Xi Jinping kínai államelnök ma látogatást tesz Magyarországon, ahol kínai államelnökként első alkalommal fogadják. A tárgyalásokon megemlékeznek arról is, hogy idén van a Magyarország és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója.
Xi mostani látogatása kulcsfontosságú a kínai–magyar és a kínai–európai kapcsolatok fejlődése számára. Mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2019 áprilisában tett kínai látogatása során elmondta: „Tíz évvel ezelőtt már rájöttem, hogy Magyarország jövője nagymértékben függ a Kínával kötött kapcsolatoktól, Magyarország szilárdan hiszi, hogy a mostani bonyolult és változékony világban Kína még aktívabb szerepet fog betölteni.” Mint tudjuk, manapság a közép-európai országok közül Magyarország exportál a legtöbbet Kínába, gépeinek, gyógyszereinek, élelmiszereinek részesedése folyamatosan nőtt a kínai piacon. Orbán elmondta: „Továbbra is támogatjuk a Xi Jinping kínai államelnök által javasolt kezdeményezések sorát, beleértve a szabadkereskedelem aktív előmozdítását.”
Idén április 24-én Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Pekingben hangsúlyozta: Kína globális befolyású nagyhatalom és Magyarország üdvözli, hogy a kínai fél még nagyobb szerepet játsszon a világbéke és a stabilitás védelmezésében. A magyar fél kész az Övezet és Út közös fejlesztése keretében elősegíteni fontos projektek építését, folyamatosan elmélyíteni a magyar-kínai kölcsönösen előnyös együttműködéseket, előmozdítani a két ország közötti kapcsolatok új szintre emelését, illetve hozzájárulni az európai–kínai kapcsolatok stabil, egészséges fejlődéséhez.
Magyarország az első európai ország, amely aláírta az Övezet és Út közös fejlesztéséről szóló kormányközi együttműködési megállapodást Kínával. Az együttműködés gazdag és szilárd eredményei közül a Belgrádot és Budapestet összekötő Budapest–Belgrád-vasútvonal már az Övezet és Út kezdeményezés mérföldkőnek számító projektjévé vált. Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója kifejtette: „A Budapest–Belgrád-vasútvonal erősíti az összeköttetést Európában, elősegíti az együttműködést a közép-kelet-európai országok, például Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia között, illetve óriási hasznot hoz a regionális fejlődés számára.”
Moldicz Csaba, a Mathias Corvinus Collegium Külgazdasági Műhelyének vezetője és a Kína-KKE Intézet levelező kutatója 2024 márciusában elmondta: „A Kína által javasolt Övezet és Út a globalizációhoz hozzájáruló kezdeményezés, amely nemcsak a kereskedelemről, hanem a békéről is szól. Az elmúlt évtizedekben Kína óriási, fontos és pozitív változásokon ment keresztül. Kína mindig új fejlődési teret talál, és új fejlődési lehetőséget biztosít a világnak. Ezért szerintem, a Kína és Magyarország közötti együttműködés kölcsönösen előnyös helyzetet alakít ki.”
A budapesti székhelyű Közép- és Kelet-Európai Ázsiai Kutató Központ 2022-ben végzett közvélemény-kutatásából kiderül, hogy Kína támogatása folyamatosan nő a magyarok közt. A megkérdezettek többsége úgy véli, hogy jelenleg Magyarországon Kína befolyása „nagy”, vagy „nagyon nagy”, s üdvözli Kína növekvő jelentőségét az országukban.
Amikor Matura Tamás, a Közép- és Kelet-Európai Ázsiai Kutató Központ elnöke a „Kína és Közép-Kelet-Európa közötti együttműködésről” beszélt, kifejtette, hogy egyre több európai politikai és üzleti területen dolgozó erősítette kapcsolatait Kínával. Magyarország az EU-n belül a térség központi országa, így az EU és Kína közötti együttműködés fontos támaszpontja. A két fél gyümölcsöző együttműködése pozitívan járul hozzá az EU és Kína közötti kapcsolatok előmozdításához.
A kínai–magyar együttműködés nemcsak jelentős hasznot hoz Magyarországnak, hanem lényegesen hozzájárul Magyarország ökológiai gazdaságához és fenntartható fejlődéséhez is.
Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Kaposvár polgármestere elmondta, hogy Kína szilárdan járja az ökológiai prioritás és a természetbarát fejlődés útját, olyan modernizációt épít, amelyben az ember és a természet harmonikusan él egymással, így Kína a globális fenntartható fejlődés fontos hajtóereje is lett. Ennek egyik példája, hogy az európai energiaválság idején egy kínai vállalat olyan megújuló energia befektetést valósított meg a város térségében, amelynek segítségével Kaposvár nagymértékben energia önellátó lett és természetbarát fejlődési úton halad.
A Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt 75 év alatt folyamatos volt a két ország közötti barátság, a különböző területeken folytatott cserék és együttműködések tovább mélyültek, a két ország közötti átfogó stratégiai partnerség szakadatlanul erősödött. A kínai államelnök mostani magyarországi útja új hajtóerőt jelent a két ország közötti kapcsolatok fejlődésében.
