Lengyelországban szabad kezet kapnak a határőrök a fegyverhasználatra, miután – ahogy lapunk is megírta – a lengyel parlament pénteken elfogadott egy törvényt, amely szélesebb körben engedi meg a határőrök számára a fegyverhasználatot, és mentesíti őket a felelősségre vonás alól. A jogvédők és a baloldal az új jogszabály miatt hevesen tiltakoznak, mondván: az felhatalmazás a válogatás nélküli gyilkolásra, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerint ugyanakkor a határátkelés közben történt halálos áldozatokról Putyin és Lukasenka tehetnek.
A döntés előzménye, hogy korábban néhány szolgálatot teljesítő katonát bilincsben vitt el a katonai csendőrség, miután megszegték a fegyverhasználati szabályokat, valamint halálos incidens is történt már a lengyel–belorusz határnál. Lapunk is megírta, hogy korábban egy afgán migráns megölt egy lengyel katonát, ami óriási felháborodást váltott ki a lengyel közvéleményben. Felmerül a kérdés,
Vannak „jó és rossz” migránsok? A magyar határt jó migránsok támadják, a lengyelt rosszak? Azokra lehet lőni, az Putyin hibája?
„Az illegális migráció minden esetben rossz, káros és veszélyes Európa kultúrájára, gazdaságára és az európai emberek biztonságára nézve is” – nyilatkozta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója szerint a különbség nem migráns és migráns között érhető tetten, hanem a migránsokat megállítani akaró országok kormányai között. A brüsszeli fősodorral egyetértő, globalista kormányok pedig szinte mindent megtehetnek, míg a szuverenista vezetést Brüsszel minden lehetséges módon próbálja gáncsolni.
Magyarországot, amelynek szuverenista, jobboldali, migrációt elutasító kormánya van, Brüsszel számtalanszor elmarasztalta a migrációval kapcsolatos intézkedések miatt
– emlékeztetett a szakértő, megemlítve pár esetet, amikor az Európai Bizottság (EB) keresetet nyújtott be Magyarországgal szemben kötelezettségszegés megállapítása iránt, az illegális migránsokkal összefüggésben. Volt ilyen 2018-ban, majd 2021-ben is.
Az első eset kapcsán az Európai Unió Bírósága (EUB) 2020-ban hozott ítéletében az EB érvei zömének helyt adott, egyebek közt hivatkozva például arra, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező személyek tekintetében hazánk az uniós joggal ellentétes feltételektől tette függővé a területén maradáshoz való joguk gyakorlását.
A második esetben azt kifogásolta Brüsszel, hogy a menedékkérőknek előzetesen Magyarország harmadik országban található diplomáciai képviseleténél egy előzetes eljárást kell lefolytatni.
Az EUB pedig 2023-ban az EB érveinek helyt adott, megállapítva: Magyarország megsértette az uniós jogot, amikor arra kényszerítette a menedékkérőket, hogy jelenjenek meg a szerbiai vagy ukrajnai nagykövetségeken.
Az EB pedig kimondta, hogy a magyar kormány által a 2020-ban a COVID–19 világjárvány idején bevezetett jogszabály
megfosztja az érintett harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalanokat attól a joguktól, hogy Magyarországról menedékjogot kérjenek
Az EUB 2020-ban – EB kontra Lengyelország, Magyarország és Cseh Köztársaság – ítéletben kimondta, hogy Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság azzal, hogy megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmezők áthelyezésére vonatkozó ideiglenes mechanizmus betartását, nem teljesítette az európai uniós jogból eredő kötelezettségeit. Ezek a tagállamok a döntés értelmében nem támaszkodhatnak sem a közrend fenntartásával és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos felelősségeikre, sem pedig az áthelyezési mechanizmus állítólagos hibás működésére nem hivatkozhatnak, hogy elkerüljék e mechanizmus végrehajtását.
Az EUB idén júniusban kétszázmillió eurós (mintegy nyolcvanmilliárd forintos) büntetést szabott ki Magyarországra, mert az ország nem teljesítette az uniós jogszabályok betartását. Az EUB szerint Magyarország nem biztosította a menedékkérők számára a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, illetve jogellenesen tartotta vissza őket a határain.
Valójában azonban hazánk az Alaptörvény követelményeinek és az Alkotmánybíróság határozataiban foglaltaknak megfelelően járt el.
Az ítélet politikai jellegét mutatja az is, hogy megvárták az EP-választásokat, és rögtön utána hozták nyilvánosságra a döntést.
– mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán. Kifejtette, hogy a magyar határon is történt több támadás, például a röszkei zavargás 2015-ben, ahol migránsok próbáltak áttörni a határzáron, köveket és egyéb tárgyakat dobálva a rendőrökre. Később, 2022 februárjában pedig botokkal, kövekkel és csúzlikkal felszerelkezett migránsok támadták meg a déli határt védő erőket. Velünk szemben mégsem olyan megengedő Brüsszel, mint a velük egy politikai nézeteket valló kormányokkal.
Lengyelországot is rendszeresen elmarasztalta Brüsszel, amíg jobboldali, konzervatív kormánya (Jog és Igazságosság) volt, azonban, amióta Donald Tusk lett tavaly ősszel a kormányfő, Brüsszelben szinte mindent elnéznek a lengyel vezetésnek.
Decemberben Bartlomiej Sienkiewicz kulturális és örökségvédelmi miniszter egy parlamenti határozat alapján felmentette a közmédia vezérigazgatóit, s bár e határozatok nem minősülnek jogszabálynak, Brüsszel ezt mégsem kifogásolta. Idén januárban letartóztatták Mariusz Kaminski volt belügyminisztert és helyettesét, Maciej Wasikot egy olyan ügy miatt, amelyben Andrzej Duda köztársasági elnök már kegyelmet adott nekik, de az EUB illegitimnek nevezte a Legfelső Bíróság rendkívüli felülvizsgálati kollégiumát, amely – objektív, alkotmányjogi alapon – a két politikus számára kedvező döntést hozott. A szejm által a határt védő fegyveresekre vonatkozó norma pedig nem zavarja Brüsszelt.
Brüsszelt és a globalista lengyel vezetést az sem érdekli, hogy a jelen jogalkotás szembe megy a lengyel alkotmány, az EU Alapjogi Chartája, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) rendelkezéseivel
– mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán.
Borítókép: Határőrök a lengyel–fehérorosz határon Nowodziel falu közelében 2022. június 30-án (Fotó: AFP/NurPhoto/Artur Widak)
