Háborús őrület, Svédország nem zárja ki a katonák küldését Ukrajnába

Pal Jonson védelmi miniszter szerint ha konkrét javaslat érkezik a szövetséges országok részéről, hogy személyzetet küldjenek, Svédország „kész megvizsgálni azt”. A svéd kormányfő korábban az ország területén atomfegyverek fogadását is kilátásba helyezte.

Forrás: Breaking Defense2024. 05. 15. 9:56
Harkiv, 2024. május 15. Kiégett autóroncsok mellett mentõk Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta-és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét. Ukrán források szerint legalább 20 ember, köztük 3 gyermek megsebesült. MTI/EPA/Szergej Kozlov Fotó: Szergej Kozlov
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pal Jonson, Svédország védelmi minisztere kijelentette, hogy országa nem tervezi, hogy katonai személyzetet küld Ukrajnába, de nyitva hagyta a lehetőséget, hogy azt komolyan fontolóra vegye, ha új NATO-szövetségesei ezt javasolják, írja a Breaking Defense.

Pal Jonson svéd védelmi miniszterrel interjút készítenek 2024. március 9-én. (Fotó: AFP/Jonathan NACKSTRAND)
Pal Jonson svéd védelmi miniszterrel interjút készítenek 2024. március 9-én (Fotó: AFP/Jonathan Nackstrand)

Amennyire én tudom, nem volt egységes álláspont az országok között. Nincs konkrét javaslat erre vonatkozóan itt és most. Ha felmerül egy konkrét javaslat, akkor azt megvizsgáljuk.

– mondta Jonson.

Februárban Emmanuel Macron beszélt elsőként nyugati katonák Ukrajnába küldéséről, majd a francia elnök megjegyzései más országokat is arra ösztönöztek, hogy nyilvánosan vagy titokban elkezdjenek gondolkodni az ötleten.

A Fehér Ház gyorsan kizárta annak lehetőségét, hogy amerikai katonák menjenek Ukrajnába, hozzátéve, hogy egy ilyen döntés minden NATO-ország szuverén döntése. 

Észt tisztviselők a múlt héten azt mondták, a balti ország is fontolgatja a csapatok küldését, Ingrida Simonyte litván miniszterelnök pedig azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy nyitott arra, hogy litván csapatokat küldjön Ukrajnába a kijevi erők kiképzésére.

Bill Blair Kanada védelmi minisztere válaszol az újságíróknak az Észak-atlanti Tanács védelmi miniszteri értekezletén a NATO-központban, 2024. február 14-én, Brüsszelben. (Fotó: AFP/JOHN THYS)
Bill Blair, Kanada védelmi minisztere válaszol az újságíróknak az Észak-atlanti Tanács védelmi miniszteri értekezletén, a NATO-központban, 2024. február 14-én, Brüsszelben. (Fotó: AFP/John Thys)

Bill Blair kanadai védelmi miniszter is azt mondta Washingtonban e hét elején, hogy bár országa nyitott arra, hogy „változtasson” álláspontján, egyelőre nem tervezik kanadai erők küldését Ukrajnába.

Jelen vagyunk Ukrajnában, és például segítséget nyújtunk a konzulátusunknak, valamint az általunk biztosított személyi állománynak, de úgy gondolom, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy bármit tegyünk, ami a hadseregünket egy esetleges háborúba sodorná.

A Svéd Királyi Haditengerészet ellentengernagya és a védelmi vezérkar helyettes vezetője újságíróknak elmondta, hogy bár a NATO nem tekinti Svédországot Oroszországhoz képest frontországnak, mégis elég közel van ahhoz, hogy bármilyen kedvezőtlen orosz lépés szinte biztosan következményekkel járjon a skandináv országra nézve.

A svéd haditengerészet Helsingborg korvettje 2024. május 7-én. (Fotó: AFP/Ida Marie Odgaard)
A svéd haditengerészet Helsingborg korvettje 2024. május 7-én (Fotó: AFP/Ida Marie Odgaard)

– Svédország a NATO szemében nem számít frontvonalnak. Finnország frontvonal, tehát mi a hátsó terület része vagyunk, de a háború hatással van ránk is – mondta Jens Nykvist.

Svédország mindenesetre követte azt a trendet, hogy az ukrajnai orosz agresszióra válaszul az európai országok növelik védelmi költségvetésüket. A skandináv ország 2028-ra a GDP 2,2 százalékáról 2,6 százalékára növeli védelmi kiadásait. A svéd törvényhozók javaslata a Norvégia által április elején bejelentett, hasonlóan ambiciózus tervet követte.

Jonson a javasolt emelést módfelett szükségesnek nevezte.

– Ahhoz képest, hogy kis ország vagyunk, erős védelmi ipari bázisunk van – mondta. – Szeretjük azt hinni, hogy a súlyunk felett ütünk. Nincs még egy olyan tízmilliós ország, amelyik képes lenne vadászgépeket, tengeralattjárókat, hadihajókat és fejlett tüzérségi rendszereket tervezni. Ez egy olyan érték, amelyet a szövetségbe viszünk.

Svédország háború esetén kész atomfegyvert fogadni a területén – jelentette ki.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kijelentette, hogy országa nyitott lesz az Egyesült Államok nukleáris fegyvereinek befogadására, ha kitörne a háború. Ezzel Svédország egy másik NATO-tagország, Lengyelország példáját követi, írta lapunk korábban.

– A demokratikus északi országoknak a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén is meg kell tudniuk védeni magukat olyan országok ellen, amelyek nukleáris fegyver bevetésével fenyegetőznek – jelentette ki a svéd miniszterelnök.

Borítókép: Kiégett autóroncsok mellett mentők Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta- és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.