Elkezdődött a brüsszeli csúcstalálkozó, Zelenszkij részvételével

Sorra érkeztek csütörtökön az uniós tagállamok vezetői Brüsszelbe a kétnapos csúcstalálkozóra. Az egyeztetéseken azonban nemcsak a tagállamok vesznek részt, megérkezett a belga fővárosba Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akinek hazájával éppen a héten kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (j) Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja a Justus Lipsius-épületben az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója előtt, 2024. június 27-én. Ukrajnával június 25-én kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az EU. Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy az uniós vezetők további biztonsági megállapodásokat köthetnek Ukrajnával, ezzel üzenve országnak, hogy az EU addig kívánja támogatni Ukrajnát, ameddig csak szükséges. Michel említést tett az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről is. 

Ez jelképezi az ukrán nép politikai akaratát, hogy az Európai Unióhoz tartozzon

– mondta. 

Welcome back to #EUCO, President Zelenskyy. Our resolve to support Ukraine is as strong as ever. LIVE - statement ahead of Day One of the European Council together with @ZelenskyyUa #EUCO ↓ https://t.co/tyLLfrhmso

— Charles Michel (@CharlesMichel) June 27, 2024

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő úgy nyilatkozott, hogy a csúcson a vezetők és az ukrán elnök aláírják a biztonsági kötelezettségvállalásokról szóló megállapodást, amely kiterjed a katonai, a pénzügyi és a diplomáciai területre, és az Oroszország által befagyasztott eszközökből származó források átirányítását szolgálja. Borrell arról is beszélt, hogy Európa nem fektetett be eléggé a védelembe. Mint mondta, a hiányokat bepótolni nem lesz könnyű, mert sem a tagállamok, sem az Európai Unió nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy nagy lépéseket tegyen ezen a téren.

Amikor kitört az ukrajnai háború, ráeszméltünk, hogy a katonai készleteink hiányosak, kívülről kell megvásárolnunk a védelmi készleteink majdnem 75 százalékát. Ez nem fizethető meg. Egy geostratégiai szereplő nem járhat el így

– figyelmeztetett.

Olaf Scholz kancellár pénzügyi követeléssel érkezett a brüsszeli csúcstalálkozóra. Elmondása szerint az EU-nak több pénzt kellene felajánlania az olyan országoknak, amelyek nagyszámú ukrán menekültet fogadtak be. Scholz közölte, hogy Donald Tuskkal és Petr Fialával közösen írt levelet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottsági elnökének a követeléssel kapcsolatban. Ez a három ország fogadott be a legnagyobb arányban ukrán menekülteket: „Ezért kollégáimmal együtt úgy vélem, hogy most itt az ideje meghozni azt a döntést, hogy Európa külön pénzügyi támogatást nyújtson ezeknek az országoknak a szociális ellátás, a szakképzés, a nyelvtanfolyamok és minden más tényező finanszírozására, ami ebben szerepet játszik.”

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azon kritikájára, hogy az Európai Parlament három fő képviselőcsoportja a hét elején úgy állapodott meg a fő uniós tisztségek betöltéséről, hogy kihagyta Meloni frakcióját, a konzervatív ECR-t, Scholz azt válaszolta:

megkönnyítettük a döntés meghozatalát, mert az Európai Tanácsnak is olyan javaslatot kell tennie, amely számíthat a parlamenti többségre.

Hozzátette azonban, hogy erről „gondosan és tisztességesen” fognak vitázni, mert mind a 27 tagállam álláspontja fontos.

Ukraine signs security agreements with Lithuania and Estonia at EU Summithttps://t.co/y1pzUVzNxi

— Європейська правда / European Pravda (@EuropeanPravda) June 27, 2024

Donald Tusk lengyel miniszterelnök érkezésekor kiemelte, Oroszország és Belarusz fegyverként alkalmazott illegális migrációs taktikája nagy problémát jelent az EU-nak. Hangsúlyozta, hogy fontos a védelem Oroszország és támogatója, Belarusz esetleges agressziójával szemben, de hozzátette, hogy nem csak katonai fenyegetésről van szó.

Van ez a nagyobb problémánk is, Belarusz és Oroszország fegyveres illegális migrációs taktikája, amely igazán súlyos fenyegetés nem csak Lengyelország és a balti államok számára

– hívta fel a figyelmet.

A lengyel miniszterelnök észt, lett és litván kollégájával együtt csütörtökön felhívással fordult az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökéhez, kérve, hogy a résztvevők támogassák az EU Oroszországgal és Belarusszal közös külső határainak megerősítését.

A Politico brüsszeli hírportál rámutatott arra is, a mostani csúcstalálkozón vesz részt utoljára Mark Rutte, a leköszönő holland miniszterelnök ugyanis októberben Jens Stoltenberget váltja a NATO főtitkári székében. A cikk kiemelte: nála már csak Orbán Viktor van hosszabb ideje az Európai Tanácsban.

A hét elején a hat uniós vezető, megállapodott azzal kapcsolatban, hogy a német Ursula von der Leyen, a portugál António Costa és az észt Kaja Kallas töltse be az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pozícióit, ezzel megnyitva az utat a mai megállapodás előtt. Ám még történhetnek meglepetések. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök elítélte a megállapodást, és felfedte, hogy ismételten nem vehetett részt a tárgyalásokban annak ellenére, hogy a júniusi EP-választások után képviselőcsoportja a harmadik legnagyobb csoport lett az Európai Parlamentben.

Több uniós vezető, köztük Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, megpróbálta elérni Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt, miután a hat vezető kedden megegyezett a vezetői pozíciókról, de Meloni nem fogadta a hívásokat

– állította három uniós tisztviselő.

Többen is arra számítanak, hogy Giorgia Meloni fel fog szólalni ezzel kapcsolatban a mai csúcstalálkozón. 

Borítókép: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (j) Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja a Justus Lipsius-épületben az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója előtt, 2024. június 27-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)