Az idei európai parlamenti választások csütörtökön kezdődtek. Péntekre virradóan Hollandiában – aki a sort kezdte – és Írországban zajlottak le a választások. Szombaton Csehországban (ugyan ők már pénteken elkezdték), Lettországban, Máltán, Szlovákiában és Olaszországban lehet az urnák elé járulni az uniós polgároknak. Olaszországban Csehországgal hasonlóan két napon tartják a választásokat, így ezt leszámítva összesen 51 képviselői hely sorsa dől el szombatig a 720 fővel felálló Európai Parlamentből. A tagállamok többsége – Magyarországot is beleértve – vasárnapra szervezte meg a választásokat.
Miután valamennyi tagországban lezárultak a választással kapcsolatos jogorvoslatok, a nemzeti hatóságok jelzik az EP-nek a megválasztott képviselők listáját, ezt követően, július 15-én estig megalakulnak a parlament politikai csoportjai.
Az Európai Parlament tizedik ciklusának első ülését július 16–19. között tartják, ekkor választják meg a képviselők az új parlament elnökét, alelnökeit, majd megalakulnak az EP szakbizottságai, várhatóan július 22–30. között.
Az EP választja meg az Európai Bizottság következő elnökét, akinek személyére a választások kimenetelének ismeretében tesznek javaslatot a tagországok állam-, illetve kormányfői.
A jelöltnek meg kell szereznie az EP-képviselők abszolút többségének, 361 képviselőnek a támogatását. Ez a folyamat akár szeptemberig is eltarthat.
Az Európai Parlamentnek az Európai Unió lakosságszámának növekedése miatt a jelenlegi 705 helyett 720 tagja lesz. Miután az EP megválasztja a bizottság következő elnökét, a tagállami kormányok döntenek arról, hogy kit jelölnek az Európai Bizottságba, de a bizottság elnöke dönt arról, hogy ki milyen posztot kap a testületben.
A jelölteket meghallgatják az EP illetékes bizottságai, majd az EP plenáris ülése szavaz a testület egészéről. A szavazást követően az Európai Tanács hivatalosan kinevezi az Európai Bizottság tagjait, és az új testület hivatalba lép, várhatóan novemberben vagy decemberben. Mint látszik, az Európai Parlament az új brüsszeli vezetés felállásának minden elemében szerepet kap, így rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a választópolgárok milyen politikai erő képviselőire adják le voksukat.
A legfontosabb kérdés az lesz az EP-választáson, hogy mennyi a háborúpárti és mennyi a békepárti képviselő, függetlenül attól, hogy ki milyen frakcióban ül
– nyilatkozta a választások tétjéről Orbán Viktor a közelmúltban.
Borítókép: Technikusok dolgoznak az Európai Parlament üléstermének stúdióvá alakításán Brüsszelben 2024. június 5-én. Az ülésterem lesz a választás eredményvárójának fő helyszíne. Az európai parlamenti választásokra 2024. június 6–9. között kerül sor (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
