét elején, hogy bár országa nyitott arra, hogy „változtasson” álláspontján, egyelőre nem tervezik kanadai erők küldését Ukrajnába.
Jelen vagyunk Ukrajnában, és például segítséget nyújtunk a konzulátusunknak, valamint az általunk biztosított személyi állománynak, de úgy gondolom, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy bármit tegyünk, ami a hadseregünket egy esetleges háborúba sodorná.
A Svéd Királyi Haditengerészet ellentengernagya és a védelmi vezérkar helyettes vezetője újságíróknak elmondta, hogy bár a NATO nem tekinti Svédországot Oroszországhoz képest frontországnak, mégis elég közel van ahhoz, hogy bármilyen kedvezőtlen orosz lépés szinte biztosan következményekkel járjon a skandináv országra nézve.
– Svédország a NATO szemében nem számít frontvonalnak. Finnország frontvonal, tehát mi a hátsó terület része vagyunk, de a háború hatással van ránk is – mondta Jens Nykvist.
Svédország mindenesetre követte azt a trendet, hogy az ukrajnai orosz agresszióra válaszul az európai országok növelik védelmi költségvetésüket. A skandináv ország 2028-ra a GDP 2,2 százalékáról 2,6 százalékára növeli védelmi kiadásait. A svéd törvényhozók javaslata a Norvégia által április elején bejelentett, hasonlóan ambiciózus tervet követte.
Jonson a javasolt emelést módfelett szükségesnek nevezte.
– Ahhoz képest, hogy kis ország vagyunk, erős védelmi ipari bázisunk van – mondta. – Szeretjük azt hinni, hogy a súlyunk felett ütünk. Nincs még egy olyan tízmilliós ország, amelyik képes lenne vadászgépeket, tengeralattjárókat, hadihajókat és fejlett tüzérségi rendszereket tervezni. Ez egy olyan érték, amelyet a szövetségbe viszünk.
Svédország háború esetén kész atomfegyvert fogadni a területén – jelentette ki.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kijelentette, hogy országa nyitott lesz az Egyesült Államok nukleáris fegyvereinek befogadására, ha kitörne a háború. Ezzel Svédország egy másik NATO-tagország, Lengyelország példáját követi, írta lapunk korábban.
⚡ Sweden open to hosting US nukes in wartime, following Poland's lead.
Swedish Prime Minister Ulf Kristersson said his country would be open to hosting U.S. nuclear weapons if war breaks out, becoming the second NATO country to make similar statements in recent weeks.
– A demokratikus északi országoknak a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén is meg kell tudniuk védeni magukat olyan országok ellen, amelyek nukleáris fegyver bevetésével fenyegetőznek – jelentette ki a svéd miniszterelnök.
Borítókép: Kiégett autóroncsok mellett mentők Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta- és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.