Ezek lehetnek az ütközőpontok a leendő francia kormány és az elnök között

Nem lesz könnyű dolga kormányra kerülése esetén a Nemzeti Tömörülésnek, hiszen a politikai paletta másik oldalán álló elnökkel kell majd együtt dolgoznia, aki várhatóan 2027-ig hatalomban marad. Mutatjuk a fő ütközőpontokat Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje és Emmanuel Macron francia elnök között.

Jordan Bardella, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) párt elnöke párizsi sajtóértekezletén 2024. június 24-én (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra)

Jordan Bardella szerint a döntés a kormányt illeti.

Ez lesz az egyik első döntés, amelyet meg fogunk hozni

− nyilatkozta minap a Nemzeti Tömörülés elnöke.

Macronhoz közel álló források szerint ugyanakkor eddig minden esetben az elnök választotta ki a biztosjelöltet, és arra számítanak, hogy most is ez fog történni. Ami az uniós szabályokat illeti, a bizottság összeállítására a tagállamok miniszterei tesznek javaslatot, ami Bardellának adna beleszólást a francia biztos személyét illetően. Azonban a jelölteket a bizottság elnökének és az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia – márpedig az utóbbi testületben Emmanuel Macron képviseli Franciaországot.

A Magyarország (és a kormányváltásig Lengyelország) „jogállamisági aggályok” miatti elítélésében élen járó német zöldképviselő, Daniel Freund teljesen más miatt aggódik, ugyanis, mint elmondta, a nettó befizető Franciaországot bajosan lehetne a neki járó források befagyasztásával büntetni, amennyiben nem hajlandó Brüsszel kottájából játszani.

Márpedig a Nemzeti Tömörülés jó úton halad afelé, hogy ne csupán a francia nemzetgyűlés legerősebb formációjává váljon, hanem kormányt is alakíthasson. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a pártot a választók 33 százaléka támogatja – idézte az Odoxa felmérését a Bloomberg amerikai hírportál. Egy másik kutatás 35 százalékra méri a jobboldali erő támogatottságát.

A francia választási rendszer sajátosságai miatt nehéz előre jelezni, hogy hogyan oszlanak majd meg a mandátumok, hiszen Franciaországban nincs listás szavazás, a képviselők 577 egyéni választókerületből kerülnek be a nemzetgyűlésbe, így a helyi erőviszonyok is szerepet játszhatnak az egyes mandátumok sorsában, de 

a szakértők szerint akár 250-300 mandátumot is elnyerhet a jobboldali párt, ami már az abszolút többséghez is elég lehet.

Borítókép: Jordan Bardella, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) párt elnöke párizsi sajtóértekezletén 2024. június 24-én (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra)