A jogállamisági jelentés a pénzügyi zsarolás eszközévé vált – mondta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság közzétette 2024-es, azaz már az ötödik, éves jogállamisági jelentését a tagállamokról, így Magyarországról is. Mint arra emlékeztetett, volt lehetősége valamennyi jogállamisági jelentésről sajtótájékoztatót tartani az elmúlt években. Rámutatott: nagyon jól nyomon követhető, hogy a jogállamisági jelentés mint eszköz a tagállamok megregulázásává alakult az elmúlt évek során.
Az Európai Bizottság nem tanult az elmúlt öt év tapasztalataiból, a jogállamisági jelentés továbbra is egy politikai furkósbot
– jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy annak a tagállamnak a sorsa, amelyik a saját szuverén nemzeti érdekeiért áll ki a brüsszeli vitákban, nem más, mint a megbélyegzés. Ez a jogállamisági jelentés 2020-ban még meglehetősen pongyola és felületes iromány volt az Európai Bizottság részéről.
A jelentés 2020 óta a jogi síkról politikaira, majd az ideológiai síkra mozdult, és felfogásbeli különbségek miatt állított pellengérre bizonyos tagállamokat
– magyarázta, hozzátéve: az Európai Bizottság erre hivatkozva tartja vissza a Magyarországnak járó több milliárd eurós uniós forrásokat.
Ez pénzügyi zsarolás.
Magyarország ellenpéldája Lengyelország, azt követően, hogy a baloldali Donald Tusk lett az elnök – mutatott rá Kovács Attila.
Ez a „van sapka rajta, nincs sapka rajta” tipikus esete, azaz ha valakin akar fogást találni az Európai Bizottság, akkor talál, ha viszont nem akar, akkor nem lesz és nem írja bele a jelentésbe.
Elmondása alapján a Magyarországról kiadott új jogállamisági jelentés szerint is volt előrelépés a korrupció, a fékek-egyensúlyok, a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás terén, de még mindig nem kielégítő a helyzet.
A jelentés így továbbra is azt javasolja, hogy függesszék fel a Magyarországnak járó forrásokat.
Jobbra kormányozni a szekeret
Kovács Attila beszélt az Európai Parlament legújabb fejleményeiről is, kezdve azzal, hogy a júniusi európai parlamenti választáson a polgárok nagyon jelentős része a változásra szavazott. Jelentősen megnőtt a jobboldali, konzervatív, szuverenista, nemzeti pártokra adott szavazatok száma, ennek ellenére a választói hatalomgyakorlásból továbbra is kiszorítják a jobboldalt.
A választópolgárok szeretnék egy kicsit jobbra kormányozni Európa szekerét, de a brüsszeli vezetés partvonalra szorítja azt a mintegy húszmillió szavazót, aki a jobboldali erőket támogatta
– mondta az igazgató.
Ukrán zsarolás
Kovács Attila kitért az uniós tagságért sorban álló Ukrajna zsarolására is, amellyel Magyarországot akarja sakkban tartani. Jelezte: az ukrán vezetés részéről is egyoldalú, zsarolásnak is nevezhető lépés, hogy megakadályozzák az orosz olaj áramlását a környező országokba. Hangsúlyozta: ez nem segíti Ukrajna európai integrációját. Ez egy barátságtalan lépés Ukrajna részéről, miközben Magyarország mindent megtett szolidaritás tekintetében 2022 februárja óta, ami egy szomszédos ország, egy magyar kisebbség által személyesen is érintett európai uniós tagállam részéről elvárható. Eközben pedig az ukrán villamosenergia-ellátás 42 százaléka Magyarországról érkezik Ukrajnába.
Ez a lépés uniós érdekeket, szerződéseket is sért. Ezzel együtt az energiaellátás minden érintett országban biztosított, de ha ebből fakadóan árnövekedés lesz, azért az ukrán vezetés lesz a felelős
– mutatott rá. Az igazgató szerint Orbán Viktor miniszterelnök részéről államférfiúi tett volt, hogy az EU soros elnökségének átvételét követően az első útja Kijevbe vezetett.
Borítókép: Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
