A jogállamisági jelentés a pénzügyi zsarolás eszközévé vált – mondta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság közzétette 2024-es, azaz már az ötödik, éves jogállamisági jelentését a tagállamokról, így Magyarországról is. Mint arra emlékeztetett, volt lehetősége valamennyi jogállamisági jelentésről sajtótájékoztatót tartani az elmúlt években. Rámutatott: nagyon jól nyomon követhető, hogy a jogállamisági jelentés mint eszköz a tagállamok megregulázásává alakult az elmúlt évek során.
Az Európai Bizottság nem tanult az elmúlt öt év tapasztalataiból, a jogállamisági jelentés továbbra is egy politikai furkósbot
– jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy annak a tagállamnak a sorsa, amelyik a saját szuverén nemzeti érdekeiért áll ki a brüsszeli vitákban, nem más, mint a megbélyegzés. Ez a jogállamisági jelentés 2020-ban még meglehetősen pongyola és felületes iromány volt az Európai Bizottság részéről.
A jelentés 2020 óta a jogi síkról politikaira, majd az ideológiai síkra mozdult, és felfogásbeli különbségek miatt állított pellengérre bizonyos tagállamokat
– magyarázta, hozzátéve: az Európai Bizottság erre hivatkozva tartja vissza a Magyarországnak járó több milliárd eurós uniós forrásokat.
Ez pénzügyi zsarolás.
Magyarország ellenpéldája Lengyelország, azt követően, hogy a baloldali Donald Tusk lett az elnök – mutatott rá Kovács Attila.
Ez a „van sapka rajta, nincs sapka rajta” tipikus esete, azaz ha valakin akar fogást találni az Európai Bizottság, akkor talál, ha viszont nem akar, akkor nem lesz és nem írja bele a jelentésbe.
Elmondása alapján a Magyarországról kiadott új jogállamisági jelentés szerint is volt előrelépés a korrupció, a fékek-egyensúlyok, a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás terén, de még mindig nem kielégítő a helyzet.
A jelentés így továbbra is azt javasolja, hogy függesszék fel a Magyarországnak járó forrásokat.
Jobbra kormányozni a szekeret
Kovács Attila beszélt az Európai Parlament legújabb fejleményeiről is, kezdve azzal, hogy a júniusi európai parlamenti választáson a polgárok nagyon jelentős része a változásra szavazott. Jelentősen megnőtt a jobboldali, konzervatív, szuverenista, nemzeti pártokra adott szavazatok száma, ennek ellenére a választói hatalomgyakorlásból továbbra is kiszorítják a jobboldalt.
A választópolgárok szeretnék egy kicsit jobbra kormányozni Európa szekerét, de a brüsszeli vezetés partvonalra szorítja azt a mintegy húszmillió szavazót, aki a jobboldali erőket támogatta
– mondta az igazgató.
