A kínai elnök látogatása fordulatot hozhat Európában?

Magyarország sokkal fontosabb partnere Kínának, mint az elmúlt évtizedben bármikor – mondta a Magyar Nemzetnek Eszterhai Viktor, az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, akit Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatása kapcsán kérdeztünk. Kína a nemzetközi rendet nem lerombolni akarja a kutató szerint, hanem átalakítani úgy, hogy a mostaninál jobban megfeleljen az érdekeinek.

Fotó: Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Magyarország és Kína között hatalmas aszimetria van: ezt akkor lehet áthidalni, amikor Magyarország valamilyen szempontból fontos Kínának vagy amikor egy szimbolikus esemény van a két ország kapcsolatában. Most mindkettő fennáll: a diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulója van, másfelől Magyarország sokkal fontosabb partnere Kínának, mint az elmúlt évtizedben bármikor – mondta a Magyar Nemzetnek Eszterhai Viktor, az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, akit Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatása kapcsán kérdeztünk.

Kína az elnök mostani látogatásával szeretné megfordítani az európai irányt. 
Fotó:  MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Mint korábban beszámoltunk róla: a kínai elnök a párizsi, majd a belgrádi látogatása után Budapestre érkezik. Hszi Csin-ping utoljára 2009 októberében, még a Kínai Népköztársaság alelnökeként tett négynapos hivatalos látogatást Magyarországon, most pedig az elmúlt tíz évben a két ország egyre szorosabbá váló gazdasági együttműködése után érkezik Budapestre. 

Kína fordítana Európában

A tárgyalások egyik legfőbb témája a gazdasági együttműködés fejlesztése lesz, miután 2020-ban és 2023-ban is Kínából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra. A látogatás során tizenhat megállapodást már biztosan alá fognak írni a felek, két másikról még egyeztetés folyik közöttük. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint ezek között kiemelkedő jelentősége van annak, amely az Egy övezet, egy út kínai programhoz kapcsolódó esetleges magyarországi infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazza, amelyek között vasúti, közúti és energetikai projektek is lehetnek.

Eszterhai Viktor elmondta: Európa egyre inkább alárendeli magát az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájának. Az USA stratégiája a kutató tájékoztatása szerint az, hogy magát és a szövetségeseit bizonyos területeken leválasztja Kínáról, lassítva ezáltal riválisa gazdasági és technológiai felemelkedését.

Általános vélemény, hogy Kína fenyegetést jelent Európának, ez a vélekedés pedig kihat Európa és Kína kapcsolatára. Ezt Kína szeretné megfordítani

 – fogalmazott. A John Lukacs Intézet tudományos munkatársa szerint Kína most szeretne újra megerősíteni egy olyan narratívát, amely hangsúlyozza, hogy megbízható partner. 

„Itt jön képbe Magyarország. Hazánk tudja demonstrálni az uniós országok felé, hogy érdemes Kínával együttműködni”

 – jelentette ki. A kutató elmondta azt is, nem véletlenül utazott éppen Franciaországba a kínai elnök: Franciaország ugyanis a leginkább önálló nagyhatalom az EU-ban, kommunikációs szinten pedig küzd az európai szuverenitásért. 

A franciák érdeke, hogy az amerikaitól eltérő politikát tudjon képviselni Európa, s azt szeretnék, ha az új irányvonal alapjait Párizsban fektetnék le. Túl sok mozgásterük azonban nincs

 – állapította meg a kutató, aki nem hisz abban, hogy a látogatás átrendezheti a kínai–európai kapcsolatokat.  Az Európai Unió és Kína közeledését ugyanis ellehetetleníti az orosz–ukrán háborút mindenek fölé helyező európai szemlélet. Kínának továbbra is stratégiai partnere Oroszország, így úgy tűnik, a háború lezárultáig Európával nem lesz képes érdemi párbeszédet folytatni.

Magyar diplomáciai siker

Eszterhai Viktor szerint nem jött el az ideje annak, hogy Kína egyoldalúan lefektesse egy új nemzetközi rend szabályait, ezért túlzók a Kína-központú világrenddel kapcsolatos aggodalmak. Ráadásul nem is biztos, hogy Kína ezt szeretné. 

Kína a nemzetközi rendet nem lerombolni akarja, hanem átalakítani úgy, hogy a mostaninál jobban megfeleljen az érdekeinek. 

„Kína felemelkedését éppen a mostani nemzetközi keretrendszer biztosította” – fogalmazott. A kutató elmondta: a magyar kormánynak a látogatás belpolitikai haszonnal is járhat, ugyanis az a korábban sokat kritizált keleti nyitás stratégiájának egyfajta megkoronázását jelentheti. 

Ez egy komoly diplomáciai siker. Magyarország lakossága egy kisebb kínai nagyvárossal egyenértékű, míg a kínai elnök a világ második legnagyobb gazdasági erejének az első embere

 – tette hozzá. Eszterhai Viktor kifejtette: Magyarország nem volt teljesen egyedül a keleti nyitással Európában. „Németország nálunk előbb felismerte Kína gazdasági szerepét. Később más kelet-közép-európai országok is meglátták a lehetőséget abban, hogy Kína segítségével diverzifikálják a kapcsolataikat. A 2010-es évek végén egyfajta verseny folyt Kína kegyeiért, ma Magyarország szinte egyedül maradt ezzel” – jelentette ki. Hozzátette: 

az európai elektromosautó-gyártás azonban új irányvonalat igényel, s ez megjelenik Magyarországon a kínai befektetésekkel, amelyek egyre szervesebben összefonódnak a német értékláncokkal. 

„A folyamat nem a magyar kormány preferenciáját tükrözi, hanem egyszerűen megváltozott a világ. Magyarország mint egy nyitott, kicsi gazdaság óriási károkat szenvedne, ha el kellene engednie Kínát. Ahhoz, hogy Magyarországon versenyképes termékeket állítsunk elő, kellenek a félkész kínai áruk” –mondta a kutató. 

Üzenet az USA-nak

Eszterhai Viktor elmondta: Hszi Csin-ping szerbiai látogatásnak több üzenete is van. Az elnök a Kína belgrádi nagykövetségét is érintő NATO-bombázás 25. évfordulóján, május 7-én érkezik Szerbiába. Ez egyértelmű üzenet a kutató szerint az USA-nak: Kína nem felejt, s mindez meghatározza a külpolitikai gondolkodását. „Az elmúlt években nagyon sok olyan esemény volt a világban, amikor a nyugati országok az értékek és az erkölcs védelmében léptek fel. Egy nagykövetség lebombázása ebbe az erkölcsi felsőbbrendűségbe nem fér bele. A látogatás gesztus emellett Szerbiának is, ugyanis a szerb kormány mindig markánsan kiállt a két ország kapcsolata mellett” – fogalmazott.

Borítókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnököt (balra) fogadja Hszi Csin-ping kínai elnök (jobbra) Pekingben 2023. október 17-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)