Svájcba érkeznek az állam- és kormányfők június 15-én, hogy az ukrajnai békéről tárgyaljanak. A békecsúcs, amelyet Svájc Ukrajna kérésére szervez, azonban egy globális hatalmi váltás bizonyítéka, írja a der Spiegel. Oroszországot nem hívták meg. Kína, a többi BRICS-állam, valamint a globális dél országai is távol maradnak. Ez egy új világ, amely ennek a háborúnak a fényében formálódik, írja a német lap, amely egyúttal rámutatott: az orosz–ukrán háború közel két és fél évvel ezelőtti kirobbanása óta nagy a békevágy,
de lehet-e egyáltalán békecsúcs, ha nincs jelen minden harcoló fél.
Először 2022 őszén, Herszon felszabadítása után esett szó békéről: akkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bemutatta a G20-ak csúcstalálkozóján az általa „békeformulának” nevezett tervet. Az államfő tíz pontban vázolta fel, hogyan képzeli el Ukrajna a konfliktus lezárását: a felsorolásban szerepelt az oroszok kivonulása Ukrajna teljes területéről, beleértve a Krímet is, az orosz háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság felállítása, valamint jóvátétel. Moszkva viszont nem fogadta el Ukrajna feltételeit, amelyekről viszont Kijev aligha fog lemondani.
„Kirakatdiplomácia” a valódi viták helyett
Ukrajna nyugati támogatóinak szemében a terv kívánatosnak, de irreálisnak tűnik, a Nyugaton kívüli országok számára pedig egyenesen abszurdnak – noha utóbbiak azok, akik nélkül a csúcstalálkozó nem fog működni. Kína részéről egy különmegbízott lett volna jelen a svájci találkozón, amit végül lemondtak. A távol-keleti nagyhatalom egyébként Oroszország oldalán áll. A jelek szerint olyan fontos regionális hatalmak, mint Brazília és Szaúd-Arábia sem akarnak állam- és kormányfőket küldeni.
A feladat most az lesz, Zelenszkij béketervét úgy fogalmazzák újra, hogy az az Európán túli országok számára is meggyőző legyen.
Ez inkább „nyilvános diplomácia”, mint klasszikus diplomácia, ahogyan azt a Zelenszkij körüli emberek is érzik. Ukrajna a nyilvánosságot célozza meg, és persze a saját népe felé is sikert szeretne mutatni, ha már olyan a fronton nincs, írja a Spiegel.
Svájc lelkiismerete
Egy békecsúcs mindkét hadviselő fél nélkül nem illik bele az ország semlegességről alkotott felfogásába, Svájc korábban az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat is megakadályozta. Ukrajnával ellentétben Svájc kezdettől fogva hangsúlyozza, hogy a békefolyamat elképzelhetetlen Oroszország nélkül. Azt, hogy az oroszok nincsenek jelen a békekonferencián, kissé szofisztikáltan magyarázzák: Oroszország már azelőtt hangosan elutasította a részvételt, hogy a hivatalos meghívókat mintegy 160 országnak elküldték volna. Oroszország, mondják, csak saját magát hibáztathatja. Ráadásul a tényleges békefolyamat még csak most kezdődött.
Svájc már régen „semleges országból nyíltan ellenséges országgá változott” – mondta áprilisban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Ezért az oroszok a színfalak mögött keményen dolgozni kezdtek a svájci csúcstalálkozón való részvétel ellen. Május végén Kína hivatalosan is kijelentette, hogy semmilyen formában nem vesz részt a találkozón. Ez lehetett az oka annak, hogy Zelenszkij múlt vasárnap – három nappal a kínai lemondás után – váratlanul megjelent egy biztonsági konferencián Szingapúrban, ahol súlyos vádakat fogalmazott meg Kína ellen. Szerinte az ország megpróbálja lebeszélni az egyes államokat arról, hogy küldöttségeket küldjenek a svájci csúcstalálkozóra.
– Kína eszközzé vált Putyin kezében
– mondta élesen.
Egy versengő békeprojekt
Egy héttel a hivatalos lemondás előtt Kína külügyminisztere és a brazil elnök biztonsági tanácsadója bejelentette saját békekezdeményezését, amelybe Oroszország mellett Ukrajnát is bevonják. Ukrajna területi integritásáról éppoly kevés szó esik, mint Oroszországról mint agresszorról; a háborút „ukrán válságnak” nevezik. Ehelyett a deeszkalációról és a háborúban álló felek közötti közvetlen párbeszédről beszélnek.
Ez azt jelenti, hogy Zelenszkij békekezdeményezésének most már van egy új rivális projektje.
A tervek szerint Szaúd-Arábiában tartanak csúcstalálkozót, valószínűleg néhány hónap múlva; azon már az oroszoknak is részt kellene venniük. Rijád jó kapcsolatokat ápol Ukrajnával, de Oroszországgal is. Hiteles közvetítő lehetne a két fél között. A kínai–brazil tervezet minden bizonnyal szerepet kapna a szaúd-arábiai csúcson is.
