Ki fizeti a révészt?

A novemberi választás az Egyesült Államokban az ország biztonságáról, gazdaságáról és az USA jövőjéről szól, és minden fontos területen érezhető a migrációs válság – mondta el lapunknak Washingtonból Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője.

Fotó: Adam Davis

Az Európai Parlamenti választások után, mielőtt hazánk átvenné az Európai Tanács soros elnöki feladatait, az Európai Bíróság döntése értelmében közel nyolcvanmilliárd forint egyszeri és további napi négyszázmilliós bírságot kell fizetnie Magyarországnak a menedékkérők befogadásának elutasítása miatt. 

Erre korábban azt mondtam volna, hogy a döntés nem európai, amikor ez a szó az intelligens, felvilágosult, megfontolt jelzőket egymagában helyettesítette, mint az amerikai a merész, a bátor vagy akár elképesztő jelzőket. Nézzük, mi újság a nagy Amerikában! 

– fogalmazott lapunknak Kiss Rajmund. 

Az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője emlékeztetett, a migrációs válság az Egyesült Államokban korábban területi, regionális volt, most nemzeti szintű lett, hiszen csak az elmúlt években a Biden-kormányzat politikájának köszönhetően 12 millió illegális bevándorló érkezett az ország minden részére. 

A déli határvidék látványa háborús időket és képeket idéz, de a határátkelőhelyek mentén kialakult humanitárius és nemzetbiztonsági krízis csak a jelen amerikai válság origója, ahonnan elindulnak egy szebb jövő reményében az amerikai adófizetők pénzén New-Yorktól Los Angelesig nem válogatva, hogy demokrata vagy republikánus érzelmű a lakosság 

– jegyezte meg a szakértő. 

Kiss Rajmund lapunknak elmondta, hogy az MCC Migrációkutató Intézet nemzetközi partnere a NumbersUSA alelnökével, Jim Robbal beszélt a héten, aki arról számolt be, hogy a több mint tízmillió migráns lakhatása megoldatlan, hiszen jelenleg is több millió új lakást kellene építeni a lakossági igények alapján. 

– A migrációs válság európai nemzetbiztonsági, gazdasági és kulturális kihívásait ismerjük, szerencsére nem a saját bőrünkön tapasztaljuk, de a híradásokból látjuk, hogy a nyugat-európai országok szenvednek, és amikor a bevándorlókból szavazópolgárok lesznek, onnantól a folyamat visszafordíthatatlan. 

A migráció a politikai kommunikáció központi témája lett az Egyesült Államokban is, és bár a két nagy párt, a republikánusok és a demokraták ideológiai és gyakorlati vitája is teljesen világos és eltérő, a társadalom egyre fáradtabb és kiábrándult a cselekvőképtelen kormányhivatalok miatt 

– fejtette ki Kiss Rajmund. 

Megjegyezte, Ronald Reagan óta szinte minden elnök különböző társadalmi és gazdasági célokkal, de támogatta vagy ellenezte a migrációt, de ilyen krízishelyzetre egyik sem gondolhatott korábban. Bill Clinton 1996-os törvénye után az ezredfordulótól folyamatosan érezhető volt a demokrata elnökök szavazatszerző migrációtámogatása.

Az elsősorban spanyol ajkú amerikaiak, a latinók létszáma mára elérte hatvanmillió főt az Egyesült Államokban és Jim Robb szerint a százmilliót is meghaladhatja a következő harminc évben. A lakossági megélhetési költségek növekedésével párhuzamosan érkeztek be ellenőrizetlenül milliók, hogy lakhatást, egészségügyi és egyéb szociális juttatást kérjenek azoktól, akiknek egyébként sincs megfelelő, az amerikai polgároktól. 

– A politikusok megadják, de a kérdés, hogy a szavazók mit gondolnak erről majd novemberben? A választás az ország biztonságáról, gazdaságáról és az USA jövőjéről szól, és minden fontos területen érezhető a migrációs válság – emelte ki a szakértő. 

Hozzátette, a washingtoni törvényhozás a határvédelem helyett Ukrajnát támogatja évek óta, a kampány miatt Biden elnök most bejelentett határvédelmi- és migrációs szigorításai pedig egyértelműen a választás miatti szavazatokról szólnak, hiszen demokrata szimpatizáns szomszédságába is kerültek az elmúlt években bevándorlók, és a feszültség folyamatosan növekszik, főleg, amikor bűncselekményt követnek el. 

– Nyolc évvel ezelőtt Trump falat ígért, a költségeket pedig Mexikónak továbbította kifizetésre, így érthető, hogy a szomszédban inkább egy újabb négyéves demokrata ciklusnak örülnének. Személyes forrásaim szerint ahhoz, hogy az elmúlt hetekben radikálisan csökkent az illegális határátlépések száma, semmi köze az amerikai rendvédelmi szerveknek és még kevésbé az új Biden-szigorításnak, hanem a mexikói katonaság védi a saját határterületét, segítve ezzel is a jelenlegi elnököt a Fehér Házban – mondta el Kiss Rajmund. Kiemelte ugyanakkor, hogy a számlákat viszont valakinek fizetnie kell, és az illegális migráció sokba kerül.

A kultúránk és az identitásunk van veszélyben, de mi döntjük el, hogy kik hozzák a törvényeket. Addig is mi fizetjük a révészt 

– jegyezte meg az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője. 

Borítókép: Illegális bevándorlók elszállításukra várakoznak a texasi Eagle Passban 2023. szeptember 21-én, miután átkeltek Mexikóból a Rio Grande határfolyón (Fotó: MTI/EPA/Adam Davis)