Bulgáriában nagy a tét: kormányválság vagy többpárti koalíció?

Már második napja mély hallgatásba burkolózott a választásokat megnyerő GERB párt, folyik a választási eredmények elemzése, a háttéralkuk a többi párt képviselőivel. Bojko Boriszov korábbi bolgár miniszterelnök egyelőre beszédtilalmat rendelt el kollégáinak, ám nem kizárt, hogy Bulgáriában újabb kormányválság jöhet. Érdekesség, hogy a hétvégi választások során rekordalacsony volt a részvétel, noha először fordult elő az országban, hogy egyszerre tartottak nemzetgyűlési és európai parlamenti (EP-) választásokat. Egyes álláspontok szerint a bolgároknak már elegük van a pártokból.

Bojko Boriszov volt bolgár miniszterelnök, a Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) párt vezetõje Fotó: Vaszil Donev

Bulgária uniós történetében először fordult elő, hogy kettő az egyben, nemzetgyűlési és európai parlamenti (EP-) választásokat tartottak. Ezek a választások azzal vonulhatnak a történelembe, hogy minden idők legalacsonyabb részvételi arányát produkálták, mindössze 31,8 százalékot. Az Európai Unió tagállamai közül ennél gyengébb választói aktivitást csak Litvániában, 29,94 százalékot, valamint Horvátországban, 21,34 százalékot jeleztek. A bolgár központi választási bizottság adatainak 100 százalékos feldolgozottsága szerint a jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) 24,7 százalékkal megnyerte a választásokat, második a török liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) 17,07 százalékkal, harmadik pedig az eddig kormányzó neoliberális Folytatjuk a változást (PP) – Demokratikus Bulgária (DB) koalíció 14,33 százalékkal. A maradék helyeket olyan pártok foglalták el, mint az oroszbarát Vazrazsdane, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP), a Van ilyen nép (ITN), valamint egy új párt, a Velicsie.

Az EP-ben a GERB öt, a DPSZ három, a PP/DB három, a Vazrazsdane  szintén három, a szocialisták kettő, az ITN pedig egy helyet szerzett.

Hárompárti koalíció vagy kormányválság?

Annak ellenére, hogy a GERB meggyőző fölénnyel nyert, nem jelenti azt, hogy Bojko Boriszov fehér lovon visszatérhet a hatalomba, hiába kapja meg a második helyezett DPSZ etnikai párt támogatását, egy harmadik koalíciós partnert is be kell vonni a kormányzásba. A GERB a múltban és az előző kormányzat idején is titokban összedolgozott a török liberálisokkal, ám ha most koalícióra lépnek, mindez bizonyosságot nyer, aminek aligha fognak örülni a DPSZ tagjai.

Éppen ezért a GERB ragaszkodik ahhoz, hogy Boriszov és a Deljan Peevszki vezette DPSZ mellé lépjen be egy harmadik párt is, vagy legalább informálisan támogassák a koalíciót.

 

Mint harmadik párt, a legesélyesebb a DB lett volna, ám Hriszto Ivanov – egyedüliként az összes pártelnök közül – a választási kudarc hatására váratlanul lemondott, és úgy döntött, hogy kivonul a politikából. Az ellenzék pedig csak azzal a feltétellel támogatná az új koalíciót, ha nem Boriszov lesz a miniszterelnök. A kormányválságot tovább fokozta a neoliberális PP azzal, hogy ellenzékbe vonult, mellette pedig sem a Vazrazsdane, sem a BSZP, sem a Velicsie pártok nem kerülhetnek szóba koalíciós partnerként, ezzel ugyanis Washington és Brüsszel haragját is kiváltaná Szófia, valamint a DBSZ is kilépne a koalícióból.

Lehetséges variáns lehet még a kisebbségi kormányzás vagy szakértői kormány felállítása, amelyben valamilyen formában minden parlamenti párt részt venne. 

Rumen Radev bolgár elnök már korábban figyelmeztette a parlamenti pártokat, amennyiben nem hoznak létre működőképes kormányt, a megoldás kívülről fog érkezni. Politikai körökben már régóta beszélik, hogy a békepárti államfő helyettesére hagyná az elnöki hatalmat, és politikai pártot alapítva beszáll a politikai versengésbe.

Hogy mekkora a politikai felfordulás Bulgáriában, nagyon jól szemlélteti az ország egyik legolvasottabb hírportálja, a Pik által közölt cikk, amely a választási eredményekre utalva azt hangsúlyozta, az emberek „megundorodtak” a pártoktól. Kiemelte, még a győztes GERB is 140 ezer szavazatot veszített az előző választások óta, nem kímélte továbbá a neoliberálisokat sem: „csak a gépi szavazás csalásainak köszönhetik fennmaradásukat, ezért ragaszkodnak a szavazógépekhez” – írta a híroldal. A cikk szerzője, Nedjalko Nedjalkov azt sem zárja ki, ha Radev beszállna a pártok versenyfutásába, elsöpörné őket.

Borítókép: Bojko Boriszov volt bolgár miniszterelnök, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt vezetője (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)