A magyar elnökség lerövidítéséhez az Európai Unió huszonhét országából húsznak kellene egyetértenie a döntéssel, olyan módon, hogy a blokk lakosságának hatvanöt százalékát képviseljék. Tehát nem olyan egyszerű bármilyen döntést meghozni a magyar elnökséggel kapcsolatban, mivel az uniós tagállamok mindössze tizenhat nagykövete csatlakozott ahhoz a július 10-i találkozóhoz, ahol a tárgyalások arról szóltak, hogy az EU „egyértelmű figyelmeztetést” adjon Magyarországnak.
Három lehetséges módja van annak, hogy az EU megakadályozza Magyarország soros elnökségét.
Ha a tagok kétharmada hajlandó lenne megszavazni, hogy fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye, akkor létezik a 7. cikk szerinti eljárás, amely lehetővé tenné, hogy Magyarország elnökségét azonnal megszüntessék, és felfüggeszthessék szavazati jogát.
Az Európai Tanács tagjainak egyszerű többsége megszavazhatná azt is, hogy a soros elnökség időpontját megváltoztassák, és előre hozzák Lengyelország elnökségét augusztusra vagy szeptemberre. Ehhez Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének az Európai Unió működéséről szóló szerződés 236. cikke alapján kellene indítványt benyújtania. A legtöbb uniós tagállam azonban óvakodik attól, hogy olyan precedenst teremtsen, amely gyengítené a soros elnökség elvét, hiszen az a kisebb országoknak is lehetőséget ad arra, hogy irányítsák az EU napirendjét.
Egy harmadik és reálisabbnak tűnő lehetőség a Magyarország által vezetett „összes vagy néhány” ülés bojkottálásából vagy csak több alacsonyabb rangú tisztviselő kiküldéséből állhatna.
Magyarország a maga részéről azzal érvelt, hogy az EU-nak valamilyen kapcsolatra szüksége van Moszkvával a fenntartható biztonság érdekébe, nyilatkozta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!